HTML

LEPKÉS KÖNYVEK

Blogunkkal a lepkékről szóló kiadványokra, emberekre, lepkékre és úgy általában a lepkészetre szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét. Elsősorban a lepkészeket célozzuk meg, akik számára sokszor nem nyilvánvaló, hogy miféle munkákból gyarapíthatják ismeretanyagukat. Emellett természetesen sokan mások, így a természetjárók vagy az állattan vizsgára készülők is haszonnal forgathatják az itt bemutatott lepkés könyveket. Végül nem titkoljuk, hogy a szép könyvek szerelmeseit is szeretnénk tájékoztatni a patinás régiségekről és az újdonságokról egyaránt.

Tudnivalók

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteménye működteti.

logo_jpg.jpg

A blogban megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum kizárólagos tulajdona.

A képeket felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérünk mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!

TOVÁBBI BLOGJAINK:

bogaraskonyv_200.jpg

vasilogo.jpg

 

Rovatok

Friss topikok

Linkblog

Címkék

Abafi-Aigner Lajos (19) Abesszínia (1) Ackery (1) Adalbert Seitz (1) Adolf Pieszczek (1) Adrian Hoskins (2) Ady Endre (1) Africa (2) Afrika (8) Afrotropical Region (1) Al-Duna (1) Albert Kindermann (3) Albert Stewart Meek (1) Alexandretta (1) Állathatározó (1) Amazonas (1) Ambrus András (2) America (2) Amerika (4) Andok (2) Andrássy Gyula (1) Andrés Orellana (1) Ángel L Viloria (1) Anker Lajos (1) Anker Rudolf (1) Antherea yamamai (1) Antiochia (1) António Augusto Carvalho Monteiro (1) Apatura (1) Apelbee (1) apiformis (1) Ápisz (1) Apolló (2) Apollo Books (1) araszoló (1) Aristide Caradja (1) Armenia (1) Arotta lángszinér (1) Arthur Conan Doyle (1) Arthur Gardiner Butler (1) Arthur M Shapiro (2) Astragalus (1) atlas (1) Aurelian Popescu-Gorj (1) Australia (1) Ausztrália (3) Axel Hausmann (1) Azerbaijan (1) ázsia (1) Az év rovara (1) A kis lepkegyüjtő (2) Babanyino (1) Babó (1) Bakacsinerdő (1) Bakony (3) Bálint Zsolt (107) Balkán (1) Balogh Imre (1) Bánát (1) Barina Zoltán (1) Bartha Viktor (1) Bátori Ármin (1) Bátorliget (2) Baudisz Antal (1) Bein Károly (1) bemutatkozás (1) Benyovszky Móric (1) Berge (1) Berlin (1) Bernard dAbrera (8) Berthier (1) Berthold de Limogés (1) Bezsilla Borbála (1) Bezsilla László (4) Bezsilla Paula (1) Biblia (1) Bilbo Baggins (1) Bíró Lajos (3) Blattny Lajos (1) Bogár (1) boglárkák (2) Bohrandt Lajos (1) Bolivia (1) Boros István (1) Börzsöny (2) Bozano (1) Braby (1) Brancsik Károly (1) Brasov (1) Brazília (1) Brephos parthenias (1) Brigitte Kan (1) Brill (1) British Museum (1) Buda (1) Budapest (6) Bugát Pál (1) Büki József (1) Burgenland (1) Buschmann Ferenc (1) butterflies (6) Butterflies of Caucasus and Transcaucasia (1) Butterflies of the World (1) Búvár zsebkönyv (1) California (1) candefacta (1) Carl Gustav Jablonsky (1) Carl Linné (1) Ceaucescu (1) Cerva Frigyes (1) Charaxes (1) Charles Boursin (1) Charles Rothschild (1) Chocó (1) Chondrosoma fiduciaria (1) Christopher Ward (1) cinebutterflies (2) Colias chrysotheme (1) Colias myrmidone (1) Colombia (1) Columbia (1) Coultea (1) COVID-19 (2) Coyah (1) csalán (1) Császár Ernő (1) Csempeszkopács (1) Csepel (1) Csepel 130 (1) Cserey Adolf (1) Csiki Ernő (2) Csíkszereda (1) csiro (3) Csontváry Kosztka Tivadar (2) Cucullia gnaphalii (1) Dabas (1) DAbrera (1) Dahlström Gyula (1) Daniel Czekelius (1) David Attenborough (1) David Jutzeler (1) David K Mitchell (1) DEBRECEN (1) Dél-Amerika (1) Dely Olivér (1) dichtómia (1) Dietzel Gyula (1) Die Schmetterlinge Europas (1) Diószeghy László (1) distribution (1) diurna (2) dombtetőzés (1) Don-kanyar (2) Drezda (1) Dubi Benyamini (3) Dudich Endre (1) dvd (1) Ecuador (1) Eddie John (1) Eduard Hoffer (1) Edward Newman (1) Eger (1) Egyiptom (1) Emich Gusztáv (5) Emirátusok (1) endemizmus (1) Erdély (2) Ernest Mansell (1) Ernst Mayr (1) Ernst Schatz (1) Erőss Lajos (1) ERTI (1) Eublemma pannonica (1) Eupithecia (2) Európa (1) europe (1) Europe (2) Evenus felix (1) facebook (2) farkröpérek (1) Fauna Helvetica (1) Fauna Hungariae (7) Fauna Regni Hungariae (1) Fazekas Imre (4) Fecskefarkú pillangó (1) Fehérsávos vagráns (1) Fehér Jenő (1) Fekete István (1) Felvégi Frigyes (1) Fenichel Sámuel (2) fénytan (1) Ferdinand Ochseinheimer (2) Ferencz Beatrix (1) Ferencz Károly (2) Földi János (1) Folia entomologica hungarica (1) forceps "a raquettes" (1) Formosa (1) Forró László (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Fragmenta faunistica hungarica (1) Friedrich (1) Frivaldszky (3) Frivaldszky Imre (15) Frivaldszky János (4) Füle András (3) Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium (1) geológus (1) geometrid (2) Geometridae (1) George Lucas (1) George Spratt (1) Georgia (1) Georg Friedrich Treitshke (4) Georg Semper (1) Gergely István (1) Ghána (1) Ghana (1) Gór Ádám (1) Gottlieb Tobias Wilhelm (1) Gozmány László (11) Graellsia isabelle (1) Gregor Mendel (1) gróf Wass (1) Gubányi András (2) Guinea (1) Gyalui-havasok (1) gynandromorf (1) gynandromorph (1) Gyurovics László (1) Haberhauer József (1) Hágen Antal (1) Hangay György (2) Hannah Rothschild (1) Hans Rebel (1) Harpke (1) Hatay (1) Hawaii (1) Helops fuelei (1) Henriksen (1) Henri Charriére (1) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Hermann Hesse (1) Herman Ottó (2) hermaphrodita (1) hernyók (1) Hesperioidea (1) Hewitson (1) Himalája (1) Hippolyte Lucas (2) HNHM (7) Hobbit (1) Horthy Miklós (1) Horváth Géza (2) Horváth Gyula János (1) Horváth Lajos (1) Hreblay Márton (3) Husein Ali Zorkot (1) Idea (1) Ignaz Schiffermüller (1) Ikarus 31 (1) Ilosvai Varga István (1) Inachis io (1) Indiana Jones (1) Iskenderun (1) Ismeretek Tára (1) Issekutz László (1) Izrael (3) Izsák Zoltán (2) Jae-Cheon Sohn (1) Jagelló egyetem (1) Jámborka Donát (1) Janusz Vojtusiak (1) Jean-Yves Guillosson (1) Jellemző adatok Magyarország faunájához (3) Jeremy Dobson (1) Johann Christian Fabricius (1) Johann Christopher Esper (1) Johann Georg Krünitz (1) Johann Heinrich Sulzer (1) Johann Rudof Schellenberg (1) John Banks (2) John Heppner (1) John Wolcot (1) Jókai Mór (2) Jósa Jolán (1) Joseph Johann Mann (1) Jules de Koenigswarter (1) Julius Lederer (1) Julius Röber (1) Junonia oenone (1) káderlap (1) kalap (1) Kamaraerdő (1) Kanada (1) Kaposvár (1) Kardos József (1) Kármel (1) Kárpátok (1) Kaszab Zoltán (3) Katona Gergely (51) Katona Kálmán (1) Kaukázus (2) Kemence (2) Kerecsend (1) kertész (1) Kertészeti Egyetem (1) Kertész Aba (3) Keve András (1) Kieselbach galéria (1) Kína (1) Kismagyari Kempelen Radó (1) Kiss Ádám (2) Kitaibel Pál (1) Kittenberger Kálmán (3) Koch (1) Kolumbia (1) komló (1) Kongó (1) König Frigyes (2) könyvek (2) Korea (2) koronavírus (1) Korotojak (1) Kossuth-díj (1) Kovács Lajos (10) Koy Tóbiás (2) Kozma Péter (1) Kreutzer (1) Kudrna (1) Kunhegyes (1) Kun András (1) Kurt Reuter (1) Kutasi Csaba (1) kvantumfizika (1) Ladislaus Reser (1) Lampides boeticus (1) Langerth József (1) lángszinérek (2) Larsen (1) Leah Benyamini (1) Lebanon (1) Lejtényi Sándor (2) Lengyel Gyula (1) Lentikápolna (1) lepidoptera (5) Lepidoptera (1) lepke (6) lepke-csapó (1) lepke-olló (2) Lepkegyűjtemény (3) lepkegyűjtemény (3) lepkéi (1) Lepkeírások (1) lepkék (9) Lepkekirály (2) Lepkék pillék pillangók (1) lepkeolló (1) lepkés (1) lepkeskonyvek (1) Lepkészet Története Magyarországon (5) lepkés videó (1) Lévai Szabolcs (1) Levante (1) Libanon (2) Licenidos Espanoles (1) Limenitis populi (1) Lipthay Béla (3) London (1) lopás (1) Lósy József (1) Lovrin (1) Lukhtanov (1) Lux (1) Lycaena dispar (1) lycaenidae (1) L Hugh Newman (1) Maculinea arion (1) Madarász Gyula (1) Madárgyűjtemény (1) Magyarország lepkéi (2) Magyar Entomológiai Társaság (1) Magyar Hírlap (1) Magyar Királyi Államvasutak (1) Magyar Nemzeti Múzeum (3) Magyar Rovartani Társaság (5) Magyar Szemőc (1) Magyar Természettudományi Múzeum (22) Magyar Tudományos Akadémia (2) Malcolm Scoble (1) Manaos (1) Margaret Fountaine (1) Mária Terézia (1) MATARKA (1) Mauro Costa (1) MÁV (1) mediterranean (1) Mehádia (1) Melanargia russiae (2) Mender Ákos (1) Merkl Ottó (2) Mészáros Zoltán (5) Metelka Ferenc (2) Micandra sapho (1) Michael Denis (1) Michel Libert (1) Middle East (1) Mocsári szénanimfa (1) Molnár Gábor (3) Mongólia (1) Montedégói Albert Ferenc (1) Móra Ferenc (2) morpho (3) Moses Harris (1) Moult (1) MRT (1) Muray Róbert (2) múzeum (1) Nagybányai Sándor (1) Nagyvárad (1) Nagy Endre (1) Nagy Ferenc (1) nappali (9) Narancsszín Surán (1) Nattán Miklós (1) Neild (2) Nekrutenko (1) Németh Lajos (3) Németh Tamás (1) Nepál (2) Neugebauer Tibor (1) Neurellipes ferenczi (1) névtár (2) NHMUS (7) Niels P Kristensen (1) Noctuidae (2) nordwestasiens (1) Növénygyűjtő (1) Növény és Rovargyűjtő (1) Nyírő Miklós (2) Nymphalini (1) Nymphalis freyi (1) Odéscalchi Eugénie (1) Omán (1) Orbiculosa kiadó (2) Óriáskígyók Földjén (1) Orlovka (1) Ornithoptera (1) Ornithoptera alexandrae (1) Ornithoptera victoriae (1) ornitológia (1) Őrség (1) Országos Lepkész Találkozó (1) Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat (1) Oscar Struve (1) Ottokar Bohatsch (1) Otto Hubber (1) Otto Staudinger (5) Oxford (1) Oxytripia orbiculosa (5) Pachypasa otus (1) Pakisztán (1) Pallas Nagy Lexikona (1) Palóc Múzeum (1) Pál Attila (1) Pál János (2) Pannon Intézet (1) Pantepui (1) Pápa (1) Papilionoides (1) Papilio machaon (1) Papp Jenő (1) Pápua Új-Guinea (2) parlagfű (1) parlagfű naplász (1) Parnassius apollo (2) Pastorális Gábor (1) Pável János (2) Pennerstorfer (1) Perisomena caecigena (1) Peru (1) pestis (1) Pestújhely (2) Peter Frey (1) Petőfi Irodalmi Múzeum (1) photonique (1) Pieter Kan (1) pillangó (1) Pillangóvilág (3) Plebejus sephirus (1) Plusia zosimi (1) Polonyi Vilmos (2) Pólya József (1) Pronophilini (1) Pungor Zoltán (1) puszpng tűzmoly (1) Pytheas kiadó (6) Rab Gusztáv (1) Racheli Schwartz-Tzachor (1) Rácz Gábor (1) Ráday Levéltár (1) Ramat Hanadiv (1) Réal (1) Reketó (1) ResearchGate (1) Reskovits Miklós (1) Rézbányai László (1) rézvirág (1) Rhyparioides metelkana (1) Río Joly (1) Río Micay (1) Rohoska József (1) Románia (4) Romero (1) Ronkay László (3) Rothschild (2) Rovarász Híradó (1) Rovargyűjtő (2) Rovartani Társaság (1) Rudkino (1) Russian Federation (1) Ryk Tuhlbag (1) Sáfián Szabolcs (3) Sariot (1) Satyrinae (1) Satyrus ferula (1) Scandinavia (1) Schiffermüller (1) Schilberszky Károly (1) Schmidt Antal (8) Schweiger (1) Schweiz (1) scissors nets (1) Scoble (1) Sean Connery (1) Securitate (1) Seitz (1) Seprős Imre (1) Settele (1) Simonics Gábor (1) Sinka István (1) Sinkovits Imre (1) Siproeta epaphus (1) Sir Joseph Banks (1) Skandinávia (1) Smith (1) Soós Lajos (1) Sopron (2) Spanyol (1) Spuler Arnold (1) Stéphane Attal (1) Sun-Jae Park (1) Svájc (1) Szabóky Csaba (7) Szabó Richárd (1) Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület (2) Szaúd-Arábia (1) Széchenyi Zsigmond Könyvtár (2) Szedlacsek (1) Székelykeresztúr (1) Székely Levente (2) Szemerédi István (1) szemőc (1) Szent-Ivány József (8) Szentendre (1) szépke (2) Szigetköz (1) Szinjátszók (1) szitkár (2) Szlabey Ernő (2) Szluha János (1) Szőcs József (1) szöglenc (2) Szombathely (1) Szombathelyi Ervin (1) Szovjetunió (1) Sztálin (1) Sztarij Oszkol (1) táblahegyek (1) tagfalter (1) Taiwan (1) Takács Attila (1) Tallós Pál (2) Tanzánia (1) Tavia Kurz (1) Teleki Pál (1) Teleki Sámuel (1) Természetrajzi Füzetek (1) Természettudományi Közlöny (1) Természettudományi Múzeum (11) Thaiföld (1) Thecla coronata (1) Thecla werneri (1) Theodore L Mead (1) Theorema sapho (1) The Entomologist (1) Thomas Witt (1) Tibet (1) Tihany (2) Timothy D Magnolis (1) típus (1) Tolkien (1) Tomasz Pyrcz (1) Torben Larsen (3) Torday Emil (1) Törökország (1) Tóth Balázs (1) Trianon (4) Tristan Lafranchis (1) Tshikolovets (2) TTM (6) Turkey (1) Türkmenisztán (1) types (1) Uherkovich Ákos (1) Uhryk Nándor (2) Ulbrich Ede (3) USA (1) Üzbegisztán (1) Vándor boglárka (1) Vane-Wright (1) Vángel Jenő (1) Várbazár (1) Varga Zoltán (1) Velez Zsigmond (6) Venezuela (1) Versec (1) Vidák Özséb (1) Vida Lajos (2) Vig Károly (5) Visóvölgyi István (1) Vladimir Nabokov (1) Vojnich Oszkár (1) Vojnits András (11) Volga (1) Volker Michels (1) Vörös Judit (1) Wagner János (2) Walter Rothschild (1) Wass Béla (1) Werner Hopp (1) Werthemstein Rózsika (1) Wiemers (1) William Curtis (1) Winston Churchill (1) Won-Yeong Choi (1) Xanthus János (1) Yosi Ben-Mayor (1) Ypsolophinae (1) Zebegény (1) Zsákos Bilbó (1)

A lepkeolló

2013.04.17. 14:44 :: KatonaG

Harris_kicsi.JPGMoses Harris (1730-1788) angol entomológus és illusztrátor volt. 1779-ben készült önarcképén, a festészet és metszetkészítés kellékei, lepkék, virágok és az akkoriban használatos, két rúdra rögzített lepkeháló mellett feltűnik egy furcsa eszköz (balra).

Nálunk, a Lepkegyűjteményben is van egy belőle! Nehéz, vasból és dróthálóból készült. Sokat gondolkoztam rajta; mire használhatták?

foto_kicsi.JPG

A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyjteményében található lepkeolló.

 

Banks_kicsi.jpgEgy 1788-ban, Sir Joseph Banks-ről (1743-1820) James Cook kapitány útitársáról kiadott karikatúra alapján ezzel az eszközzel lepkéket fogtak elődeink! (Itt nem lapos, hanem öblös hálók láthatóak.) Ha valójában nem is repülő pille után szaladva, kertészen és veteményen átgázolva használták, de a virágon szívogató lepkék elfogásában jó szolgálatot tehetett, mint arról a Természettudományi Közlönyben Schilberszky Károly* (1863-1935) ír 1896-ban: „Nagyon czélszerű a lepkefogó-ollót (3. ábra) is magunkkal vinni, mellyel különösen bizonyos növények virágain tartózkodó lepkéket csípünk el sértetlenül. Ennek az eszköznek az a jó tulajdonsága is megvan,hogy a megfogott lepke mindjárt rögzítve is van, tehát nem vergődhetik ide-oda, mint a hálóban.” A Pallas nagy lexikona (1893-97) is megemlíti, miszerint: „A lepkéket általában vagy különbözőképen hálóval, lepkeollóval stb.-vel, különböző időben és módon fogják(..)”. Lejtényi Sándor (1858-1924) 1899-es „Rovargyűjtő segédkönyvében” is szerepel még ez az érdekes gyűjtőeszköz és rövidke leírása: „A lepke-olló rendes olló módjára készült lepkefogó, melynek egyik végén karikák vannak az ujjak számára; másik végén pedig nagyon ritka tüllel kétszeresen bevont vas-, vagy sárgarézkeretek (3. ábra). A keretek 12-25 cm. szélesek és 10-15 cm. hosszúak. Ezzel a növényeken ülő lepkéket, vagy más gyenge szárnyú rovarokat fogjuk el. Sikeres használata nagy ügyességet igényel!”



termeszettudomanyi_kozlony_1896.jpg
Schilberszky Károly ábrája, 1896.
lejtényi.jpgLejtényi Sándor ábrája, 1899.

Lepkeollo_Bkicsi.jpgNem csak maga a tárgy ritkaság, de már olvasni sem igen lehet a lepkeollóról; magyar nyelvű művekben az itt bemutatott három, XIX. századi említésén kívül sehol nem találkoztam említésével. Az utóbbi 100 esztendőben teljesen megfeledkeztek róla, és épp ezért örvendetes, hogy mégis megőrződött a Lepkegyűjteményben egy ilyen tudománytörténeti érdekesség, túlélve háborúkat, tűzvészt és selejtezéseket.

Később, ahogy „ráállt az ember szeme”, még találtunk pár ábrázolást: George Spratt: The Entomologist c. karikatúráján (1830) és a híres Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend (1776) c. mű illusztrációján is szerepel (balra) az egyik lepkeszárnyú puttó kezében.

 

 

 

entomologist.jpg

Georg Spratt: Az entomológus, 1830.

Frissítés: 2014 nyarán vásároltam meg Dr. Cserey Adolf** (1851-1928) 1901-ben megjelent Rovargyűjtő című könyvét, melyben szintén szerepel a 20. rajzon Lepkeolló, az alábbi  leírással: "9. A lepke-csapó (l.a 20. rajzot.) olló-alaku eszköz, a melyen a közönséges él helyett négyszögletű vagy köralaku rámavan (körülbelül 20 cm hosszú és 15 cm széles.) Az egész olló könnyű legyen, a ráma drótjának vastagsága 2-3 mm. A rámák finom fátyolszövettel bevonatnak és szélei elhasznált kesztyűbőrrel beszegetnek és rávarratnak. ezen szerszámmal az ember nappal nemcsak lepkéket és szitakötőket, hanem szúnyogokat, méheket, darazsakat és legyeket fogdos virágról-virágra, levelekről és a földről; este felé pedig az esti és ejjeli lepkéknek a fogdosásához nélkülözhetetlen eszköz. A falon ülő lepkék óvatosan betakartatnak vele és felszúratnak."

Lepkeollo_Rovargyujto.jpg

Cserey Adolf ábrája, 1901-ből.


Újabb frissítés:
Ifj. Emich Gusztáv***
(1843-1911): A kis Lepkegyüjtő. A lepkészet rövid kézikönyve, különös tekitettel a Magyarországon s főleg Buda-Pest környékén előforduló lepkefajokra és gyüjtésökre. Kezdők s az ifjuság számára. c. könyvben ezt olvashatjuk: "A kisebb és főleg az éji lepkék fogásánál igen jó szolgálatot teend a lepkeolló (Schmetterlingsscheere, Klappe), mely két, ollószerűen egybekötött vas fogantyúból áll, melyeknek rövid, szélesre nyíló részeire egy pér 6 hüvelyk átmérőjű lapos keret van alkalmazva. Ezek vászonnal befoglalják, és fátyolszövettel, igen feszesen vonatnak be. Az olló csak egy kézzel használtatik, s az ülő vagy lassan repkedő lepke a két keret összecsukódása által lesz fogságba ejtve, s a fátyolszöveten át szuratik fel a rovartűre." Szintén 2015-ben került kezembe A kis lepkegyüjtő - Utasitás a kiválóbb lepkék megismerésére és gyüjtésére c. könyv (forrásmegjelölés nélkül "németből fordította és a hazai viszonyokra alkalmazta Bein Károly"****), melyet 1891-ben adtak ki, évszám nélkül. Ebben így írnak az eszközről: "Az olló, mely sokkal ritkábban nyer alkalmazást mint a háló, az ülő lepkék megfogására szolgál. Szerkezete és alkalmazása az 5. ábrából kitűnik; a két egymásra illő kis abroncs fátyol-szövettel van bevonva."
Az 1904-ben megjelent Hazai Lepkék gyüjteménye (Mück után átdolgozta, a hazai viszonyokra alkalmazta és magyarázó jegyzetekkel ellátta: Bátori Ármin***** (1859-1927)) c. füzetecskében is felbukkan: "Az éjjeli lepkék megfogására szolgálnak ollók és önmüködő lepkefogók." Minden jel szerint ekkorra már a lepkeolló ugyan még nem egészen, de a használata teljesen feledésbe merült...

ollo_5.jpg

Bein Károly ábrája, 1891-ből.

 2016-os frissítés:
A News of The Lepidopterists' Society 58(2) füztetében megjelent egy cikk Theodore L. Mead (1852-1936) 1871-es coloradoi expedíciójáról, melyben a felszerelések leltárjában szerepel "2 forceps "a raquettes" [scissors nets]" és illusztrációként António Augusto Carvalho Monteiro (1848-1920) fotója látható gyűjtőfelszerelései körében (1870), és kezében egy lepkeollót is tart:

lepkeollo.JPG
Csiki Ernő****** (1875-1954): Kirándulók zsebkönyve - II. állattani rész, 2. füzet - Útmutató a rovarok, pókok és százlábúak gyüjtésére, konzerválására és rovargyüjtemények berendezésére c. kis füzetecskéje még utoljára említést tesz a szerszám alkalmazásáról, 1925-ben: A lepkeolló olló módjára nyíló készülék, melynek végén négyszögletes, tüllel, organtinnal, vagy finom drótszövettel bevont 15-25 cm átmérőjű drótkeretek vannak. A lepkeollóval, melyet újabban már csak elvétve használnak, főleg a növényeken és a virágokon ülő rovarokat csípjük el. Az olló jól rögzíti a megfogott rovarokat (pl. lepkét, úgy, hogy azokat esetleg már a hálószöveten keresztül is feltűzhetjük (13. kép). Ez a feltűzős ötlet Emich könyvéből származhat, ám a gyakorlatban aligha alkalmazták. Az ábrát pedig Dr. Eduard Hoffer, 1890-ben megjelent Illustriertes Schmetterlingsbuchjából másolták:

eszkozok.jpg

Eduard Hoffer ábrája, 1890-ből.

csiki.jpg

Csiki Ernő ábrája 1925-ből. Ugye mennyire hasonlít a fenti rajzhoz?

 

2018-as frissítés:
A bécsi Természettudományi Múzeum lapjában, a Quadrifinában olvasható egy cikk Die historische Portraitsammlung der Lepidoptera-Sammlung im Naturhistorischen Museum Wien - Vom Standesportrait bis zum "Entomologen-selfie" des 19. Jahrhunderts. (Szerzői. S. Jovanovic-Kruspel, S. Gaal-Haszler, H. Bruckner és M. Lödl.) Ebben a cikkben négy Lepkeollós felvétellel találkozhatunk:

Az első három képen ugyanaz a német lepkész, Josef Johann Mann (1804-1889) látható, mindhárom képen lepkeollóval. A középső kép hátoldalára az 1869-es évszámot írták. A negyedik képen Oscar Struve látható, 1877-ben, kezében lepkeollóval. Időközben Vig Károly felhívta a figyelmünket egy cikkre, melyben két hatalmas lepkeollót ábrázoló metszet található, az 1799-ben megjelent Jacques Louis Florentin Engramelle (1734-1814) által írt Papillons d'Europe peints d'après nature c. műből:

engramelle-chasse-aux-papillons-page-24-filet-en-ciseau.JPG

engramelle-planche-ii-filets.JPG

2019-es frissítés:
Bálint Zsolt bukkant rá Jacob Christian Schaeffer (1718-1790) könyvében, az Elementa Entomologcia című, 1766-ban megjelent műben az alábbi lepkeolló-ábrázolásra (Fig. V.):

1766.jpgAz V-ös tárgy leírása a következő: Tendicula singularis binis lateribus texto viridi obductis Fig. V., quali vti foleo in humili loco fedentia capturus, a quorum punctionibus & ictibus fedulo cauendum est. Huius instrumenti subisido insecta intra eius textum latentia acu commode figi & absque periculo inde eximi possunt.
Akkori tudásunk szerint ekkor ez (volt) a legkorábbi lepkeolló-ábrázolás.



2020-as frissítés:
Ismét Bálint Zsoltot illeti a köszönet az újabb lepkeolló-ábrázolás felfedezéséért. Georg Friedrich Treitschke (1776-1842) bécsi lepkész, fordító és szövegíró, megbecsült librettista Hülfsbuch für Schmetterlingssammler. Systematische Stellung, Naturgeschichte, Jagd, künstliche Zucht und Aufbewahrung der Schmetterlinge. Beschreibendes Verzeichnis der meisten deutschen, und kürzere Erwähnung der fremden Arten. című, először 1834-ben megjelent munkájának első tábláján látható két lepkeolló is, a lepkész-felszerelések között a falon szögre akasztva:

treitschke_2.jpg

Georg Friedrich Treitschke ábrája 1834-ből.


Én az Alamy stocphoto oldalán bukkantam egy metszetre, melynek eredetijét kis nyomozás után megtaláltam: Lucas Hippolyte (1814-1899): Histoire naturelle des lépidoptères d'Europe című művének első kiadásában (1834) még nem szerepel, de a második kiadásban (1845) már két fekete-fehér táblán bemutatott gyűjtőfelszerelések közt, a második ábrán látható egy kerek hálós lepkeolló, az alábbi magyarázattal:„D’une pince a raquettes, fig. 2.” Ugyanez a tábla szerepel a Histoire naturelle des lépidoptères exotiques kötet 1845-ös kiadásában is.

fig1_lucas.jpgAz 1845-ös kiadás első táblája.

histoirenaturell02luca_0568.jpg

Az  európai lepkés kötet 1845-ös kiadásának utolsó táblája, szintén egy lepkeollóval.

curtis_instructions_1771.jpg2023-ban találtam erre az ábrára William Curtis (1746-1799): Instructions for collecting and preserving insects, particularly moths and butterflies című, 1771-ben megjelent munkájában. A képaláírás szerint: "7. The Forcep Nets".

1833_papillons.jpgRégi gyűjtőfelszereléses metszetek közt kutatva találtam rá Hippolyte és Polydor Pauquet: Musée du naturaliste dedie a la Jeunesse, l'Histoire des Papillons,  című művében látható ábrára, 1833-ból.

2024. elején Bálint Zsolt talált két lepkeollós ábrázolást is egy kiadványban. Szerencsére a rajzok jól voltak hivatkozva, így kis kereséssel meg lehetett őket találni az eredeti, internetre feltöltött antik kötetekben. Az első Carl Gustav Jablonsky (1765-1787) Natursystem aller bekannten in- und ausländischen Insekten, als eine fortsetzung der von Büffonschen naturgeschichte. Nach dem System des Ritters Carl von Linné bearbeitet című 1783-as művében a borítót megelőző színes metszet, melyen egy hölgyalak nagyítóval lepkét vizsgál a kinyitott, hatalmas, kétajtós, 70 fiókos gyűjteményi szekrény előtt. A kép jobb alsó sarkában a lepkéket tartalmazó fiókokon egy lepkeolló fekszik. A címlapon látható puttók egyike is lepkeollót használ. A könyvsorozat a szerző halála után is folytatódott, a címlapon szereplő lepkeollós gyermek mind a 11 kötet elején állandó szereplő maradt.
Jablonsky a 70 fiókos szekrény képét viszont Johann Georg Krünitz (1728-1796) enciklopédiájából másolta! A bútor ábrája minden részletében megegyezik az Oekonomische Encyclopädie 1773–1858 között 242 kötetben megjelent ábrájával. A szekrényt bemutató táblán pedig három lepkeolló is feltűnik; egy nyolcszögletű és két kerek, ebből az egyik igen hosszú nyéllel van ellátva. A fent említett ábrák itt láthatóak:

jablonski_1.jpg

jablonski_2.jpgA mindössze 31 évesen elhunyt C. G. Jablonsky 1783-as kötetének két lepkeollós ábrája.
insekten.pngJ. G. Krünitz enciklopédiájának lepkeollós táblája.

Múzeumunk Könyvtárában van egy Tárgygyűjtemény, melyben kollégáink T522 jelzet alatt egy újabb lepkeollót találtak. Hatalmas eszköz, majdnem 40 cm hosszú, 15,5*12,5 cm méretű négyszögletes, cérnából készült hálós fogófelületekkel.
img_0657_lepkeollo.JPGA Magyar Természettudományi Múzeumban található nagyobb méretű lepkeolló.

A 2025. év sem maradt lepkeolló nélkül! Elsőként egy 1810-11 között kiadott háromkötetes mű, az Unterhaltungen aus der Naturgeschichte Die Insecten (Beszélgetések a természettudományról: A rovarok) két ábrája került elő, a kötetek szerzője pedig Gottlieb Tobias Wilhelm (1758-1811). A szerző életében 19 része jelent meg a 25 kötetes könyvsorozatnak. A 3 rovaros kötet itt elérhető. Mindjárt az első oldalon felbukkan a lepkeolló, egy puttó kezében, míg társa épp rovarokat feszít. A harmadik kötetben köszön vissza újra a lepkeolló, kétszer is: az 50. táblán a bemutatott eszközök közt, illetve egy karimás kalapos, térdnadrágos rovarász lazán, fél kézzel fogott lepkeollójával virágon szívogató lepkét közelít meg.

1810.jpg

1811.png

Gottlieb Tobias Wilhelm három rovaros kötetének három lepkeollós ábrázolása, 1810 és 1811 között.

Johann Heinrich Sulzer (1735-1813) svájci entomológus rovaros könyvecskéje 1761-ben jelent meg, címe: Die Kennzeichen der Insekten: nach Anleitung des Königl. Schwed. Ritters und Leibarzts Karl Linnaeus, durch XXIV Kupfertafeln erläutert und mit derselben natürlichen Geschichte begleitet. Ez nem csupán az eddig ismert egyik legkorábbi lepkeolló-ábrázolást tartalmazza, hanem mindjárt egyszerre hármat is! A kötet belső borítóján egy hölgy tartja, egy szövegközi képen egy repülő puttó vadászik vele, egy másik szövegközi ábrán pedig mint eszköz hever egy puttós jelenetben.

diekennzeichende00sulz_0007.jpg

diekennzeichende00sulz_0149.jpg

diekennzeichende00sulz_0213.jpg

 Ezen három lepkeollós ábra Johann Rudolf Schellenberg munkája, az 1761-es Sulzer-kötetből.

Két karikatúra is előkerült: egy már ismert 1788-ból, melyen Joseph Banks szalad a lepkék után, ám itt már színesben, és egy képrészlet a „Hobby horses” című, 1797. szeptember 12-én Londonban megjelent kézzel színezett szatirikus metszetlapról származik (6 jelenet van egy lapon). Alkotója George Moutard Woodward (1765-1809). A teljes lap a British Museumban található, leltári száma 1867,0713.406. A lap 3. jelenetében tűnik fel egy hatalmas lepkeolló:

scissors-net-cartoon.jpg

George Moutard Woodward karikatúrája 1797-ből.

possibly_thomas_rowlandson_untitled_b1995_9_33_yale_center_for_british_art.jpg John Wolcot: Sir Joseph Banks and the Emperor of Morocco, 1788-as ábrája, immáron színezve.

George Samouelle (c. 1790–1846) előbb könyvkereskedő, majd a British Museum kurátora volt, kényszerű távozásáig. A lepkék mellett sok más ízeltlábú csoporttal is foglalkozott, és 1819-es művébe egy lepkeollót is ábrázol. A kötet igen terjedelmes címe: The entomologist's useful compendium, or An introduction to the knowledge of British insects : comprising the best means of obtaining and preserving them, and a description of the apparatus generally used; together with the genera of Linné, and the modern method of arranging the classes Crustacea, Myriapoda, Spiders, Mites and Insects, from their affinities and structure, according to the views of Dr. Leach ; also an explanation of the terms used in entomology; calendar of the times of appearance and usual situations of near 3,000 species of British insects ; with instructions for collecting and fitting up objects for the microscope.

1819_entomologistsuse00lcsamo_0501.jpg

George Samouelle ábrája 1819-ből.

1821-28 közt jelent meg Lipcsében Paul Friedrich Vogel 10 kötetes könysorozata, melynek címe: Schmetterlings-Cabinet für Kinder, oder, Kurze Beschreibung der europäischer Schmetterlinge: nebst einer Anweisung solche zu fangen, aufzubewahren und aus Raupen zu ziehen. (Pillangókabinet gyerekeknek, avagy az európai pillangók rövid leírása: útmutatóval a befogásukhoz, tartásukhoz és hernyókról való nevelésükhöz.) Kétféle ábrát is találtam ebből a sorazatból, melyek nagyon hasonlóak.


1821_schmetterlings-cabinet_fur_kinder_tafel_hilfsmittel.jpg1823.pngUgyanaz az ábra, mégis más elrendezésben.

1827-ben jelent meg William Kirby (1759-1850) és William Spence (1783-1860)  angol entomológusok német nyelvű, Einleitung in die Entomologie: oder Elemente der Naturgeschichte der Insecten. (Bevezetés az entomológiába: avagy a rovarok természetrajzának elemei.) című négykötetes sorozatának harmadik kötete. Ebben található egy nyolcszögletű lepkeollót ábrázoló tábla.

1827_einleitungindiee03kirb_0837.jpg

Kirby és Spence kötetének lepkeollós táblája, 1827-ből.

Edward Newman (1801-1876) The Grammar of Entomology című, 1835-ben megjelent művében is felbukkan egy lepkeolló a gyűjtőeszközöket bemutató táblán.

1835_grammarofentomogy.jpg

Newman kötetének ábrája, 1835.

Londonban, 1839-ben jelent meg szerző feltüntetése nélkül, a Religious Tract Society kiadásában The History of Insects (A rovarok története) címmel egy kötet, melynek belső címoldalán a rovargyűjtést bemutató ábrán egy lepkeolló is fekszik a fűben, más gyűjtőeszközök társaságában.

1839_historyofinsects.jpg

Rovargyűjtés, az 1839-ben megjelent kötet nyitóábrája.

 

Abel Ingpen (1796-1854) két kötetében is felbukkan szinte ugyanaz az ábra. Az 1839-es kiadvány címe Instructions for collecting, rearing, and preserving British & foreign insects: also for collecting and preserving crustacea and shells (Utasítások brit és külföldi rovarok gyűjtéséhez, tenyésztéséhez és tartósításához; valamint rákfélék és kagylók gyűjtéséhez és tartósításához) második tábláján, illetve a kis 1849-es kötetében is, melynek címe Manual for the Butterfly Collector or instructions for Collecting, Rearing and Preserving British and Foreign Insects. Also for Collecting and Preserving Crustacea and Shells. (Kézikönyv lepkegyűjtőknek, avagy utasítások brit és külföldi rovarok gyűjtéséhez, tenyésztéséhez és tartósításához, valamint rákfélék és kagylók gyűjtéséhez és tartósításához.) is felbukkan egy lepkeolló a gyűjtőeszközök közt. 

1839_instructionsforc00ingp_0031.jpg

Az 1839-es Ingpen-kötet ábrája.

ingpen_1849.jpgIngpen táblája a gyűjtőeszközökről, 1849-ből. A 4-es ábra aláírása: "Forceps" (csipesz).

Otto Klasing (1841-1888) számos kiadást megért kötete a gyűjteményekről először 1873-ban jelent meg, teljes címe:  Das Buch der Sammlungen Praktische Anleitung zum Anlegen, Ordnen und Erhalten aller Arten von Sammlungen. (A gyűjtemények könyve. Gyakorlati útmutató mindenféle gyűjtemény létrehozásához, rendszerezéséhez és fenntartásához.) Ebben két fejezetindító ábrán is található lepkeolló. Az 1890-es kiadás képeit láthatjuk itt. Az első kép részlete szerepelt a SZEM-TANÚ sorozat lepkés kötetében, erre Tóth Balázs kollégám hívta fel rá a figyelmet. Nem volt könnyű kinyomozni az eredetét.

1890_1.pngEzen az ábrán a falon lóg két kerek lepkeolló.

1890.pngEzen az ábrán pedig az asztalon fekszik egy lepkeolló.

A sok régi ábrázolás után egy egészen új: Dominik Hünniger 2021-es cikkében egy fennmaradt lepkeolló példány fotóját láthatjuk:

2021_hunniger.jpg

Az Oxford University Museum of Natural History gyűjteményének lepkeollója

És végül de nem utolsósorban, ugyanebben a cikkben megtaláltam azt is, hogy mikor, ki találta fel a lepkeollót: A hálót először a svéd entomológus, Carl Alexander Clerck (1709-1765) a Några Anmärkningar angående Insecter (Néhány megjegyzés a rovarokról) című művében említették, amely a Svéd Tudományos Akadémia folyóiratában jelent meg 1755-ben. Clerck rövid cikke tartalmazta „egy rovarfogó csipesz leírását” és természetesen a rajzát is. Ez még nem lenne nagy hír, de úgy tűnik, őt tekintették a háló feltalálójának. Nem is akárki: Carl von Linné (1707-1778) az 1760-ban megjelent, utazó természettudósoknak szóló útmutatójában (Amoenitates academicæ seu dissertationes variæ physicæ, medicæ, botanicæ antehac seorsim editæ nunc collectæ et auctæ cum tabulis æneis), a 306. oldalon „Forcipe Clerckiano”-nak nevezte a hálót, tehát Clerkről nevezte azt el.

swenskawetensk1161755horr_0275.jpg

A lepkeolló első, 1755-ös ábrázolása.

linnaeus_1760.jpg

Linné 1760-as írásában jelenik meg a lepkeolló mint „Forcipe Clerckiano”, úgymond Clerck ollója.

Biztosan találunk még lepkeollós ábrázolásokat, említéseket, de ennél nagyobb felfedezés már aligha érhet minket a témában. Azért a keresést nem adjuk fel, jövőre újra jelentkezem!



A fenti hivatkozások időrendben, és az ábrázolt lepkeollókkal:

  • -          Carl Alexander Clerck: Några Anmärkningar angående Insecter, 1755. Nyolcszögletű. (kép)
  • -          Carl von Linné: Amoenitates academicæ seu dissertationes variæ physicæ, medicæ, botanicæ antehac seorsim editæ nunc collectæ et auctæ cum tabulis æneis. 1760. 
  • -          Johann Heinrich Sulzer: Die Kennzeichen der Insekten: nach Anleitung des Königl. Schwed. Ritters und Leibarzts Karl Linnaeus, durch XXIV Kupfertafeln erläutert und mit derselben natürlichen Geschichte begleitet. 1761. Két négyszögletes, egy kerek. (kép, kép, kép)
  • -          Jacob Christian Schaeffer: Elementa Entomologcia, 1766. Négyszögletes. (kép)
  • -           William Curtis: Instructions for collecting and preserving insects, particularly moths and butterflies, 1771. Nyolcszögletű. (kép)
  • -          Michael Denis & Ignaz Schiffermüller: Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend, 1776. Négyszögletű. (kép)
  • -          George Moutard Woodward: Hobby horses, 1797. Kerek. (kép)
  • -          Moses Harris: An Exposition of English Insects, 1780. Nyolcszögletű. (kép)
  • -          Johann Georg Krünitz: Oekonomische Encyclopädie oder allgemeines System der Staats-, Haus- u. Landwirthschaft, in alphabetischer Ordnung. 242 kötet. 1773–1858. Egy nyolcszögletű és két kerek. (kép)
  • -          Carl Gustav Jablonsky: Natursystem aller bekannten in- und ausländischen Insekten, als eine fortsetzung der von Büffonschen naturgeschichte. Nach dem System des Ritters Carl von Linné bearbeitet, 1783. Mindkettő kerek. (kép, kép)
  • -          John Wolcot: Sir Joseph Banks and the Emperor of Morocco, 1788. Kerek. (kép)
  • -          Jacques Louis Florentin Engramelle: Papillons d'Europe peints d'après nature 1799. Mindkettő kerek. (kép, kép)
  • -          Gottlieb Tobias WilhelmUnterhaltungen aus der Naturgeschichte Die Insecten 1810-11. egy kerek, két elől kerek, hátul szögletes. (kép, kép)
  • -          George Samouelle: The entomologist's useful compendium, or An introduction to the knowledge of British insects : comprising the best means of obtaining and preserving them, and a description of the apparatus generally used; together with the genera of Linné, and the modern method of arranging the classes Crustacea, Myriapoda, Spiders, Mites and Insects, from their affinities and structure, according to the views of Dr. Leach ; also an explanation of the terms used in entomology; calendar of the times of appearance and usual situations of near 3,000 species of British insects ; with instructions for collecting and fitting up objects for the microscope. 1819. Elől félköríves, hátul egyenes. (kép)
  • -          Paul Friedrich Vogel: Schmetterlings-Cabinet für Kinder, oder, Kurze Beschreibung der europäischer Schmetterlinge: nebst einer Anweisung solche zu fangen, aufzubewahren und aus Raupen zu ziehen. 1821-28. kerek, hátul kerek, elől egyenes. (kép, kép)
  • -          William Kirby & William Spence: Einleitung in die Entomologie: oder Elemente der Naturgeschichte der Insecten. 1827. Nyolcszögletű. (kép).
  • -           George Spratt: The Entomologist, 1830. Háromszögletű. (kép)
  • -         Hippolyte Pauquet & Polydor Pauquet: Musée du naturaliste dedie a la Jeunesse, l'Histoire des Papillons, 1833. Kerek. (kép)
  • -          Edward Newman: The Grammar of Entomology. 1835 Nyolcszögletű. (kép)
  • -          (szerző nélkül):  The History of Insects. 1839. Félköríves. (kép.)
  • -     Georg Friedrich Treitschke: Hülfsbuch für Schmetterlingssammler. Systematische Stellung, Naturgeschichte, Jagd, künstliche Zucht und Aufbewahrung der Schmetterlinge. Beschreibendes Verzeichnis der meisten deutschen, und kürzere Erwähnung der fremden Arten. 1834. Nyolcszögletű; elől kerek, hátul szögletes. (kép az 1844-es kiadásból)
  • -          Abel Ingpen: Instructions for collecting, rearing, and preserving British & foreign insects: also for collecting and preserving crustacea and shells. 1839. Nyolcszögletű. (kép)
  • -          Lucas Hippolyte: Histoire neturelle des lépidoptères d'Europe, 1845. Mindkettő kerek. (kép, kép)
  • -          Lucas Hippolyte: Histoire naturelle des lépidoptères exotiques, 1845. Kerek. (kép)
  • -          Abel Ingpen: Manual for the Butterfly Collector or instructions for Collecting, Rearing and Preserving British and Foreign Insects. Also for Collecting and Preserving Crustacea and Shells. 1849. Nyolcszögletű. (kép)
  • -          Emich Gusztáv: A kis lepkegyüjtő, 1868.
  • -          Josef Johann Mann fotói, 1869 körül. Elől szögletes, hátul kerek. (kép, kép, kép)
  • -          António Augusto Carvalho Monteiro fotója, 1870. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)
  • -          Otto Klasing: Das Buch der Sammlungen Praktische Anleitung zum Anlegen, Ordnen und Erhalten aller Arten von Sammlungen. 1873. Három kerek lepkeolló. (kép, kép)
  • -         Oscar Struve fotója, Kerek, egyenes véggel.1877. (kép)
  • -          Dr. Eduard Hoffer: Illustriertes Schmetterlingsbuch, 1890. Kerek; elől szögletes és hátul kerek; kerek, oldalt egyenesen levágva. (kép)
  • -          Bein Károly: A kis lepkegyüjtő, 1891. Kerek, egyenes véggel. (kép)
  • -          A Pallas nagy lexikona, 1893-97.
  • -          Schilberszky Károly: A kerékpár a tudomány szolgálatában. Természettudományi Közlöny, 1896. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)
  • -          Lejtényi Sándor: Rovargyűjtő segédkönyv a középiskolai tanuló ifjuság számára, 1899. Négyszögletes. (kép)
  • -          Dr. Cserey Adolf: Rovargyűjtő, 1901. Kerek. (kép)
  • -          Bátori Ármin: Hazai Lepkék gyüjteménye. 1904.
  • -          Csiki Ernő: Kirándulók zsebkönyve - II. állattani rész, 2. füzet - Útmutató a rovarok, pókok és százlábúak gyüjtésére, konzerválására és rovargyüjtemények berendezésére. 1925. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)
  • -          Dominik Hünniger: Ein Schmetterlingsnetz und seine materielle Wissensgeschichte 2021. (kép)

 

 

Katona Gergely

5 komment

Címkék: Bálint Zsolt Vig Károly Katona Gergely Lejtényi Sándor Rovargyűjtő lepke-olló Csiki Ernő Emich Gusztáv Moses Harris lepkeolló Sir Joseph Banks Természettudományi Közlöny Schilberszky Károly Pallas Nagy Lexikona George Spratt The Entomologist Michael Denis Ignaz Schiffermüller John Wolcot Georg Friedrich Treitshke Cserey Adolf lepke-csapó Bein Károly A kis lepkegyüjtő Bátori Ármin Eduard Hoffer Theodore L Mead António Augusto Carvalho Monteiro scissors nets forceps "a raquettes" Joseph Johann Mann Oscar Struve Hippolyte Lucas William Curtis Carl Gustav Jablonsky Johann Georg Krünitz Gottlieb Tobias Wilhelm Johann Heinrich Sulzer Johann Rudof Schellenberg Edward Newman

A bejegyzés trackback címe:

https://lepkeskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr865230860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gera 2013.04.18. 08:53:30

Most akkor nagyon ritka tüll vagy nehéz drótháló?

wu wei 2013.04.18. 09:46:25

ez az izmosabb lepkék elfogásához kellett :)

KatonaG 2013.04.18. 13:49:14

@Gera: A múzeumi példányon drótháló van. Az minden egyes apró részletében megegyezik az 1896-os Schilberszky-cikk rajzával. Hogy Lejtényi miért írt tüllt, azt nem tudom. Előfordulhatott tüllből is, vagy az is, hogy soha nem találkozott élőben vele, és csak írt róla... Kellene egy külföldi kitekintés is a kérdés eldöntéséhez!

nemáá 2017.03.06. 09:53:56

Üdvözlet, sok-sok éve nem gyűjtök már, a múzeumban is dolgoztam (Grünwald néven, Zsolt talán emlékszik rám).
A héten egy régiségkereskedőnél láttam egy nagyon viharvert "lepkeolló"-t. Nagyon örültem neki és a kereskedő is, hogy megmondtam mi az a kovácsoltvas olló, a végén kerettel és végtelenül puha selyem háló maradványokkal...
Ezen kívül egy régi német könyvem van nekem is 1854-es, amelyben az eszköz szerepel egy kézzel festett metszeten :)
Hát ennyi.

Lángszinér 2017.07.25. 08:44:10

KEDVES GRÜNWALD! Hogyne emlékeznék rád. Megvetted a lepkeollót? Ha igen, le tudnád fotózni? Vagy ha nem, megmondanád a kereskedő címét? Érdekelne a könyv címe is meg a kép, amit említesz. Üdv. B. Zsolt

PS.Azért válaszolok ilyen későn, mert nem vettem észre, hogy jött ez a komment.
süti beállítások módosítása