Abafi-Aigner Lajos 2024: Magyarország lepkéi. Tekintettel Európa többi országainak lepke-faunájára. Budapest, TINTA könyvkiadó, 200 pp. + 51 pl.
Az 1907-ben megjelent Magyarország lepkéi jelentős eseménye volt a természettudományos könyvkiadásnak. Ez volt az első olyan átfogó mű, ami magyar nyelven ismertette a Kárpát-medencében előforduló „nagylepkéket”. A könyv egy Európa-szerte jól ismert német munka átdolgozása, ezért nyugodtan vehető önálló műnek is. A szövegeken túl még 50 plusz egy színes tábla mutatta be a fajokat. A plusz tábla a magyar faunára jellemző ritkaságokat ábrázolta. A kötet egyetlen hiányossága talán az volt, hogy nem adott magyar neveket.
A szerző Abafi-Aigner Lajos (1840-1909), korának egyik jól ismert könyvkiadója és szabadkőműves mozgalmára, aki élete végén egészen elfordult az irodalomtól és a lepkekutatásnak szentelte az életét. Az ő vállalkozása volt az 1897-ben újra indított Rovartani Lapok szakfolyóirat, amit egészen haláláig meg is jelentetett. Az általa szerkesztett oldalakon cikksorozatban közölte a német mintára készített új magyar lepkenevek jegyzékeit. Álláspontja szerint az addig használt nevezéktan nem volt megfelelő, mivel az a Bugát-Helmeczy törekevéseket tükrözte. A kortársak tetszését ez irányú munkássága nem nyerte el, mert lepkenevei a könyvben nem kaptak helyet. Később se váltak ismertté, mivel a trianoni békediktátum után Magyarországon gyakorlatilag évtizedekre megszűnt a természettudományos könyvkiadás, és nem adtak ki lepkés könyveket se.
Abafi-Aigner lepkenevei 1950-ben kerültek elő, amikor a Szocialista nevelés könyvtára sorozatban megjelent az Állathatározó. A kötetben használt névanyag terjedt el és lett ismertté, és szolgált mintául további nevek képzésére. Az eredeti magyar nevezéktant, a „múltat végképp eltörölni” módszere igyekezett elfelejtetni. A magyar lepke-névanyaggal kapcsolatos kutatásaim derítettek fényt arra, hogy valójában az elvetetni vágyott névanyag az, ami nyelvünk természetével megegyezik, és arra alapozva távoli tájak sokféleségét anyanyelvünkön is gyönyörűen ki tudjuk fejezni.
Ezért nemcsak reprint kiadás, hanem alapvetés is ez az új „Abafi”. A Kárpát-medencében előforduló lepkék nagy része oly módon jelenik meg, ahogy az eredetiben kellett volna lássuk őket: A színes táblákon a tudományos nevek mellett olvashatjuk a Bugát Pál (1793-1865), Frivaldszky Imre (1799-1870) és Pólya József (1802-1873) tollából származó, illetve azok analógiájára általam készített magyar lepkeneveket. Mivel több száz névről van szó, ezek eligazodásában alapos mutató segít, ami a szöveges rész végén található. Kijelenthetjük hát: most már tudunk a magyar lepkékről is úgy magyarul beszélni, hogy szép magyar neveket használunk.
Bálint Zsolt
Megrendelhető:https://www.tinta.hu/it/spd/9789634094579/Magyarorszag-lepkei