Moses Harris (1730-1788) angol entomológus és illusztrátor volt. 1779-ben készült önarcképén, a festészet és metszetkészítés kellékei, lepkék, virágok és az akkoriban használatos, két rúdra rögzített lepkeháló mellett feltűnik egy furcsa eszköz (balra).

Nálunk, a Lepkegyűjteményben is van egy belőle! Nehéz, vasból és dróthálóból készült. Sokat gondolkoztam rajta; mire használhatták?

A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyjteményében található lepkeolló.

Egy 1788-ban, Sir Joseph Banks-ről (1743-1820) James Cook kapitány útitársáról kiadott karikatúra alapján ezzel az eszközzel lepkéket fogtak elődeink! (Itt nem lapos, hanem öblös hálók láthatóak.) Ha valójában nem is repülő pille után szaladva, kertészen és veteményen átgázolva használták, de a virágon szívogató lepkék elfogásában jó szolgálatot tehetett, mint arról a Természettudományi Közlönyben Schilberszky Károly* (1863-1935) ír 1896-ban: „Nagyon czélszerű a lepkefogó-ollót (3. ábra) is magunkkal vinni, mellyel különösen bizonyos növények virágain tartózkodó lepkéket csípünk el sértetlenül. Ennek az eszköznek az a jó tulajdonsága is megvan,hogy a megfogott lepke mindjárt rögzítve is van, tehát nem vergődhetik ide-oda, mint a hálóban.” A Pallas nagy lexikona (1893-97) is megemlíti, miszerint: „A lepkéket általában vagy különbözőképen hálóval, lepkeollóval stb.-vel, különböző időben és módon fogják(..)”. Lejtényi Sándor (1858-1924) 1899-es „Rovargyűjtő segédkönyvében” is szerepel még ez az érdekes gyűjtőeszköz és rövidke leírása: „A lepke-olló rendes olló módjára készült lepkefogó, melynek egyik végén karikák vannak az ujjak számára; másik végén pedig nagyon ritka tüllel kétszeresen bevont vas-, vagy sárgarézkeretek (3. ábra). A keretek 12-25 cm. szélesek és 10-15 cm. hosszúak. Ezzel a növényeken ülő lepkéket, vagy más gyenge szárnyú rovarokat fogjuk el. Sikeres használata nagy ügyességet igényel!”

Schilberszky Károly ábrája, 1896.
Lejtényi Sándor ábrája, 1899.

Nem csak maga a tárgy ritkaság, de már olvasni sem igen lehet a lepkeollóról; magyar nyelvű művekben az itt bemutatott három, XIX. századi említésén kívül sehol nem találkoztam említésével. Az utóbbi 100 esztendőben teljesen megfeledkeztek róla, és épp ezért örvendetes, hogy mégis megőrződött a Lepkegyűjteményben egy ilyen tudománytörténeti érdekesség, túlélve háborúkat, tűzvészt és selejtezéseket.

Később, ahogy „ráállt az ember szeme”, még találtunk pár ábrázolást: George Spratt: The Entomologist c. karikatúráján (1830) és a híres Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend (1776) c. mű illusztrációján is szerepel (balra) az egyik lepkeszárnyú puttó kezében.

Georg Spratt: Az entomológus, 1830.

Frissítés: 2014 nyarán vásároltam meg Dr. Cserey Adolf** (1851-1928) 1901-ben megjelent Rovargyűjtő című könyvét, melyben szintén szerepel a 20. rajzon Lepkeolló, az alábbi  leírással: "9. A lepke-csapó (l.a 20. rajzot.) olló-alaku eszköz, a melyen a közönséges él helyett négyszögletű vagy köralaku rámavan (körülbelül 20 cm hosszú és 15 cm széles.) Az egész olló könnyű legyen, a ráma drótjának vastagsága 2-3 mm. A rámák finom fátyolszövettel bevonatnak és szélei elhasznált kesztyűbőrrel beszegetnek és rávarratnak. ezen szerszámmal az ember nappal nemcsak lepkéket és szitakötőket, hanem szúnyogokat, méheket, darazsakat és legyeket fogdos virágról-virágra, levelekről és a földről; este felé pedig az esti és ejjeli lepkéknek a fogdosásához nélkülözhetetlen eszköz. A falon ülő lepkék óvatosan betakartatnak vele és felszúratnak."

Cserey Adolf ábrája, 1901-ből.

Újabb frissítés:
Ifj. Emich Gusztáv*** (1843-1911): A kis Lepkegyüjtő. A lepkészet rövid kézikönyve, különös tekitettel a Magyarországon s főleg Buda-Pest környékén előforduló lepkefajokra és gyüjtésökre. Kezdők s az ifjuság számára. c. könyvben ezt olvashatjuk: "A kisebb és főleg az éji lepkék fogásánál igen jó szolgálatot teend a lepkeolló (Schmetterlingsscheere, Klappe), mely két, ollószerűen egybekötött vas fogantyúból áll, melyeknek rövid, szélesre nyíló részeire egy pér 6 hüvelyk átmérőjű lapos keret van alkalmazva. Ezek vászonnal befoglalják, és fátyolszövettel, igen feszesen vonatnak be. Az olló csak egy kézzel használtatik, s az ülő vagy lassan repkedő lepke a két keret összecsukódása által lesz fogságba ejtve, s a fátyolszöveten át szuratik fel a rovartűre." Szintén 2015-ben került kezembe A kis lepkegyüjtő - Utasitás a kiválóbb lepkék megismerésére és gyüjtésére c. könyv (forrásmegjelölés nélkül "németből fordította és a hazai viszonyokra alkalmazta Bein Károly"****), melyet 1891-ben adtak ki, évszám nélkül. Ebben így írnak az eszközről: "Az olló, mely sokkal ritkábban nyer alkalmazást mint a háló, az ülő lepkék megfogására szolgál. Szerkezete és alkalmazása az 5. ábrából kitűnik; a két egymásra illő kis abroncs fátyol-szövettel van bevonva."
Az 1904-ben megjelent Hazai Lepkék gyüjteménye (Mück után átdolgozta, a hazai viszonyokra alkalmazta és magyarázó jegyzetekkel ellátta: Bátori Ármin***** (1859-1927)) c. füzetecskében is felbukkan: "Az éjjeli lepkék megfogására szolgálnak ollók és önmüködő lepkefogók." Minden jel szerint ekkorra már a lepkeolló ugyan még nem egészen, de a használata teljesen feledésbe merült...

Bein Károly ábrája, 1891-ből.

 2016-os frissítés:
A News of The Lepidopterists' Society 58(2) füztetében megjelent egy cikk Theodore L. Mead (1852-1936) 1871-es coloradoi expedíciójáról, melyben a felszerelések leltárjában szerepel "2 forceps "a raquettes" [scissors nets]" és illusztrációként António Augusto Carvalho Monteiro (1848-1920) fotója látható gyűjtőfelszerelései körében (1870), és kezében egy lepkeollót is tart:

Csiki Ernő****** (1875-1954): Kirándulók zsebkönyve - II. állattani rész, 2. füzet - Útmutató a rovarok, pókok és százlábúak gyüjtésére, konzerválására és rovargyüjtemények berendezésére c. kis füzetecskéje még utoljára említést tesz a szerszám alkalmazásáról, 1925-ben: A lepkeolló olló módjára nyíló készülék, melynek végén négyszögletes, tüllel, organtinnal, vagy finom drótszövettel bevont 15-25 cm átmérőjű drótkeretek vannak. A lepkeollóval, melyet újabban már csak elvétve használnak, főleg a növényeken és a virágokon ülő rovarokat csípjük el. Az olló jól rögzíti a megfogott rovarokat (pl. lepkét, úgy, hogy azokat esetleg már a hálószöveten keresztül is feltűzhetjük (13. kép). Ez a feltűzős ötlet Emich könyvéből származhat, ám a gyakorlatban aligha alkalmazták. Az ábrát pedig Dr. Eduard Hoffer, 1890-ben megjelent Illustriertes Schmetterlingsbuchjából másolták:

Eduard Hoffer ábrája, 1890-ből.

Csiki Ernő ábrája 1925-ből. Ugye mennyire hasonlít a fenti rajzhoz?

2018-as frissítés:
A bécsi Természettudományi Múzeum lapjában, a Quadrifinában olvasható egy cikk Die historische Portraitsammlung der Lepidoptera-Sammlung im Naturhistorischen Museum Wien - Vom Standesportrait bis zum "Entomologen-selfie" des 19. Jahrhunderts. (Szerzői. S. Jovanovic-Kruspel, S. Gaal-Haszler, H. Bruckner és M. Lödl.) Ebben a cikkben négy Lepkeollós felvétellel találkozhatunk:

2019-es frissítés:
Bálint Zsolt bukkant rá Jacob Christian Schaeffer (1718-1790) könyvében, az Elementa Entomologcia című, 1766-ban megjelent műben az alábbi lepkeolló-ábrázolásra (Fig. V.):

Az V-ös tárgy leírása a következő: Tendicula singularis binis lateribus texto viridi obductis Fig. V., quali vti foleo in humili loco fedentia capturus, a quorum punctionibus & ictibus fedulo cauendum est. Huius instrumenti subisido insecta intra eius textum latentia acu commode figi & absque periculo inde eximi possunt.
Jelenlegi tudásunk szerint ez a legkorábbi lepkeolló-ábrázolás.

2020-as frissítés:
Ismét Bálint Zsoltot illeti a köszönet az újabb lepkeolló-ábrázolás felfedezéséért. Georg Friedrich Treitschke (1776-1842) bécsi lepkész, fordító és szövegíró, megbecsült librettista Hülfsbuch für Schmetterlingssammler. Systematische Stellung, Naturgeschichte, Jagd, künstliche Zucht und Aufbewahrung der Schmetterlinge. Beschreibendes Verzeichnis der meisten deutschen, und kürzere Erwähnung der fremden Arten. című, először 1834-ben megjelent munkájának első tábláján látható két lepkeolló is, a lepkész-felszerelések között a falon szögre akasztva:

Georg Friedrich Treitschke ábrája 1834-ből.

Én az Alamy stocphoto oldalán bukkantam egy metszetre, melynek eredetijét kis nyomozás után megtaláltam: Lucas Hippolyte (1814-1899): Histoire naturelle des lépidoptères d'Europe című művének első kiadásában (1834) még nem szerepel, de a második kiadásban (1845) már két fekete-fehér táblán bemutatott gyűjtőfelszerelések közt, a második ábrán látható egy kerek hálós lepkeolló, az alábbi magyarázattal:„D’une pince a raquettes, fig. 2.” Ugyanez a tábla szerepel a Histoire naturelle des lépidoptères exotiques kötet 1845-ös kiadásában is.

Az 1845-ös kiadás első táblája.

Az  európai lepkés kötet 1845-ös kiadásának utolsó táblája, szintén egy lepkeollóval.

2023-ban találtam erre az ábrára William Curtis (1746-1799): Instructions for collecting and preserving insects, particularly moths and butterflies című, 1771-ben megjelent munkájában. A képaláírás szerint: "7. The Forcep Nets".

Régi gyűjtőfelszereléses metszetek közt kutatva találtam rá Hippolyte és Polydor Pauquet: Musée du naturaliste dedie a la Jeunesse, l'Histoire des Papillons,  című művében látható ábrára, 1833-ból.

2024. elején Bálint Zsolt talált két lepkeollós ábrázolást is egy kiadványban. Szerencsére a rajzok jól voltak hivatkozva, így kis kereséssel meg lehetett őket találni az eredeti, internetre feltöltött antik kötetekben. Az első Carl Gustav Jablonsky (1765-1787) Natursystem aller bekannten in- und ausländischen Insekten, als eine fortsetzung der von Büffonschen naturgeschichte. Nach dem System des Ritters Carl von Linné bearbeitet című 1783-as művében a borítót megelőző színes metszet, melyen egy hölgyalak nagyítóval lepkét vizsgál a kinyitott, hatalmas, kétajtós, 70 fiókos gyűjteményi szekrény előtt. A kép jobb alsó sarkában a lepkéket tartalmazó fiókokon egy lepkeolló fekszik. A címlapon látható puttók egyike is lepkeollót használ. A könyvsorozat a szerző halála után is folytatódott, a címlapon szereplő lepkeollós gyermek mind a 11 kötet elején állandó szereplő maradt.
Jablonsky a 70 fiókos szekrény képét viszont Johann Georg Krünitz (1728-1796) enciklopédiájából másolta! A bútor ábrája minden részletében megegyezik az Oekonomische Encyclopädie 1773–1858 között 242 kötetben megjelent ábrájával. A szekrényt bemutató táblán pedig három lepkeolló is feltűnik; egy nyolcszögletű és két kerek, ebből az egyik igen hosszú nyéllel van ellátva. A fent említett ábrák itt láthatóak:

A mindössze 31 évesen elhunyt C. G. Jablonsky 1783-as kötetének két lepkeollós ábrája.
J. G. Krünitz enciklopédiájának lepkeollós táblája.

Múzeumunk Könyvtárában van egy Tárgygyűjtemény, melyben kollégáink T522 jelzet alatt egy újabb lepkeollót találtak. Hatalmas eszköz, majdnem 40 cm hosszú, 15,5*12,5 cm méretű négyszögletes, cérnából készült hálós fogófelületekkel.
A Magyar Természettudományi Múzeumban található nagyobb méretű lepkeolló.


A fenti hivatkozások időrendben, és az ábrázolt lepkeollókkal:

• -          Jacob Christian Schaeffer: Elementa Entomologcia, 1766. Négyszögletes. (kép)
• -           William Curtis: Instructions for collecting and preserving insects, particularly moths and butterflies, 1771. Nyolcszögletű. (kép)
• -          Michael Denis & Ignaz Schiffermüller: Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend, 1776. Négyszögletű. (kép)
• -          Moses Harris: An Exposition of English Insects, 1780. Nyolcszögletű. (kép)
• -          Johann Georg Krünitz: Oekonomische Encyclopädie oder allgemeines System der Staats-, Haus- u. Landwirthschaft, in alphabetischer Ordnung. 242 kötet. 1773–1858. Egy nyolcszögletű és két kerek. (kép)
• -          Carl Gustav Jablonsky: Natursystem aller bekannten in- und ausländischen Insekten, als eine fortsetzung der von Büffonschen naturgeschichte. Nach dem System des Ritters Carl von Linné bearbeitet, 1783. Mindkettő kerek. (kép, kép)
• -          John Wolcot: Sir Joseph Banks and the Emperor of Morocco, 1788. Kerek. (kép)
• -          Jacques Louis Florentin Engramelle: Papillons d'Europe peints d'après nature 1799. Mindkettő kerek. (kép, kép)
• -          George Spratt: The Entomologist, 1830. Háromszögletű. (kép)
• -          Hippolyte Pauquet & Polydor Pauquet: Musée du naturaliste dedie a la Jeunesse, l'Histoire des Papillons, 1833. Kerek. (kép)
• -          Georg Friedrich Treitschke: Hülfsbuch für Schmetterlingssammler. Systematische Stellung, Naturgeschichte, Jagd, künstliche Zucht und Aufbewahrung der Schmetterlinge. Beschreibendes Verzeichnis der meisten deutschen, und kürzere Erwähnung der fremden Arten. 1834. Nyolcszögletű; elől kerek, hátul szögletes. (kép az 1844-es kiadásból)
• -          Lucas Hippolyte: Histoire neturelle des lépidoptères d'Europe, 1845. Mindkettő kerek. (kép, kép)
• -          Lucas Hippolyte: Histoire naturelle des lépidoptères exotiques, 1845. Kerek. (kép)
• -          Emich Gusztáv: A kis lepkegyüjtő, 1868.
• -          Josef Johann Mann fotói, 1869 körül. Elől szögletes, hátul kerek. (kép, kép, kép)
• -          António Augusto Carvalho Monteiro fotója, 1870. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)
• -         Oscar Struve fotója, Kerek, egyenes véggel.1877. (kép)
• -          Dr. Eduard Hoffer: Illustriertes Schmetterlingsbuch, 1890. Kerek; elől szögletes és hátul kerek; kerek, oldalt egyenesen levágva. (kép)
• -          Bein Károly: A kis lepkegyüjtő, 1891. Kerek, egyenes véggel. (kép)
• -          A Pallas nagy lexikona, 1893-97.
• -          Schilberszky Károly: A kerékpár a tudomány szolgálatában. Természettudományi Közlöny, 1896. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)
• -          Lejtényi Sándor: Rovargyűjtő segédkönyv a középiskolai tanuló ifjuság számára, 1899. Négyszögletes. (kép)
• -          Dr. Cserey Adolf: Rovargyűjtő, 1901. Kerek. (kép)
• -          Bátori Ármin: Hazai Lepkék gyüjteménye. 1904.
• -          Csiki Ernő: Kirándulók zsebkönyve - II. állattani rész, 2. füzet - Útmutató a rovarok, pókok és százlábúak gyüjtésére, konzerválására és rovargyüjtemények berendezésére. 1925. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)

• *Schilberszky Károly életrajza itt olvasható.
• **Cserey Adolf életrajza.
• ***Ifj. Emich Gusztáv életrajza.
• ****Bein Károly életrajza.
• *****Bátori Ármin életrajza.
• ******Csiki Ernő élerajza.

Katona Gergely