Torday E. 1923: Bolyongások Afrikában. Három utazás az Egyenlítő vidékén. (A hat világrész Utazások és fölfedezések.) – Világirodalom, Budapest, 159 pp. (Online itt olvasható.)
Torday E. 1924: Afrikai emlékek. Egy Afrika-kutató naplójából. (A hat világrész. Utazások és fölfedezések.) – Világirodalom, Budapest, 320 pp. (Online itt olvasható.)
Földessy E. 2015: Torday Emil kongói gyűjteménye. (Emil Torday Congo Collections.) A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 21. – Déri Múzeum Debrecen, 220 pp. ISBN 9789639540965
Torday Emil (balra) Kongóban. (Kép forrása: Földessy 2015)
Torday Emil (1875-1931) neve mint Afrika-kutató és etnográfus él a köztudatban, köszönhetően nem csupán tudományos könyveinek, és tanulmányainak, de az általa gyűjtött és a Néprajzi Múzeumnak adományozott 461 tárgynak is. A magyarországi múzeum mellett a londoni British Museum, az oxfordi Pitt-Rivers Museum, a bécsi Weltmuseum és a párizsi Musée du quai Branly őrzik a száz évvel ezelőtti Közép-Afrika kultúráját az általa gyűjtött négyezer tárgyon keresztül, amelyek a kegyes soronak köszönhetően már több mint egy évszázadon át fennmaradtak. A közelmúltban a Torday által gyűjtött tárgyakról katalógus készült, míg afrikai útjait ő maga, két magyar nyelvű kötetben is alaposan dokumentálta. Ezekben semmi nem jelzi, hogy rovarászott, esetleg lepkészett volna. Pedig a valóság más lehetett.
Torday Emil egykor Kongóban gyűjtött tárgyainak katalógusa és 1911-ben készült arcképe.
Torday Emil Budapesten született, budapesti és müncheni iskolái után Belgiumba került banktisztviselőnek, majd onnét Belgium afrikai gyarmatára, Kongóba utazott közigazgatási hivatalfőnöknek. Hivatali munkái mellett kezdett érdeklődni a bennszülött kultúra iránt. Nem csak szokásaikat, tárgyaikat, de nyelvüket is kiválóan megismerte. Úgy tudjuk, összesen 14 nyelven beszélt. Úttörő módon rengeteg fényképfelvételt készített addig teljesen ismeretlen őslakós törzsekről.
Torday Emil két afrikai kötetének borítója.
Három afrikai expedíción vett részt 1900-1904, 1904-1906 és 1907-1909 között. Utolsó útján már a British Múzeumnak gyűjtött, és a tudományos munka mellett brit diplomáciai feladatokat is ellátott. Egészsége megromlott, így Angliába kötözött, ahol 1910-ben megnősült. Házasságából egy lánya született; Torday Orsolya (Ursula) aki sikeres íróvá vált. Angliában Torday Emil orvosi pályára lépett, az első világháborúban hadifoglyokat kezelt. 1931-ben, 55 évesen, szívbetegségben hunyt el Londonban.
A gyűjteményünkben fellelhető anyagaink között nem minden Afrikából származó példányt gyűjtötte hivatásos lepkész, mint például volt kollégánk Gozmány László, és gyűjteményünk jelenlegi önkéntese Sáfián Szabolcs. Akad köztük kalandos életű geológus, mint Ferencz Károly, vagy közismert képzőművész, mint Muray Róbert. Kittenberger Kálmánról már többen tudhatják, hogy nem csak a nagyvadak trófeáit és madarakat, de lepkéket is hozott haza gyűjtőútjairól. Ebbe a kiemelkedő társaságba váltotta meg belépőjét az itt látható lepkével Torday Emil. A nem régen múzeumunkba került Bezsilla-gyűjtemény cédulázása és beosztása közben bukkant fel ez a több mint 120 éves lepke, mely Torday Emil első expedíciójából származik, és 1903-ben gyűjtötte.
Bársonyos csipkész (Junonia oenone), Magyar Természettudományi Múzeum
A csipkész (Junonini) példány még bizonyosan Torday magyarországi évei alatt került a gyűjteménybe. Ez az a csoport, amivel a fiatal Schmidt Antal is foglalkozott, 1906-ban még előadást is tartott róluk a Természettudományi Társulatban. Lehet, hogy Schmidt kifejezetten kutatásai miatt vásároltatta meg. A példány az 1930-as évek során kerülhetett Bezsilla Lászlóhoz, csere útján. A múzeumi gyűjteményben hiába kerestünk további Torday-féle csipkész anyagot. Nem találtunk. Feltételezzük, hogy ha volt több, általa gyűjtött példány, azok Velez Zsigmond alapos „leltári munkálkodásának” eshettek áldozatul. Mindenesetre újabb tudománytörténeti feladat áll előttünk: feltárni, vajon a régi naplókönyvekben van-e nyoma vásárlásnak vagy ajándékozásnak Torday Emiltől, és ha több tőle származó példány is volt a múzeumi gyűjteményben, azok valóban áldozatul estek-e Velez Zsigmond a „múltat végképp eltörölni” működésének?
Katona Gergely és Bálint Zsolt
