.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/10/14/sopron_lepkei
Lepkék a vártán
2022-10-14T20:09:54+02:00
2022-10-14T20:09:54+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Szabóky Csaba és Ambrus András. 2022. Sopron és környéke lepkéi. Orbiculosa kiadó, Európa Universitas Kft., Érd, 352 pp. ISBN 978 615 81591 2 8, keményfedelű, színes ábrákkal.</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/sopron_2/001.jpg" alt="001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="547" width="380" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A kötet első borítója</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">Újabb könyvvel lepte meg a magyar lepkészeket az <em>Orbiculosa kiadó</em>, amelyet most Szabóky Csaba nem egymaga, hanem Ambrus Andrással társszerzőségben jegyzett. A társszerzőség indoka az lehet, hogy a fénycsapda anyagokat feldolgozó Szabóky Csaba mellett Ambrus András az, aki kópházi illetősége folytán Sopron és környékének lepkefaunájával nap mint nap szembesül.</p>
<p style="text-align: justify;">A bevezetés (A könyv használata, A szövegben található lelőhelyek, Köszönetnyilvánítás) után rövid, kizárólag szöveges fejezetek következnek (A kezdet, Sopron és környéke lepkészeti kutatása, Sopron és környéke védett lepkéi, Különlegesen védett fajok Sopron környékéről , Sopron környéke kiemelt lepkéi). Ezeket a „Színes képek jegyzéke” zárja. Ezt követi a „Színes képek” fejezet, amely a maga közel kétszáz oldalával a könyv gerincét alkotja: jobb oldalon többnyire négy vagy öt természetes helyzetben levő lepke képe, a bal oldalon ezek egy-egy bekezdésnyi ismertető szövege került elhelyezésre. A kötet végén kapunk egy „Sopron és környékén előforduló lepkefajok élőhelyekkel” elnevezésű listát, majd a „Felhasznált irodalom”, a „Lepkefajok mutatója” és „A szerzők gondolatai” című rövid fejezet magyarul és németül (Gedanken des Autors) zárja a kötetet.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/sopron_2/001_1.jpg" alt="001_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="594" width="381" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A szöglences 121. oldal</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A könyv nagyszerű áttekintést nyújt az egykori Őrség-Várvidék (Burgendland) szegélyén levő város környékének lepkefaunájáról. A mű ugyancsak nagyszerű bevezető a pannon régió lepkéihez. Hangsúlyozni kell, hogy a megszokott makrók mellett a mikrók is megjelennek. Talán ezt kívánta jelezni (véletlenül?) a tartalomjegyzékbe került „Sopronban található lepkecsaládok” mutatója is. De igazából lehetett volna még több, sőt: sokkal több mikró, a mindenki által ismert makrók „kárára”. Mindenképpen!</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/sopron_2/002.jpg" alt="002.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="592" width="376" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A hírhedt puszpáng tűzmoly és két pyralida társa</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">És ha már a fenti bekezdésben végén tettünk egy megjegyzést, folyatjuk. A többször is említett bencés gimnázium gyűjteménye a jezsuitáktól származik, akiknek Sopronban kollégiumuk volt. A bécsi <em>Theresianum</em> tanrendjét követve a bentlakókkal növényeket és állatokat (elsősorban bogarakat és lepkéket) gyűjtöttek a szabadidős órákban. A soproni kollégium is hozzáadott – nem is keveset – a Schiffermüller-féle híres bécsi lepkefajjegyzék megszületéséhez. Ezért Sopron mindenképpen ott van a hazai lepkészet születésénél. És az örök sláger, a Nagy apolló. Pontosan a bencés gimnázium lepkegyűjteményének jegyzékéből lehetett volna végre pontot tenni a soproni apollós mítoszra, ebben a könyvben. A jegyzékben ugyanis egyértelműen jelzik, hogy a faj a fraknói várhegyen fordul elő. Sosem fogták Sopronban. Ebből a fraknói adatból lett később a soproni előfordulási adat, és talán a „soproni” példányok is… Talán megérte volna odaadni a kéziratot több bírálónak, mert több szem többet lát, és a jó bíráló úgy bírál, hogy a megbírált mű jobb és több legyen.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Köszönjük az <em>Orbiculosa kiadó </em>vállalkozását a mű megjelentetésére. És kíváncsian várjuk Szabóky Csaba újabb művét is. Vajon mivel lepi meg a lepkészek magyar olvasótáborát? Végezetül pedig: köszönjük, hogy a múzeumi könyvtárat a szerzők (most is) megajándékozták saját kötetükkel, benne a kézzel írt ajánlással: „<em>Szaporca 2022.9.9. Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének tisztelettel Csaba András</em>”.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p>Bálint Zsolt és Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F10%2F14%2Fsopron_lepkei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F10%2F14%2Fsopron_lepkei%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F10%2F14%2Fsopron_lepkei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lepkék a vártán"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/10/14/sopron_lepkei#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/17937298" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Sopron
Apolló
Katona_Gergely
Őrség
Burgenland
Szabóky_Csaba
Ambrus_András
Orbiculosa_kiadó
puszpng_tűzmoly
Schiffermüller
0
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/sopron_2/001.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/10/14/butterflies_of_the_uae
Az Arab Emirátusok és Omán pillangói
2022-10-14T19:59:10+02:00
2022-10-14T19:59:10+02:00
Lángszinér
https://blog.hu/user/616293
<p style="text-align: justify;"><strong>Gary R. Feulner, Binish Roobas, Victor Hitchings, Herbert H. H. Otto, Oscar Campbell, Huw G. B. Roberts, Richard J. Hornby & Brigitte Howarth. 2022. Butterflies og the United Arab Emirates including Northern Oman. Motivate Media Group, </strong><strong>Abu Dhabi,</strong><strong> 527 pp, ISBN 978 1 86063 514 4, 21 x 15 cm, puhafedelű, színes ábrákkal.</strong></p>
<p><br /><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/uae/butterflies_of_the_uae_3d_small.jpg" alt="butterflies_of_the_uae_3d_small.jpg" class="imgnotext" height="655" width="477" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A kötet címlapja</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">Kicsit ironikus felütéssel kezdem ezt a bejegyzést: minél szegényebb a lepkefauna, annál több könyv tárgyalja. Mert már több könyvet is bemutattam a levantei térség lepkefaunájáról, és íme itt van egy újabb, amit nyolc szerző is jegyez. Munkájukat a közelmúltban elhunyt <strong>Torben Larsen</strong>nak (1944-2015) ajánlják, aki több könyvet is írt a régió nappali lepkéiről. Ő volt az aki monografikus módon feldolgozta Szaúd-Arábia nappali lepkéit (1984), és könyvet írt Omán (1980) és Libanon nappali lepkéiről (1974). Ezek a művek már mind klasszikusnak számítanak a lepkészek körében. De várjuk az újabb műveket Kolumbia pillangóiról, meg sem említve Brazíliát vagy Perut…</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/uae/003.jpg" alt="003.jpg" class="imgnotext open-in-modal" height="426" width="572" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong> A Szürke özöndéket és élőhelyét bemutató oldalpár</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">De a mi szerzőink nem a trópusokon, hanem az Arab-félszigeten kutattak, aminek a lepkefaunáját a következőképpen mutatják be: A szokásos bevezető fejezeteken (Előszó, Bevezetés, Rövid történeti áttekintés a régióban folyt lepkekutatásokról) után kapunk egy fajlistát tudományos és angol nevekkel. Ez utóbbiak számomra igen tanulságosak, mivel tükrözik azt, hogy míg a lepkészek a tudományos nevek szempontjából a teljes objektivitásra törekednek, addig az angol nevek esetébe ennek épp az ellenkezőjét művelik: bennük az emberi fantázia szabad csapongásával szembesülhetünk. Megtudjuk például, hogy a <em>Catopsilia florella</em> angol neve a könyvben „African Emigrant” vagy a <em>Deudorix antalus</em> a „Brown Playboy”. Ezt követően a lepkéket gyakorlatias oldalról közelítik meg a szerzők: határozás, elterjedés, élőhelyek, viselkedés, majd az egyes fajok részletes bemutatása következik. A kötetet vége felé életföldrajzi áttekintés, köszöntek, és a Függelék (amiben a tárgyalt fajok ismert tápnövényei kerülnek felsorolásra) következik. Ezek után kapunk egy szószedet, a hivatkozások listáját, és kapjuk a szerzők bemutatását. A kötetet a tudományos és angol nevek, és általános kifejezések mutatója zárja.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/uae/002.jpg" alt="002.jpg" class="open-in-modal imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" height="735" width="488" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Három kép a Szilénusz fügérke életéből</strong> </small></p>
<p style="text-align: justify;">Nagyszerű könyv ez. Összefoglalja mindazt, amit tudunk az „arab” pillangókról. Sokszor magasztos, de olykor döbbenetes tájképek; nagyszerű felvételek petékről, hernyókról, bábokról, imágókról és élőhelyekről. A kor divatjának megfelelően sokkal több a kép, mint a szöveg. A kevés szöveg pedig lényegre törő, jó fogalmazású oxfordi angol stílusban vonul az olvasó szeme előtt. Az egyetlen kritikus megjegyzés a múzeumi (feszített) példányokra vonatkozhat: ezek talán több figyelmet kaphattak volna, sokszor zavaró a lepkék alatt levő árnyék, itt-ott kilóg a cédula, a példány nincs fókuszban, és sehol sincs méretléc. De ez az ez mondatnyi kritika is erősíti a könyv üzenetét: a szerzők különös hangsúlyt fektettek arra, hogy bemutassák az <strong><em>élő</em></strong> lepkevilágot, és képviselőt belehelyezzék a modern, technika által uralt emberi hétköznapokba. Meggyőződésem, hogy sikeresen, és bizonyos vagyok abban, hogy a szaúdi és ománi hétköznapokban egyre többen felfigyelnek majd a sokszor csupán városi parkokban, vasúti töltéseken, körforgalmak zöld szigeteiben élőhelyre lelő nappali lepkékre. Köszönjük a szerzőknek a fáradtságos munkájukat, és azt, hogy annak gyümölcsét megosztották velünk!</p>
<p>Bálint Zsolt</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F10%2F14%2Fbutterflies_of_the_uae%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F10%2F14%2Fbutterflies_of_the_uae%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F10%2F14%2Fbutterflies_of_the_uae%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az Arab Emirátusok és Omán pillangói"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/10/14/butterflies_of_the_uae#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/17941198" border="0" /></a><br /></p>
Szaúd-Arábia
Libanon
Bálint_Zsolt
Omán
Emirátusok
Torben_Larsen
0
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/uae/butterflies_of_the_uae_3d_small.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/08/30/colombia_lepidoptera
Kolumbia saját pillangói
2022-08-30T13:59:17+02:00
2022-08-30T13:59:17+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Blanca Huertas, Jean Fran</strong><strong>çois Le Crom & Yenny Correa-Carmon. 2020. Mariposas endémicas de Colombia. Guía para la identification de las especies únicas del país. Endemic butterflies of Colombia. An identification guide for the country’s unique species. Natural History Museum–Procolombia: Puntoaparte, Bogotá, 239 pp. ISBN 978-958-49-6251-5, 21x124 cm, puhafedelű, színes ábrákkal.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/colombia/cover.jpg" alt="cover.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="420" height="628" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A kötet borítója.</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A legtöbb ország igyekszik számba venni, milyen sajátos természeti kincsekkel rendelkezik. Így születnek a különféle „vörös könyvek” és „fajjegyzékek”. Ritkábbak azok a kiadványok, amelyek egy-egy ország rovarfaunáját mutatják be úgy, hogy csak az ott tenyésző endemikus fajokat tárgyalják. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb ország területe viszonylag kicsi, és az endemikus fajok száma is alacsony vagy elenyésző. Kolumbia nem ilyen állam. A maga 1.141.748 négyzetkilométerével a világ 26. legnagyobb országa, és az endemikus fajok száma a területhez képest is az egyik legmagasabb. Kolumbia hallatlanul gazdag lepkefaunáját csak az utóbbi évtizedekben kezdik alaposan feltárni. Az egykor megközelíthetetlen hegyvidékek gerincein és ködlepte erdőségeiben kutató expedíciók számtalan, addig ismeretlen lepkefaj példányaival lepték meg a lepidopterológusokat. Az itt bemutatott könyv a Pillangóalakúak példáján keresztül szemlélteti az ország faunájának gazdagságát és sajátos vonásait. Elsőként veszi számba a legújabb, kevesek által ismert felfedezéseket, amelyekből bizony van bőven. Példának a Lángszinérfélék családját hozom, ahol a bemutatott 27 fajból csupán négy fajt írtak le 1919 előtt (a Seitz monográfia megjelenésének éve), a többit mind 1992 után fedezték fel. A további családok esetében is többé-kevésbé ugyanez az arány.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/colombia/p067.jpg" alt="p067.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="406" height="622" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A magashegyi pronoka (Pronophilini) <em>Lymanopoda vivientieni</em> amelynek nősténye csökevényes szárnyú, alig tud repülni. </strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A szép kiállítású, zsebkönyv méretű kiadvány két nyelven szól az olvasóhoz: spanyolul és angolul. A nyitó fejezeteket (Bevezetés; Előszó; Köszönetek; Tartalom; Hogyan használjuk a könyvet) és a szakmai Bevezető részt az ország politikai beosztását és nemzeti parkjait bemutató térképe választja el. A Bevezető rész alfejezetei: Pillangóalakúak Kolumbiában; Miért kutassuk az endemikus fajokat; Osztályozás és szükséges megnevezések; Módszer, a gyűjtemények fontossága és ennek a könyvnek a korlátai; A természetmegőrzés számára legfontosabb fajok; Mit tegyünk hát a kolumbiai pillangókért? Ezt követi a Pillangóalakú családokat bemutató rész, amelyben a fajokat egységesen, egy-egy oldalon szemléltetik szöveggel, színes képpel (gyűjteményi példány) és elterjedési térképpel: Özöndékfélék (5 faj), Szöglencfélék (19 faj), Szemdíszformák (79 faj), Búskafélék (39 faj), Pazarkafélék (23 faj) és Lángszinérfélék (29 faj). A könyv végén egy-egy bekezdést olvashatunk a szerzőkről, majd a fényképek kreditjeit, a hivatkozásokat és a fajnevek mutatóit tartalmazó fejezetek zárják a kiadványt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/colombia/p202.jpg" alt="p202.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="404" height="618" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong> A Bálint Zsolt által felállított <em>Annamaria</em> génusz endemikus faja: Kolumbiai farkincás.</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">Kolumbia számára nagy fontosságú ez a könyv. Ha ottani „döntéshozó” kezekbe kerül, és a kezek lapozgatják az oldalakat, a szemek pedig nem csak a képeket nézegetik, hanem még el is olvassák, akkor értesülhetnek arról, milyen nagy fontossága van annak, hogy hazájukban a lepkegyűjteményeket megőrizzék, a példányokat digitalizálják és metaadatolják. Ezek segítségével valósághoz közeli képet kapnak arról, amit eddig csak kevesen tudtak: hazájuk lepkefaunája a világon az egyik leggazdagabb. Köszönjük neked Blanca, hogy mindezt leírtad, és megteremtetted annak lehetőségét, hogy aki többet akar tudni Kolumbia lepkefaunájáról, azt elindulhasson a lepkészek ösvényén! És külön köszönet azért, hogy a múzeumok fontosságát hangsúlyosan kiemelted!</p>
<p style="text-align: justify;">Bálint Zsolt és Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F08%2F30%2Fcolombia_lepidoptera%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F08%2F30%2Fcolombia_lepidoptera%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F08%2F30%2Fcolombia_lepidoptera%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kolumbia saját pillangói"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/08/30/colombia_lepidoptera#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/17919551" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Kolumbia
Katona_Gergely
Colombia
endemizmus
0
Kolumbia endemikus lepkéi
Egy könyv a dél-amerikai ország bennszülött lepkefajairól.
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/colombia/cover.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/07/21/lepkesz_emlekmuvek
Lepkész emléktáblák és sírkövek
2022-07-21T09:45:37+02:00
2022-07-21T09:45:37+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/emlek/vojnits.jpg" alt="vojnits.jpg" class="open-in-modal imgleft" style="margin-right: 5px;" width="272" height="484" /></strong><span class="d2edcug0 hpfvmrgz qv66sw1b c1et5uql lr9zc1uh a8c37x1j fe6kdd0r mau55g9w c8b282yb keod5gw0 nxhoafnm aigsh9s9 d3f4x2em iv3no6db jq4qci2q a3bd9o3v b1v8xokw oo9gr5id hzawbc8m" dir="auto"><strong>Hangay György</strong> ötlete megvalósult: múlt héten <strong>Dr. Vojnits András</strong> (1941-2021) emléktáblát kapott szeretett Börzsönyének szívében, Kemencén, a Favágók és erdészek emlékműve mellett. A pár szavas méltatás és stilizált afrikai lepke őrzi emlékét.<br /></span>Csupán még egy hasonló tábla létezéséről van tudomásunk Magyarországon. A négy éve, fiatalon elhunyt <strong>Polonyi Vilmos</strong> (1970-2018) kedvenc gyűjtőhelyén, a zsámbéki Nyakas-hegyen réztábla emlékezik róla, amibe az <em>Oxytrypia orbiculosa,</em> a magyar lepkészet legendákkal övezett lepkefajának képét is belemetszették. Ez a nappal repülő éjszakai lepke sokakat megihletett, köztük <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/03/23/rab_gusztav_eji_lepkeje" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Jókai Mór és Móra Ferenc</a> irodalmárokat is, Polonyi Vili meg lepkészként próbálta újra megtalálni.<br />Szabóky Csaba könyvében <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2011/10/07/lepkeszet_tortenete_magyarorszagon" target="_blank" rel="noopener noreferrer">(A lepkészet története Magyarországon</a>) olvastam, hogy két lepkész sírhelyét díszíti lepke. Az egyik <strong>Bezsilla László</strong> (1903-1983) a pestújhelyi "Lepkekirály" (róla <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2014/11/06/lepkekiraly" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt írtunk</a>), a másik <strong>Nattán Miklós</strong> (1910-1970), aki Kaposváron van eltemetve. Kis keresés után mindkét sírról találtam fotót az interneten, ezek a cikk végén láthatóak.<br />Az említett példák mutatják, hogy a lepkészet nem csupán munka, hobbi, szórakozás vagy hivatás, de sokunk életének annyira meghatározó része, hogy a síron túl is elkísér. Talán éppen azért, mert a veszteség ellenére az élet kalandokkal, sikerekkel, szép, közös élményekkel teli részére emlékezteti az ismerősöket.</p>
<p style="text-align: justify;"> Katona Gergely</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/emlek/vilmos_3.jpg" alt="vilmos_3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Polonyi Vilmos emléktáblája a Nyakas-hegyen.<br /></strong></small></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/emlek/bezsilla.jpg" alt="bezsilla.jpg" class="imgnotext" width="358" height="508" /><small><strong>Jobbra lent Bezsilla László sírjának képe, rajta egy sütkérező lepkével. Forrás: <a href="https://www.btirt.hu/wp-content/uploads/2017/04/BTIRT_Rakospalotai_Temeto.pdf.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Rákospalotai temető</a></strong></small></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/emlek/nattan.jpg" alt="nattan.jpg" class="imgright" width="227" height="323" /></p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/emlek/nattan_sir.jpg" alt="nattan_sir.jpg" class="imgleft" width="220" height="326" /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><small><strong>Nattán Miklós "aranylepkés" sírjáról két különböző időpontban készült felvétel a kaposvári zsidó temetőben.</strong></small></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F07%2F21%2Flepkesz_emlekmuvek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F07%2F21%2Flepkesz_emlekmuvek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F07%2F21%2Flepkesz_emlekmuvek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lepkész emléktáblák és sírkövek"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/07/21/lepkesz_emlekmuvek#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/17883775" border="0" /></a><br /></p>
Kaposvár
Móra_Ferenc
Jókai_Mór
Börzsöny
Katona_Gergely
Pestújhely
Oxytripia_orbiculosa
Hangay_György
Kemence
Bezsilla_László
Lepkekirály
Vojnits_András
Polonyi_Vilmos
Nattán_Miklós
0
Lepkész emléktáblák, sírkövek
Kőbe faragott kereszt, virág, fűzfa, galambok vagy kehely helyett lepkék őrzik a lepkészek emlékét.
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/emlek/vojnits.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/04/13/vojnits_borzsony
Börzsönyi hattyúének
2022-04-13T12:07:39+02:00
2022-04-13T12:07:39+02:00
Lángszinér
https://blog.hu/user/616293
<p><strong>Vojnits András. 2021. A Börzsönytáj lepkevilága. Börzsönyvidék 6. Szob, Börzsöny Múzeum Baráti Köre, 504 oldal, színes és fekete fehér képek. ISSN: 1218-3202; ISBN: 978-615-80512-3-1</strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p><strong></strong><strong></strong><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/borzsony/borzsony_cover.png" alt="borzsony_cover.png" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" width="248" height="356" /></strong><strong></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Dr. Vojnits András</strong> (1941-2021) három évtizedig dolgozott a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban. Először <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2013/11/15/fraszkarika_kovacs" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Kovács Lajos</strong></a> (1900-1970) munkatársaként, majd annak halála után muzeológusi pozícióban. Később ő lett a Lepkegyűjtemény vezetője. Első lepkés publikációi a Börzsöny lepkefaunájával foglalkoztak. Később se maradt hűtlen a tájhoz, ahonnan felmenőinek egy ága is származott. Egészen haláláig szenvedélyesen járta a Börzsöny erdeit, amihez Kemencén vásárolt ingatlanja adta a főhadiszállást. Bár kényszerűen távozott a múzeumból, élete utolsó évtizedében visszatérhetett önkéntesként, ahol utolsó művén dolgozott, aminek „A Börzsönytáj lepkevilága” címet adta. Munkaasztalánál szerényen meghúzódva jegyzetelt, és gyűjtögette a könyvéhez szükséges adatokat. Végül elkészült vele, néhány héttel 80. születésnapját követően, és pár nappal halála előtte jelent meg. Még láthatta, lapozgathatta, és örülhetett ennek a szép „hattyúéneknek”.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/borzsony/borzsony-fulekkel.jpg" alt="borzsony-fulekkel.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A könyv nemcsak a szerző utolsó műve, hanem valóban egyfajta ének, lírai vallomás egy hosszú és tartalmas életen át tartó szerelemről. Mert a könyvben mintha az ő Börzsönyével beszélgetne. Nem veszi fel a tudálékos fehér köpenyt, hogy kioktassa az olvasót és megjegyeztessen olyan dolgokat, amiket egyébként csak ő maga venne észre. Inkább beszélget, megmosolyogtat, vezetget, csodálkoztat. Ezért egészen egyedülálló nemcsak a hazai, hanem talán a külföldi lepkészeti irodalomban is. Ezt a könyvet a lepkészeken kívül a szépirodalom után érdeklődőknek ajánlom. Különleges vallomásregény ez. Kedvcsinálónak a következőkben álljon itt három fejezet alcímekkel, amelyek külön-külön, akár költeményként is megállnák a helyüket.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/borzsony/borzsony_74-75.jpg" alt="borzsony_74-75.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">AHOGY ELKEZDŐDÖTT: Az Ipolyon túl // A Lajos bácsi jelenség //A vágy titokzatos tárgya // Azután.</p>
<p style="text-align: justify;">JÁRATLAN HEGYVILÁG: Folyók ölelésében nyugvó táj // Hegyek, völgyek és medencék // Egy roncs vulkán világa // A Rózsa-forrástól a Dunáig // Korán belepi a hó és sokáig áll rajta.</p>
<p style="text-align: justify;">EGY LEPKEÖLTŐ: Az élet csírájának hordozója // A csillapíthatatlan étvágyú hernyó // Az élettelennek tűnő báb // Lepke születik // Barlanglakók // Vándorlepkék és lepkevándorlások.</p>
<p>Bálint Zsolt</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F04%2F13%2Fvojnits_borzsony%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F04%2F13%2Fvojnits_borzsony%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F04%2F13%2Fvojnits_borzsony%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Börzsönyi hattyúének"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/04/13/vojnits_borzsony#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16524482" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Börzsöny
Kovács_Lajos
Kemence
Vojnits_András
0
Börzsönyi hattyúének
Dr. Vojnits András legutolsó műve, nem szokványos lepkészeti munka, hanem lírai vallomással átszőtt tudományos alkotás.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/borzsony/borzsony_cover.png
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/borzsony/borzsony_cover.png
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/01/19/arisztokrata_lepkeszek
Arisztokrata lepkészek Magyarországon
2022-01-19T13:43:41+01:00
2022-01-19T13:43:41+01:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p><strong>Odéscalchi Eugénie 1987: Egy hercegnő emlékezik. Gondolat, Budapest, 414 pp. ISBN: 9632820304.</strong><br /><strong>Hannah Rothschild 2014: Pannonica - A lázadó bárónő. Helikon, Budapest, 364 pp. ISBN: 9789632274065.</strong></p>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/eugenie_cover.jpg" alt="eugenie_cover.jpg" style="margin-right: 5px;" class="imgleft" width="214" height="309" /></strong><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/hannah_cover.jpg" alt="hannah_cover.jpg" class="open-in-modal imgright" style="margin-left: 5px;" width="205" height="311" /> </strong></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> <strong>A két könyv magyar címlapja. A bal oldalin a szerző szerepel, barokk farsangi jelmezben. A jobb oldalin a főhős karikatúra-szerű zsánerképe látható.<br /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Két könyvről szól a mai bejegyzés. Látszólag nem sok hasonlóság van köztük, és első pillantásra a lepkékhez sincs semmi közük. De egyik állítás sem igaz. Sőt, nagyobb tévedést nem is lehetne megfogalmazni. Mindkét kötet női szerző alkotása. Mindketten egy-egy különösen gazdag, magyar felmenőkkel is rendelkező arisztokrata családba születtek. A két kötet a saját és családjuk életének egy-egy meghatározó időszakát mutatja be. Mindkét kötetnek van olyan szereplője, aki szenvedélyes rovarász, lepkész, akik gyönyörű, egyedi, lakkozott, sötét keményfa fiókokban hatalmas gyűjteményt hoztak létre. A könyvek külön-külön is kaphattak volna önálló bemutatót, de így, egymás mellé téve érdekes látni a hasonlóságokat és különbségeket, mint a "Chariots of fire" (Tűzszekerek) c. filmben.</p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/lipthay_bela.jpg" alt="lipthay_bela.jpg" class="imgnotext" /></strong><strong>Szerémi Odescalchi Eugénia Ágnes Mária főhercegnő és lubellei és kisfaludi Lipthay Béla báró esküvői fényképe, Pozsony, 1918</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Odescalchi Eugénia</strong> (<span>ejtsd: odeszkálki</span>) 1898-ban született a felvidéki Szolocsány közelében lévő kastélyukban. Családneve <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Odescalchi_csal%C3%A1d" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itáliai eredetű</a>. Az első világháború végén, a magyarországi forradalom kitörésekor 1918-ban ment férjhez <strong>Lipthay Bélá</strong>hoz. Három fiúk született: Frigyes, Antal és Bálint. Életükre rányomta a bélyegét a XX. századi magyar történelem szinte minden csapása, amit egy arisztokrata család elszenvedhetett: Trianon, az elvesztett világháborúk, a kommunista hatalomátvétel, elit-, egyház- és kuláküldözés, múlttal való "végső" leszámolás. A kötet a túlélés, felszínen maradás, újrakezdések krónikája, melynek végét a hercegnő Szécsényen, a kastélyból kilakoltatva, özvegyen írta meg naplói alapján. Három fiából egy, Bálint maradt meg támaszául, Antalt a világháború végén láthatta utoljára (Dél-Amerikába emigrált), <a href="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/lipthay_frigyes.jpg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Frigyes</a> pedig az orosz fronton, Korotojak városában esett el a 1942. évi nyári hídfőcsaták során. 2012-ben egyikünk járt is ebben a Don-parton elterülő, tank-emlékműves, pontonhidas kis faluban, mely 70 évvel azelőtt még város volt, de teljesen elpusztította a világégés, és azóta sem nyerte vissza egykori erejét. <br />A kötetben megelevenednek a Monarchia arisztokráciájának utolsó évtizedei, a már-már követhetetlen rokoni és baráti szálak, köztük a Kelet-Afrikát bebarangoló Teleki Sámuellel és a földrajztudós Teleki Pállal. A trianoni döntést követően lovrini lakosként román állampolgárokká váltak, de egy birtokcserével és vásárlással ismét magyar állampolgárok lehettek. Lipthay Béla évekig élt és dolgozott Kanadában, és felesége egy föld körüli hajóúton is részt vett.</p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/lipthay_bela_1.jpg" alt="lipthay_bela_1.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Még egy kép Lipthay Béláról és feleségéről, ifjú</strong><strong></strong><strong></strong><strong></strong><strong> házasokként</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Lipthay_B%C3%A9la_(entomol%C3%B3gus)" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Lipthay Béla</strong></a> (1892-1974) szenvedélyesen lepkészett, de a kertészet, lótenyésztés, gazdálkodás is közel állt hozzá. A könyvben a lepkészeti munkákról csak érintőlegesen esik szó, de természetesen fel-feltűnik néhány jellemző részlet, mikor például német vendégekkel magashegyi araszkák megkeresésére indul a Retyezátba, vagy a bihari tájakra látogat a Nagy apolló (<a href="https://www.researchgate.net/publication/317277527_A_nagy_apollo_Parnassius_apollo_L_1758_Lepidoptera_Papilionidae_kutatastortenete_a_Karpat-medenceben_-_The_history_of_research_on_the_butterfly_Apollo_Parnassius_apollo_L_1758_Lepidoptera_Papilionidae?_sg%5B0%5D=QHE8DyK9rWX3c7WK8XaoXxE03QNP9ZJSoehYbNh_J9lNzyGZiSp1kLUtyYPuGvfAhCC6YDvGF5EOGt69uPcbUmD0jHxc7Lygz7zvU2xN.yUsS2jWIqxOjOoM2AaqrrTfQ9uM-mNURbKHBMV8s63xgtW8wNUDt48ALtrcgOM_8LmENeX8dMh1WhFI1Te6zAw" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Parnassius apollo</em></a>) után kutatva, vagy amikor a gyűjteménye a bútorokkal együtt különvonaton Romániából Magyarországra kerül. Azt is megírja, hogy férje később a Magyar Természettudományi Múzeumnak 3000 kétszárnyút fog, az 1956-os tűzvészben elpusztult légygyűjtemény helyreállításához. Az általa gyűjtött rovarokból számos példány külföldi múzeumokban található, de a lepkegyűjteményét a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi, melyből a 2016-ban megrendezett időszaki kiállításhoz több tárolófióknyi anyagot is kölcsönöztünk a balassagyarmati Palóc Múzeum számára.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/rozsika_rothschild.jpg" alt="rozsika_rothschild.jpg" class="imgleft open-in-modal" width="236" height="303" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/charles_rothschild.jpg" alt="charles_rothschild.jpg" style="margin-left: 5px;" class="imgright" width="191" height="301" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> <strong>Rózsika Edle von Wertheimstein és Nathaniel Charles Rothschild <br /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><br /></strong>A "Pannonica-könyv" a Rothschild-család angliai ágának életét mutatja be. Itt a képen látható <strong>Charles Rothschild</strong> (1877-1923) az, aki bankár hivatása okozta gondok elhordozásához a természet búvárlása adta az erőt, és gondjaira a gyógyírt. Mivel a Tringben élő, magánmúzeumot építő Walter bátyját (1868-1937) édesapjuk eltiltotta a bankügyektől, a józanabb Charles-nak kellett vinnie a családi vállalkozásokat. Egy, az Osztrák-Magyar Monarchiában tett útja során találkozott leendő feleségével (egy anekdota szerint épp lepkészés közben), és hamarosan megkérte a nagyváradi <strong>Werthemstein Rózsika</strong> (1870-1940) kezét. Bécsben házasodtak össze 1907-ben. Négy gyermekük született, ebből a legfiatalabb lány Magyarországra, illetve egy magyar lepkére utaló "Pannonica" nevet kapta. Ez a lepke az <a href="https://www.researchgate.net/publication/353382554_Notes_on_the_nomenclature_of_Eublemma_pannonica_Freyer_1840_a_rectification_and_a_new_subspecies_name_Lepidoptera_Erebidae_Eublemminae_Jegyzetek_az_Eublemma_pannonica_Freyer_1840_nevezektanarol_helyes?_sg%5B0%5D=QHE8DyK9rWX3c7WK8XaoXxE03QNP9ZJSoehYbNh_J9lNzyGZiSp1kLUtyYPuGvfAhCC6YDvGF5EOGt69uPcbUmD0jHxc7Lygz7zvU2xN.yUsS2jWIqxOjOoM2AaqrrTfQ9uM-mNURbKHBMV8s63xgtW8wNUDt48ALtrcgOM_8LmENeX8dMh1WhFI1Te6zAw" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Eublemma pannonica</em></a>. <strong>Pannonica Rothschild,</strong> "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Pannonica_de_Koenigswarter" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nica</a>", ahogyan a családtagok nevezték 1913-ban született, 1935-ben hozzáment egy francia diplomatához, báró <strong>Jules de Koenigswarter</strong>hez. 1951-ben viszont szakított korábbi életével, és New Yorkba költözött, ahol a jazz rajongója és mecénása lett. A családban nem beszéltek róla. <strong>Hannah Rothschild</strong>, a szerző, úgy nőtt fel, hogy nem is hallott apja nagynénjéről. Az utána való nyomozás eredményeként született a kötet.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/victor-miriam-liberty-nica-rothschild-1923.jpg" alt="victor-miriam-liberty-nica-rothschild-1923.jpg" class="imgnotext" /><strong></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A négy testvér: Victor, Miriam, Elisabeth és Pannonica Rothschild 1923 körül</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A kutatás során a londoni British Museum lepkegyűjteményében találkozott Hannah Rothschild a névadó lepkével: ekkor szembesült azzal, hogy az <em>Eublemma pannonica</em> nem egy színpompás pillangó, hanem egy éjjel repülő, apró kis "moth" (amit magyarul a könyvben tévesen "moly"-nak fordítottak). Erről az idősebb rokonok természetesen tudtak, hiszen ők a család történetét is jobban ismerték, másrészt a természettudományok közt is jártasok voltak. A felvilágosítást minden bizonnyal Nica idősebb lánytestvére Miriam (1908-2005) adhatta, akiről a könyv többször is említést tesz. A Nica-hoz hasonló extravagáns életet élő Miriam édesapjuk nyomában járva híres biológus lett. Mellesleg pedig különösen romantikus érzelmeket ápolt a magyarországi emberek iránt, amit egyikünk meg is tapasztalt a vele való két londoni találkozás során.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/fig_02a.png" alt="fig_02a.png" class="imgnotext open-in-modal" /><strong>Az <em>Eublemma pannonica</em> egyik első, Frivaldszky Imre gyűjteményéből származó példánya, a lepke alatt látható méretléc 1 cm hosszú</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Charles lepkéinek egy része a bátyja tringi múzeumába került, ami később a londoni Természettudományi Múzeum gyűjteményeit gyarapította. Lipthay báró lepkéit Balassagyarmatról kis viszontagságok után Budapestre szállították, ahol a Magyar Természettudományi Múzeumban kaptak végső elhelyezést. Elmondhatjuk tehát, hogy mindkét lepkész kitartó munkája és annak gyümölcse, a gyűjtemény, egy-egy ország kulturális örökségét gyarapítja. A nemzeti vagyon jelentős részét képezik az ilyen gyűjtemények. A természettudományi múzeumok egyik feladata a történeti szempontból nagy jelentőségű gyűjtemények megőrzése, leltározása és kutathatóvá tétele a jelen és jövő generációi számára.<br /><br />Katona Gergely és Bálint Zsolt</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F01%2F19%2Farisztokrata_lepkeszek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F01%2F19%2Farisztokrata_lepkeszek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2022%2F01%2F19%2Farisztokrata_lepkeszek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Arisztokrata lepkészek Magyarországon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2022/01/19/arisztokrata_lepkeszek#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16708100" border="0" /></a><br /></p>
Románia
Afrika
Kanada
Nagyvárad
Rothschild
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Trianon
Apolló
Katona_Gergely
Don-kanyar
Teleki_Sámuel
Teleki_Pál
Korotojak
Lipthay_Béla
Lovrin
Palóc_Múzeum
Hannah_Rothschild
Odéscalchi_Eugénie
Charles_Rothschild
Werthemstein_Rózsika
Jules_de_Koenigswarter
Eublemma_pannonica
0
Arisztokrata lepkészek Magyarországon
A leggazdagabb családokban is akad, akit a lepkészet egy életre rabul ejt. Két magyar kötődésű példát mutatunk be.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/baro/charles_rothschild.jpg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/baro/eugenie_cover.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2021/04/18/muray_robert
Muray Róbert lepkéi Tanzániából
2021-04-18T10:41:22+02:00
2021-04-18T10:41:22+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/muray/muray.jpg" alt="muray.jpg" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="imgnotext" width="321" height="433" /><small><strong>Muray Róbert műtermében, általa festett gímszarvasokkal a háttérben</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Muray Róbert</strong> (1931–2009) a Magyar Képzőművészeti Egyetem tiszteletbeli professzora, A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével és a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett grafikus és és festőművész, Csepel díszpolgára. – írja róla a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Muray_R%C3%B3bert" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wikipedia</a>. Beszámol arról is, hogy a híres vadfestményei mellett posztereket, könyveket illusztrált, pavilonokat tervezett, emellett szenvedélyes vadász volt, de sokan tudják róla, hogy madarászott és a <a href="https://www.mme.hu/elhunyt_muray_robert_%E2%80%93_a_madarvilag_ihletett_festoje_az_mme_orokos_tagja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Madártani Egyesület</a>nek az alapítástól tagja volt. A dürgő túzokkakasos logót, az MME díjainak kisplasztikáival együtt ő tervezte és éveken át madarakat is <a href="https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/6_termeszetvedelem/madargyuruzesi_kozpont/madargyuruzok_magyarorszagon_2_1951_.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">gyűrűzött</a>. <strong>Keve András</strong> (1909-1984) <a href="http://www.epa.hu/03000/03018/00122/pdf/EPA03018_honismeret_1995_02_003-006.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">szárnyai alat</a>t, még 15 éves gyerekként járt először múzeumunk Madárgyűjteményben, és halála után pár évvel a Magyar Természettudományi Múzeumban egy emlékkiállítása is volt. </p>
<p style="text-align: justify;">Az ornitológusi helyett a művészi pályát választotta. De nem maradt hűtlen a madarakhoz. Vadászati témájú képein remekül ábrázolja őket, legyen az bagoly, fácán, fürj vagy éppen zsákmányára lecsapó ölyv. De ami talán még fontosabb, nagyon sok madaras könyvet illusztrált, többek között a több tízezer példányban megjelenő Búvár zsebkönyveket. Madárábrázolásai nemcsak szak-, hanem életszerűek is, hiszen szenvedélyesen járta az erdőket-mezőket. Trópusi területekre is eljutott, ezért nemcsak hazai, hanem egzotikus madarakat is megfigyelhetett. Olvashatunk arról, hogy a híres vadász, Dr. <strong>Nagy Endre</strong> (1913–1994) meghívására 1986-ban több hónapig Afrikában, Tanzániában élt. (Nagy Endre kalandos és fordulatos életéről ezt a nemrég elhunyt lepkész kollégánk, <strong>Vojnits Andás</strong> által írt <a href="https://hunormagazin.hu/hirek/vadaszok-a-tudomany-szolgalataban-x-resz-dr-nagy-endre-1913-1994" target="_blank" rel="noopener noreferrer">cikket </a>tudjuk ajánlani.)</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/muray/fig_01.jpg" alt="fig_01.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/muray/fig_02.jpg" alt="fig_02.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A festő által gyűjtött lepkepéldányok. Felül: Agátina özöndék (<em>Mylothris agathina</em>), alul: Bársonyos csipkész (<em>Junonia oenome</em>). Mindkettő az afrotrópikus régióban gyakori, szinte mindenütt megtalálható vándorfaj. Méretléc: 1 cm.</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><br />Tehát Tanzánia. Ha pedig már ott járt nem csak élményeket, madarakat és nagyvadakat gyűjtött, hanem lepkéket is! Gyűjteményrendezés közben több általa gyűjtött példány is előkerült, amiből itt kettőt mutatunk be. Lepkegyűjteményéről nem tudunk, lepkés Muray-festményt sem találtunk az interneten, de úgy látszik, mégsem múltak el nyomtalanul az általános iskolai, többeknek <a href="http://megyerisuli.hu/_evkonyvek/digimuzeum/html/0141bkevkl72.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">emlékezetes</a> <strong>Nagybányai Sándor</strong> tanár úrral tett növény- rovar- és lepkegyűjtő "expedíciók", és Muray Róbert nem csak megmaradt lepkésznek, de a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményére is gondolt, mikor hazatért Afrikából! És azon már csak mi, lepkészek töprengünk, milyen képeket lepkeképeket festett volna Muray Róbert a Búvár zsebkönyvek sorozathoz. Minden bizonnyal a madaras képeihez hasonló remekeket, hiszen látnia kellett barangolásai során a pocsolyák mellett tömegese szívogató boglárkákat, vagy dombtetőző Kardos illangókat és Fecskefarkú pillangókat, és biztosan látott fakérgen üldögélő frissen kikelt Hársfaszendert, amint szárnyait első rezegtetve repülésre készülődik. Meg kellett ihlessék a tanzániai lepkék is. Vajon hagyatékából előkerülnek-e lepkefestmények? Mi bizony nem csodálkoznánk ezen, hanem egy kis mosollyal konstatálnánk: lám ekkora ereje van a pikkelyröpűek szépségének, mert a festő képtelen nekik ellenállni.</p>
<p style="text-align: justify;">Katona Gergely és Bálint Zsolt</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F04%2F18%2Fmuray_robert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F04%2F18%2Fmuray_robert%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F04%2F18%2Fmuray_robert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Muray Róbert lepkéi Tanzániából"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2021/04/18/muray_robert#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16456682" border="0" /></a><br /></p>
Afrika
Katona_Gergely
Csepel
Tanzánia
Nagy_Endre
Vojnits_András
Muray_Róbert
Keve_András
Nagybányai_Sándor
0
Lepkék Tanzániából
Muray Róbert nem csak híres festő, vadász és illusztrátor volt, de a gyűjteményi példányok alapján lepkéket is gyűjtött.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/muray/muray.jpg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/muray/muray.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2021/03/31/lengyel_gyula_179
Lengyel Gyula gyógypedagógus kirándulási naplója Rákosi és Kádár idejéből
2021-03-31T08:56:05+02:00
2021-03-31T08:56:05+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;">Ahogy a Lepkés könyvek bejegyzéseiből a rendszeres olvasónak egyértelmű, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményében nemcsak lepkepéldányokat, azokhoz tartozó kiegészítő gyűjteményeket és a szakirodalmat, hanem fényképeket és kordokumentumokat is őrzünk. Ez utóbbiak közé tartoznak a különféle gyűjtőnaplók és levelek, amelyek előbb vagy utóbb majd átkerülnek a Tudománytörténeti Gyűjteménybe. A gyűjtőnaplók közül itt most csak az egyiket mutatjuk be. Érdekessége több is van, ezekből szemelvényezünk.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/lengyel_gyula/cover.jpg" alt="cover.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="524" height="369" /><small><strong>A napló fedele, és egyik oldala 1954. márciusi kirándulásokról szóló bejegyzésekkel. </strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">(1) A napló a magyar történelem nem túl rózsás évtizedét öleli fel. Az első gyűjtőút ismertetője „Kirándulás a Pápakovácsi láprétre” címmel 1952. május 11-én, az utolsó a „Dobai erdőkben Palival” 1962. IV. 22-én született. A legutolsó (ceruzával írt) bejegyzés pedig: „1965. VIII. 18.-i dátummal több meghatározatlan növény – régi Pali naplókban utána nézni!”.</p>
<p style="text-align: justify;">(2) A naplót vezető személye ismeretlen, de a gyűjtőtársakat következetesen feljegyzi a „Társ” bekezdésben. Ez a társ legtöbbször „Pali’, olykor női nevek is feltűnnek (Csajághy Jolán, Czucza Emma, Gál Tinka, Kálmán Emília) vagy férfiak (Tóth Sándor és Gábor).</p>
<p style="text-align: justify;">(3) A gyűjtések helyszínei a Bakonyaljára, a Bakonyra és Pápa környékére szorítkoznak.</p>
<p style="text-align: justify;">(4) A bejegyzéseket három különböző színű tintával, szép, rendezett és lendületes írással jegyezték: a zöld botanikai, a piros ornitológiai és a fekete szín lepidopterológiai megfigyeléseket jelez. A dátum, a helyszín és az időjárási megfigyelések is feketével vagy kékkel íródtak.</p>
<p style="text-align: justify;">(5) A naplóban két dátummal jelzett „térkép melléklet” is található. Az 1959. VI. 6.-án Noszlopról Nagyalásonyba tartó, és az 1962. VI. 3.- án Pápateszér és Bakonyszentiván közötti vízfolyás mentén tett kirándulást jeleníti meg pauszpapíron, három színű tintával és ceruzával írva és rajzolva.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/lengyel_gyula/map.jpg" alt="map.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="184" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Az 1959. VI. 6-i útról készült térkép, a megfigyelt állat- és növényfajokkal.</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">(6) A naplóban még található egy „Dátum nincs” megjelölésű lila füzetborítóban levő kézirat, aminek címe: „Kovács Lajos: A magyarországi nagylepkék és elterjedésük művének lelőhelyei a növényföldrajzi tájegységek szerint csoportosítva”. A kézírás nem egyezik a naplóban találhatóval.</p>
<p style="text-align: justify;">(7) Semmiféle bejegyzés nem utal az abban az időben zajló téeszesítésről, a Rákosi-kultuszról, az 1956-os eseményekről, majd a szovjet megszállásról és a kádári „konszolidációról”.</p>
<p style="text-align: justify;">Ki írta ezt a naplót? Ki lehetett „Pali"?. A választ elég egyszerű volt megtalálni. A napló több esetben is jelzi a „Melitea aurinia” (= Aranyos tarkály; <em>Euphydryas aurinia</em>) gyűjtését, nem egyszer a Devecser melletti Széki-erdőben. A faj dunántúli (háború utáni) felfedezése részben <strong>Tallós Pál</strong> (1931-1968) <a href="http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol21_p7-10.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">nevéhez</a> köthető. <strong>Mészáros Zoltán</strong> és <strong>Vojnits András</strong> <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2016/10/03/lepkek_pillek_pillangok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">könyve</a>, ha röviden is, de méltóan emlékezik meg róla: „… a fiatalon elhunyt erdész-botanikus a Bakony-hegység és a Nyugat-Dunántúl faunájának kutatásában alkotott maradandót”. A múzeumban több Aranyos tarkály példány is van Tallós Páltól, de egyik sem olyan dátumokról és helyekről, amiket a napló jelez. Viszont több olyan példányt találtunk, amik Lengyel Gyula nevéhez köthetők, és a gyűjtési hely és időpont is megegyezik a naplóban olvasottakkal.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/lengyel_gyula/fig_01.jpg" alt="fig_01.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="357" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Lengyel Gyula által gyűjtött Aranyos tarkály példányok.</small> </strong></p>
<p style="text-align: justify;">Visszaemlékezések szerint dr. Lengyel „szeretetével és lelkesedésével rovarászok nemzedékeit nevelte”. Halála után jelentős gyűjteménye a múzeumba került, feltételezhetően a napló is ekkor érkezett. Az előbbiek ismeretében talán megalapozott az a feltételezés, hogy a naplót <strong>Lengyel Gyula</strong> (1891-1968), egykori gyógypedagógiai tanár és minisztériumi főelőadó írta. A Kovács Lajos faunaművéhez írt jegyzék, pedig feltehetően Tallós Páltól származik, aki élénken érdeklődött a növényföldrajz iránt.</p>
<p style="text-align: justify;">Dr. Lengyel naplója újabb ékes bizonyítéka annak, hogy a tárgyára összpontosító természetbúvár immunis a politikai járványokra, sőt a társadalmi események is közömbösen hagyják. Nincs kesergés a parasztok megnyomorítása vagy a szovjet megszállás fölött. Lepkék, madarak és virágok vannak, ahogy a távolban „időnként előtűnik a Somló”, és hogy „a vidék hol somogyias, hol Őrségre emlékeztető”. Mert miért is keseregne? Ideológiák és hadseregek jönnek és mennek, határok tolódnak erre meg arra. Velük nem az élet, hanem a halál terjed, de a lepkéket és az őket kutató lepkészt nem a pusztulás okozta változások, hanem az élet állandósága érdekli. Ezért 1956 után sem azt jegyzi fel , „hogy az oroszok visszajöttek” vagy "zúg a traktor, szánt az eke", hanem azt, hogy „Kovács néni rétjén szép tűzpillék napoztak, röpködtek” vagy „elég sok lepke röpked: Auriniák, már nem frissek, ülnek virágokon”.</p>
<p>Bálint Zsolt és Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F03%2F31%2Flengyel_gyula_179%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F03%2F31%2Flengyel_gyula_179%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F03%2F31%2Flengyel_gyula_179%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lengyel Gyula gyógypedagógus kirándulási naplója Rákosi és Kádár idejéből"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2021/03/31/lengyel_gyula_179#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16456694" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Bakony
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Katona_Gergely
Pápa
Kovács_Lajos
Vojnits_András
Mészáros_Zoltán
Tallós_Pál
Lengyel_Gyula
0
Lepkésznapló Rákosi és Kádár idejéből
Egy név nélkül fennmaradt napló tulajdonosára derült fény a Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteménye segítségével.
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/lengyel_gyula/cover.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2021/02/04/unnepelt_lepkeszek
Meg nem ünnepelt lepkészeti évfordulók
2021-02-04T13:29:46+01:00
2021-02-04T13:29:46+01:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;">Az elmúlt 2020-as esztendőt minden bizonnyal sokan nem felejtik el. És talán az emberiség történelmében is kiemelt helyet kap, mint egy-egy nagy történelmi esemény. Talán hasonlatos 1789-hez, 1919-hez vagy éppen 1945-höz. Ezek az évszámok sorsokat fordítanak, következésképpen a természetesnek vett, hagyományos emberi szokások elmaradnak és átadják a helyüket valami újnak, vagy éppen tátongó űr marad utánuk. A Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének a koronavírus okozta kellemetlenségek közepette talán a leginkább fájó volt, hogy nagy évfordulóik kapcsán elődeinkről nem emlékezhettünk meg méltóképpen, és az élőket sem ünnepelhettük meg, még koccintani se tudtunk velük. Kik voltak ezek?</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Az elhunytak </strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Frivaldszky Imre</strong> (1799-1870) 150 éve halt meg Budapesten. Ő volt az első Magyarországon, aki életét a lepkék kutatásának szentelte. Úttörő expedíciókat szervezett a <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2017/03/30/mehadia" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Balkánra</a> és Anatóliába, az Égei-tenger szigeteire. Megteremtette a magyar lepkészet alapjait: a Nemzeti Múzeummal megvásároltatta a kor jelentős lepkegyűjteményeit (Ochsenheimer és Treitschke), halála után pedig közel hetvenezer lepkét számláló gyűjteményét a magyar állam megvásárolta. Ez lett a mára 1,7 millió lepkét számláló múzeumi gyűjtemény alapja.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/Frivaldszky/frivaldszky-magyarorszag-faunaja.jpg" alt="frivaldszky-magyarorszag-faunaja.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Frivaldszky Imre 1865-ben megjelent műve: Jellemző adatok Magyarország faunájához</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Abafi Aigner Lajos</strong> (1840-1909) 180 éve született a ma Szerbiában levő bácskai Nagyjécsán. Az, hogy huszárkapitány édesapja szabadkőműves volt, meghatározta egész életét. Bár német anyanyelvű volt, kiválóan megtanult magyarul és irodalmi ügyekkel foglalkozott. Ő volt az első magyar nyelvű páholy első nagymestere. Élete derekán kezdett lepkészkedni, és hallatlan irodalmi aktivitást fejtett ki. Talán a magyar nyelvterületen kívül ő a legismertebb lepkész hazánkfia. Neki köszönhetjük mind a mai napig használt, reprintben is megjelent klasszikus határozókönyvet, az <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2014/10/14/_az_abafi" target="_blank" rel="noopener noreferrer">„Abafi”</a>-t. Élete vége felé múzeumi tisztviselőként dolgozott, és Frivaldszky János idejében Pável János mellett ő volt a Lepkegyűjtemény kurátora.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/abafi/cover.jpg" alt="cover.jpg" class="imgnotext" width="335" height="430" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Abafi-Aigner Lajos klasszikus könyve</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Schmidt Antal </strong>(1880-1966) 140 éve született a bácskai Lugoson (ma Románia). 1906-ban lépett a magyar <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2012/12/05/x-ur_schmidt_antal" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nemzeti Múzeum szolgálatába</a>, ahonnan 1936-ban ment nyugdíjba. Hivatali évei alatt a Lepkegyűjtemény hajóját viharos vizeken kellett kormányoznia. A trianoni tragédia és az azt megelőző Tanácsköztársaság eseményei évtizedekig tartó feszültségeket eredményeztek, amiket csak egy újabb világégés szüntetett meg. Munkássága gyümölcseként emelkedett a múzeumi lepkegyűjtemény nemzetközi szempontból is jelentőssé, nagy hangsúlyt fektetett a Microlepidoptera-kra és különféle Macrolepidoptera csoportokra. Sikerült megvásároltatnia a Krone-gyűjteményt, megszerezte a műegyetemről az ott kallódó kuriozitást, a Koy–gyűjteményt. Hivatali ideje végén került Bartha Viktor barátjának lepkeanyaga és könyvtára a múzeumba, amit csak a II. világháború okozta felfordulás után tudtak beleltározni.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/X_ur/schmidt_orbiculosa.jpg" alt="schmidt_orbiculosa.jpg" class="imgnotext" width="339" height="546" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Schmidt Antal legismertebb munkájából, az <em>Oxytripia orbiculosa</em> életmenetét bemutató tábla</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Kovács Lajos</strong> (1900-1971) 120 éve született Budapesten, a II. világháború utáni lepkészet nagy alakja. Eredetileg a Budapesti Levéltár igazgatója, de a kommunista változások után kényszernyugdíjazták. Ennek következtében került a lepkegyűjteménybe, akadémiai ösztöndíjon. Mindezidáig legnagyobb faunistánk, a múzeumi Lepkegyűjtemény nemzeti (Kárpát-medencei) részében becslésünk szerint közel százezer olyan példány van, amit ő preparált és cédulázott. Az ő tanítványai voltak <em>Mészáros Zoltán</em> (1936-2017), <em>Rácz Gábor</em>, <em>Vojnits András</em> és <em>Varga Zoltán</em>.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/Kovacs/kovacs-borito.jpg" alt="kovacs-borito.jpg" class="imgnotext" width="341" height="477" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Kovács Lajos emlékének ajánlott temetikus folyóiratszám</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Szent-Ivány József</strong> (1910-1988) 110 éve született, aki Schmidt Antal után volt egy rövid ideig a Lepkegyűjtemény vezetője. A II. világháborút megelőző évtizedben újraindította <em>Folia entomologica hungarica</em>, és megalapította a <em>Fragmenta faunistica hungarica</em> szaklapokat, és szándékában volt a magyar lepkészek társaságának megalapítása is. A világháborúban az ostrom elől a múzeum lepkegyűjteményét Tihanyba menekítette. Nagyszerűnek induló hazai munkásságára a politikai változások tettek pontot. Kényszerű emigrálása után Ausztráliában köztiszteletnek örvendő entomológus lett, halála után könyvtárát és különlenyomat-gyűjteményét a múzeumnak adományozta.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/fragmenta_faunistica_hungarica.JPG" alt="fragmenta_faunistica_hungarica.JPG" class="imgnotext" width="342" height="524" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Szent-Ivány József által alapított folyóirat utolsó számának címlapja</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Akik köztünk vannak</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Vojnits András</strong> 1941-ben, nyolcvan éve született Budapesten. Az 1960-as évek derekán került a lepkegyűjteménybe Kovács Lajos mellé. Három évtizedet töltött a múzeum állományában. Kezdetben lepkemigrációval kapcsolatos kérdéseket tanulmányozott, de később az Araszkafélék (Geometridae) specialistája lett, és ő vezette a gyűjteményt. Több száz taxont írt le. Nevéhez fűződik az 1986-ban hazánkban megtartott európai lepkészeti kongresszus megszervezése. Munkásságnak köszönhetően ma a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi világviszonylatban is az egyik legnagyobb <em>Eupithecia</em> referencia gyűjteményt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/araszolo_vojnits.jpg" alt="araszolo_vojnits.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Vojnits András a magyarországi Geometridae fajok egy részét tárgyaló faunafüzete</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Szabóky Csaba</strong> Budapesten 1950-ben született. Tehát tavaly volt a hetvenedik születésnapja. A magyarországi lepkefauna talán legjobb ismerője, nemcsak a makrókat, hanem a molyokat is képes meghatározni. Sok, a trianoni faunára új lepkét talált, számtalan szakdolgozat és sok-sok könyve jelent meg lepkés témákban. Évek óta a Lepkegyűjtemény önkéntese, nemcsak munkájával, hanem értékes példányok ajándékozásával is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Kárpát-medence Lepidoptera faunájának a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye legyen a legfontosabb referencia.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/lepkeszek/lepkeszet_tortenete_2059_nagy.jpg" alt="lepkeszet_tortenete_2059_nagy.jpg" class="imgnotext" width="364" height="520" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Szabóky Csaba a magyarországi lepkészetről szóló munkája</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Ronkay László</strong> 1955-ben született Budapesten. Az 1970-es évek végén került a múzeumba, és egészen 2019-ben történt nyugdíjazásáig ott dolgozott. A lepkegyűjteményt ő vezette át a XX. századból a XXI.-be. Munkássága a Noctuidae család palearktikus képviselőire koncentrálódik, az általa leírt taxonok száma légiónyi.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/plusiinae_i_ronkay.jpg" alt="plusiinae_i_ronkay.jpg" class="imgnotext" width="356" height="494" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Ronkay László egyik könyve a sok közül</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>2021</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ebben az esztendőben egy igazán kerek évfordulónk van: <strong>Gozmány László</strong> (1921-2006) születésének centenáriumát ünnepelhetnénk, és halálának 15. évfordulójáról emlékezhetnénk meg. Vajon a járványhelyzet csak a virtuális ünneplést engedi meg, vagy valóságosan is megemlékezhetünk Laci bácsiról, akinek nemcsak a magyar lepkészet, hanem úgy általában a magyar zoológia is nagyon sokat köszönhet? Hatalmas lepkészeti munkássága mellett (például az ezer oldalt is kitevő <em>Fauna hungariae</em> füzetek) nekik köszönhetjük az <em>Állatvilág hétnyelvű</em> szótárát és a <em>Nemzetközi Állattan Nevezéktani Kódexének</em> magyar fordítását. Bízzunk benne, hogy adódik alkalom az ünneplésre.</p>
<p style="text-align: justify;">Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F02%2F04%2Funnepelt_lepkeszek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F02%2F04%2Funnepelt_lepkeszek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2021%2F02%2F04%2Funnepelt_lepkeszek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Meg nem ünnepelt lepkészeti évfordulók"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2021/02/04/unnepelt_lepkeszek#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16415562" border="0" /></a><br /></p>
Tihany
Bálint_Zsolt
Varga_Zoltán
Ronkay_László
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Abafi-Aigner_Lajos
Kovács_Lajos
Gozmány_László
Oxytripia_orbiculosa
Szabóky_Csaba
Pável_János
Frivaldszky_Imre
Fauna_Hungariae
Szent-Ivány_József
Georg_Friedrich_Treitshke
Schmidt_Antal
Noctuidae
Koy_Tóbiás
Vojnits_András
Mészáros_Zoltán
Rácz_Gábor
Ferdinand_Ochseinheimer
COVID-19
Eupithecia
Folia_entomologica_hungarica
Fragmenta_faunistica_hungarica
Bartha_Viktor
Geometridae
0
Lepkészeink évfordulói
2020-ban ünnepelhettük volna Schmidt Antal 140. Abafi-A. 180. Kovács Lajos 120. Szent-Ivány József 110. születésnapját.
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/Frivaldszky/frivaldszky-magyarorszag-faunaja.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/12/23/levant_region
A levantei térség pillangói és búskái
2020-12-23T12:20:21+01:00
2020-12-23T12:20:21+01:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Dubi Benyamini & Eddie John, 2020. Butterflies of the Levant and nearby areas Southern Turkey, Cyprus, Syria, Lebanon, Israel, Jordan, Egypt, Sinai & NW Saudi Arabia. Vol. II. Papilionidae Pieridae Hesperiidae. Beit-Arye, 4D MicroRobotics Ltd., 208 pp. ISBN: 978-965-92822-0-3.</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/dubi/dubi_book_001.jpg" alt="dubi_book_001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="467" height="655" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A könyv borítója</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az északi féltekén <strong>Dubi Benyamini</strong> neve ismerősen hangzik a lepkészek számára. A palearktikus fauna kapcsán számos faj élettörténetének kutatása kapcsolható nevéhez, ilyen például a rejtélyes Alfieri boglárka (<em>Iolana alfierii</em> Wiltshire, 1948). Új taxonokat is felfedezett. A legnevezetesebb a <em>Pseudophilotes jordanicus</em> Benyamini, 2000 nevű apró boglárka. De a földgömb déli részén élő Nabokov-boglárkák (<em>Pseudolucia</em> génusz) élettörténetének monográfiájáról is ismert. Neve több mint harminc, a tudomány számára új neotropikus faj felfedezéséhez és leírásához is köthető. </p>
<p style="text-align: justify;">Kevesen tudják azonban, hogy Benyamini úr 1983-ban alapította az Izraeli Lepkészek Társaságát, azóta szervez országos és nemzetközi konferenciákat, szerkeszteti és kiadja a társaság hírlevelét. A találkozókon és az említett hírlevélben már több száz (!) rövidebb vagy hosszabb tanulmány bemutatására került sor a Közel-Kelet sokféle élőhelyét benépesítő legkülönbözőbb fajokról. Ő volt az, aki megírta az <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2019/06/05/a_szentfold_pillangoi" target="_blank" rel="noopener noreferrer">első izraeli nappalilepke határozót</a>. Ennek a könyvnek már hét kiadása van. És Benyamini úr a pillangókertészet úttörője Izraelben. Ám mindezek eddig csak ivritül, modern héber nyelven voltak olvashatók. </p>
<p style="text-align: justify;">Benyamini kollégánk ebben az évben indította el könyvsorozatát angolul. Ebben foglalja össze a több mint fél évszázada a levantei térségben folytatott lepidopterológiai tevékenysége során gyűjtött eredményeit. Az, ahogyan ezt teszi, nemcsak egyszerű és nagyszerű, hanem lenyűgöző és sok szempontból újszerű. A könyv eltér a megszokott lepkehatározóktól. Lássuk miképpen, három bekezdés segítségével: külalak, szerkesztés, szöveg és ábrák. </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/dubi/dubi_book_003.jpg" alt="dubi_book_003.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="468" height="652" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A Sárgaöves pürke bemutatása a könyvben</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>(1) A külalak elegáns, keménytáblás borítóval. A formátum A4 (21 cm x 29,5 cm) méretű. Az oldalakon található információ két oszlopba van rendezve, ami az egész könyv számára jó ritmust ad az olvasáshoz. Kivételt képeznek a fő fejezetek nyitó oldalai, amelyeket teljes oldalas fényképek és mozaikszerű életciklus-ábrák osztanak el. Mindezek frissítik a könyvet, és új lendületet adnak az olvasónak, hogy kézben tartsa a kötetet és folytassa a felfedezést. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span></span><span>(2) A szöveg rendkívül jól megírt és szerkesztett, köszönhetően a társszerző <strong>Eddie John</strong>nak. A fő fejezetek a következők: Tartalom (7-19. o.), Pillangófélék (Papilionidae, 20-55. o.), Özöndékfélék (Pieridae, 56-125. o.), és Búskafélék (Hesperiidae, 126-181. o.). A kötet végén szójegyzék, rövidítések listája (182-183. o.), tudományos nevek jegyzéke (184-185. o.), hivatkozások és válogatott bibliográfia található. Az egyik gyöngyszem a kilencedik oldalon található, ahol pompás és sokatmondó előszó olvasható <strong>Art Shapiro</strong>tól<strong>, </strong>a kaliforniai egyetem professzorától, akinek misztikus humora átsugárzik a sorokon. Az összes fajt azonos módon tárgyalja: mindig esetben nyitó esszé adja az avizót, bemutatva a megcélzott fajt, majd annak biológiáját (a következő sorrendben: repülési időszak, élettörténet, élősködők, gazdanövények) és elterjedését részletezi. A szerzők különösen sok információt közölnek, amelyek mindegyike a legutóbbi megfigyelések bizonyítékain alapul; ha nem, akkor mindig vannak pontos hivatkozások a forrásra. Most nem részletezzük, de nem kerülhető el a kísértés, hogy kiemeljük a „Papilio machaon x Papilio saharae” és a „ [Muschampia] hieromax (Hemming, 1932) komplexum” fejezeteket. Mindkettő tipikus „dubiada”: a legkisebb élettörténeti részletek feltárása, összefüggések bemutatása, és a helyes következtetések levonása jellemzi ezeket. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span></span><span>(3) És végül a szöveg és az ábrák: Milyen bájos és jól megkomponált a triptichon a negyedik oldalon! Az olvasót a levantei térség legmagasabb tartományába, az Anti-Libanon havasainak alpesi rétjeire viszik, majd a Antiochia száraz feketefenyvesein keresztül ereszkednek le a Föld legmélyebb helyére, hogy a szikes Holt-tengerre érkezzenek. Valóban remek kompozíció. Ha az olvasó tudja, hogy a könyv tervezője<strong> Leah Benyamini</strong>, aki kiválóan képzett művész, akkor nem lepődik meg. Milyen nagyszerű ötlet, hogy minden lepkecsalád esetében látunk egy grafikont, amelyen láthatjuk a fajok repülési periódusait hónapok szerint, majd az összes faj életciklusát mutatja be, párhuzamosan a peték, bábok, hernyók és az imágók képeivel! Az elterjedési térképek is naprakészek, a tipikus élőhelyek képeit múzeumi példányokkal tették szemléletesebbé, láthatjuk az összes fejlődési alak, a gazdanövények és a viselkedési módok szinte teljes dokumentációját - mindezt a természetben készített fényképeken keresztül.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/dubi/dubi_book_002.jpg" alt="dubi_book_002.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="472" height="662" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A negyedik oldal triptichonja</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A legvégén pedig: a könyv talán abban is szokatlan, hogy a négy részre tervezett sorozat második része jelent meg elsőként. De ennek okát jól megmagyarázzák a 15. oldalon. Akit érdekelnek nemcsak ennek a részletei, hanem a fent ismertetettekben szeretne mélyebben elmerülni, annak saját példányt <a href="https://www.nhbs.com/butterflies-of-the-levant-volume-2-papilionidae-pieridae-hesperiidae-book" target="_blank" rel="noopener noreferrer">kell beszereznie</a>.</span><span> Meggyőződésünk, a könyv nem okoz csalódást. </span></p>
<p><span></span><span>Bálint Zsolt és Katona Gergely</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F12%2F23%2Flevant_region%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F12%2F23%2Flevant_region%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F12%2F23%2Flevant_region%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A levantei térség pillangói és búskái"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/12/23/levant_region#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16313962" border="0" /></a><br /></p>
Izrael
Bálint_Zsolt
Katona_Gergely
Levante
Arthur_M_Shapiro
Antiochia
Dubi_Benyamini
Eddie_John
Leah_Benyamini
0
A levantei térség pillangói és búskái
Lepkés könyv Izraelből, a környező térség lepkéit bemutató sorozat elsőként megjelenő, második kötete.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/dubi/dubi_book_002.jpg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/dubi/dubi_book_001.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/11/25/a_kozel_szaz_eves_lepkehatarozo
A közel száz éves lepkehatározó
2020-11-25T14:06:43+01:00
2020-11-25T14:06:43+01:00
Lángszinér
https://blog.hu/user/616293
<p style="text-align: justify;"><strong>Fehér Jenő, 1923: Nappali lepkéink gyors és könnyű határozója kezdők számára. Ismeretek Tára, 19. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) R.T., Franklin társulat nyomdája, Budapest, 55 o. (15 x 11 cm; ISBN nincs) <a href="https://www.scribd.com/document/485768599/Feher-Jeno-1922-Nappali-Lepkeink-Hatarozoja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Pdf.</a><br /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Egy kedves ismerősöm közel egy éve nagy örömöt okozott nekem. Édesapjának könyvtára felszámolása közben kezébe akadt egy kis nyomtatott füzetecske, amit kemény táblák közé kötöttek, és a gerincére fehér festékkel felírták a szerző vezetéknevét és a füzet pontos tartalmát – Fehér: Lepke-határozó. Csodálkozva vettem kézbe, és forgattam. Addig azt hittem, hogy az összes 1945 előtt megjelent magyar nyelvű lepkés kiadványt ismerem. Hát vannak meglepetések.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/feher/0001.jpg" alt="0001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="325" height="444" /><small><strong>A nyomtatvány borítója</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A kis nyolcadrét füzetecske az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ismeretek_T%C3%A1ra" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ismeretek Tára sorozat</a> utolsó darabjaként jelent meg. Olyannyira utolsó, hogy lám, még a Wikipédia szócikk sem tud róla. A szerző, Fehér Jenő nem volt lepkész, de a természet világát jól ismerte, a sorozatban növény- és bogárhatározói jelentek meg, de írt ásványhatározót is. Utolsó műve az "Időjós állatvilág" a negyvenes években, és még később is népszerű olvasmány volt a természet iránt érdeklődők körében.</p>
<p style="text-align: justify;">A könyvecske írója az Abafi-féle magyar lepkeneveket használja, kis szépítéssel, mert a lepke szó helyett olykor (következetlenül) a pillangót használja. Így van boglárka-lepke és bús-pillangó, enyhész-pillangó és nyárfa-lepke, szemes-lepke és szerecsen-pillangó, szivárvány-lepke és tarka-pillangó, stb. De azért van még Frivaldszky-féle surán és szitkár, sőt inó és zigéna is. Ez a kis mű lehetett az alapja a Dudich-féle Állathatározóban megjelent kulcsoknak, amire aztán ráépült a mind a mai napig használt rossz magyar lepkenevezéktan.</p>
<p style="text-align: justify;">Maga a kis mű ügyesen és következetesen van megírva. A faunaterületünkön előforduló nappal repülő lepkék leggyakoribb fajait meg lehet határozni. A szerző kikacsingat az akkor még "friss" trianoni határokon túlra, hiszen a kulcsban több szerecsen <em>(Erebia)</em> fajt felsorol. Bátran említi még a következőket is: Déli róka-lepke <em>(Polygonia Egea)</em> – „délibb vidékeken” él, Alpesi szerecsen-pillangó <em>(Oeneis Aello)</em> – „az Alpesekben”, Havasi boglárka-lepke <em>(Lycaena Eumedon)</em> – „havasi réteken”, stb. Megjegyzendő, hogy a Baltacím boglárka-lepke <em>(Lycaena Damon)</em> – „elég gyakori”, akárcsak a Nagy nyárfa-lepke <em>(Limenitis populi)</em> – „elég gyakori hegyes vidéken”, viszont a Roxelan suhogó-lepke <em>(Pararge Roxelana)</em> – „ritka (Orsova, Herkulesfürdő)”, de az Apolló-lepke <em>(Parnassius apollo)</em> – „hegyi réteken közönséges”. Hol vagyunk ma már ezektől!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/feher/006.jpg" alt="006.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="533" height="368" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A nyomtatvány 8-9. oldala</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A kis mű lehet, azért annyira ritka, mert igen rossz minőségű papírra nyomtatták. A használat alatt hamar tönkremehetett. A nekem ajándékozott példányt tulajdonosa, a Zebegényben élő Felvégi Frigyes, nagy becsben tarthatta, hiszen, ahogy említettem, szépen beköttette. És hogy használatban volt, ahhoz se fér kétség, ezt bizonyítják az itt-ott megjelenő kosz- és ujjlenyomat-foltok, meg persze a címlap belső oldalán olvasható kisgyerekes jegyzet. Bármennyire is kicsi és jelentéktelennek tűnik ez a kiadvány, a múzeumban fellelhető lepkegyűjteményi szakkönyvtárnak nagy kincse lesz, hiszen ezzel is teljesebb lett az itt tanulmányozható magyar lepkészeti nyomtatványok gyűjteménye.</p>
<p>Bálint Zsolt</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F25%2Fa_kozel_szaz_eves_lepkehatarozo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F25%2Fa_kozel_szaz_eves_lepkehatarozo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F25%2Fa_kozel_szaz_eves_lepkehatarozo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A közel száz éves lepkehatározó"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/11/25/a_kozel_szaz_eves_lepkehatarozo#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16300864" border="0" /></a><br /></p>
nappali
Bálint_Zsolt
Abafi-Aigner_Lajos
Trianon
Zebegény
Frivaldszky_Imre
Fehér_Jenő
Ismeretek_Tára
Felvégi_Frigyes
0
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/feher/0001.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/11/03/bakony_molylepke
A Bakony molylepkefaunája
2020-11-03T15:02:16+01:00
2020-11-03T15:02:16+01:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Szabóky Csaba (2019): A Bakony molylepkefaunája. Orbiculosa kiadó, Budapest, 477 pp. ISBN 978-615-00-4883-3.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az előző blogbejegyzésben epésen megjegyeztük, hogy a szocialista kultúra nem szerette a pillangókat. De talán ez nem volt politikailag korrekt megállapítás, hiszen a felszabadított népművelő kultúra előtt is éppen csak elő kellett venni a másik kezünket, hogy megszámoljuk, hány magyar „pillangós” könyvünk is volt. És ha a molyokat nézzük? Hát… Mondhatjuk: még a kezünk se kellett, mert a „felszabadulás” előtt szinte semmi sem volt. Majd jöttek a Gozmány-féle faunafüzetek. Ezekhez fogható nemcsak Európában, hanem az egész lepkészeti irodalomban nincsen. Tehát ebből a szempontból igazán büszkék lehetünk a mi népköztársaságunk Magyar Tudományos Akadémiájára és Természettudományi Múzeumára; elsősorban a múzeumi kollégákra, akik megvalósították a több mint száz füzetet számláló Fauna Hungariae projektet.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/szaboky/003.jpg" alt="003.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="446" height="644" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong> A kötet borítója</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A <strong>Gozmány László</strong> által írt molyos faunafüzetek lehetővé tették, hogy a magyar lepkészek ne csak pillangózzanak, éjencezzenek és szövőzzenek, hanem a minden szempontból sokkal fajgazdagabb „molylepkecsaládok” is a látóterükbe kerüljenek. A kihívásra csak kevés magyar lepkész válaszolt, de azok ma is a magyar lepkészet krémjét alkotják: <strong>Buschmann Ferenc</strong>, <strong>Fazekas Imre</strong>, az erdélyi <strong>Kovács fivérek</strong>, <strong>Kun András</strong>, <strong>Seprős Imre</strong>, <strong>Pastorális Gábor</strong>, <strong>Takács Attila</strong> és <strong>Szabóky Csaba</strong>. Közülük mindenképpen a legutóbbit lehet „molyembernek” nevezni, hiszen mondhatjuk: egész életét a molylepkék kutatására áldozza. Számos cikket, monográfiát és könyvet publikált. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/szaboky/004.jpg" alt="004.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="450" height="725" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong> Bakonyi feketemolyok a 93. oldalon, a szerző rajzai<br /></strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">Az asztalunkon most egy újabb kötete díszeleg. Örömmel lapozgatjuk és csodálkozunk szembesülve megint nemcsak a molyok sokféleségével, hanem a szerző elhivatottságával is. Ez az új kötet minden magyar nyelvű lepkésznek ott kell legyen a polcán, aki elhatározza, hogy molyászik. A kötetet kezében tartva a pannon fauna nagy részét tanulmányozhatja a rövid bevezetővel, a fajokra vonatkozó rajzási, tápnövény és előfordulási adatok ismeretével, nagyszerű fekete-fehér tusrajz ábrákkal, színes képekkel és mutatókkal ellátott könyv segítségével. </p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/szaboky/005.jpg" alt="005.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="447" height="695" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Aknázómolyok rágásképei és különféle tőrösmolyok, és egy bajszosmoly fotói a 352. oldal tábláján</strong></small></p>
<p>A könyv kiadására a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület Orbiculosa kiadója vállalkozott. Bízunk benne, hogy meghozza nemcsak a befektetett munkát és anyagiakat, hanem a magyar lepkészet egyik fontos referencia munkájává válik.</p>
<p><strong>Bálint Zsolt és Katona Gergely</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">P.S. A Lepkéskönyvek blog célja nem a tudományos recenzió, hanem a könyvek bemutatása és ismertetése, mindenképpen pozitív hangnemben. Ezért kritikát nem fogalmaz. Az alábbiakban három megjegyzést teszünk, ami esetleg segíti majd az újabb kiadást abban, hogy még inkább segítse a molylepkék iránt érdeklődőt.</p>
<p style="text-align: justify;">(1) az olvasót segítené egy áttekintő fajjegyzék, hogy lássa, mi is fordul elő a vizsgált faunaterületen;</p>
<p style="text-align: justify;">(2) a fajokra vonatkozó szövegekben olasható „megjegyzés” rovat hivatkozása szűkszavú: bár a hivatkozott mű digitálisan hozzáférhető (<a href="https://www.researchgate.net/publication/340417040_A_Bakony_termeszettudomanyi_kutatasanak_eredmenyei" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Szabóky 1982, <em>A Bakony molylepkéi</em></a>), nem világos mit akar üzenni itt a szerző;</p>
<p style="text-align: justify;">és végül (3) bár mindenütt jelezve van a „szárnyfesztáv”, a témában járatlan olvasónak ez az információ nem egyértelmű; különösen a színes táblák esetében: már rögtön a 351. oldalon látható színes fényképek ábrázolt <em>Micropterix calthella</em> és <em>Hepialus humuli</em> fajok kapcsán elsikkad az egy nagyságrendnyi méretbeli különbség; legyen mindenütt az ábráknál vagy a fényképeknél az eredeti méretre vonatkozó valamiféle jelzés.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F03%2Fbakony_molylepke%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F03%2Fbakony_molylepke%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F03%2Fbakony_molylepke%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Bakony molylepkefaunája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/11/03/bakony_molylepke#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16260060" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Bakony
Fazekas_Imre
Katona_Gergely
Gozmány_László
Szabóky_Csaba
Fauna_Hungariae
Kun_András
Szalkay_József_Magyar_Lepkészeti_Egyesület
Buschmann_Ferenc
Seprős_Imre
Pastorális_Gábor
Takács_Attila
Orbiculosa_kiadó
0
Molylepkék a bakonyban
Szabóky Csaba vaskos kötetet írt, rajzolt fotózott a hegység molyairól, összegyűjtve mindazt, amit róluk tudni érdemes.
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/szaboky/003.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/11/02/complete_british_butterflies
A Magyar Népköztársaság brit lepkekönyve
2020-11-02T15:44:49+01:00
2020-11-02T15:44:49+01:00
Lángszinér
https://blog.hu/user/616293
<p style="text-align: justify;"><strong>Ernest Mansell & L. Hugh Newman (1968): The Complete British Butterflies in Colour. Ebury Press, Michael Joseph, Kultura, Budapest, 144 pp.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A népművelő szocialista könyvkiadás hazánkban nem szerette a pillangókat. 1950 és 1990 között a magyar nyelvű és színes táblákkal megjelent lepkés könyveket egy kézen össze tudtuk számolni. Összesen négy. A fennmaradt ujjal mindenki a maga vérmérséklete és világnézete szerint mutogathatott. Persze, ha mutogatott egyáltalán. Én csak sóhajtoztam, és ábrándoztam, és kiszíneztem a <strong>Gozmány László</strong> tusrajzait nagyszerű <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2012/04/03/gozmany_laszlo_diurna_fauna_hungariae" target="_blank" rel="noopener noreferrer">nappalilepkés könyvében</a>. Az ősz folyamán a Magyar Természettudományi Múzeum lepke gyűjteménye egy újabb, önzetlen adományozásnak köszönhetően közel tízezer magyarországi lepkepéldánnyal gyarapodott. <strong>Kardos József</strong> és édesapja gyűjteménye <a href="https://mttmuzeum.blog.hu/2021/04/06/kardos_gyujtemeny" target="_blank" rel="noopener noreferrer">érkezett a Baross utcába</a>, ahol a szénkénegezés után a példányok arra várnak, hogy a növendékcédulák felkerüljenek rájuk, és a kurátorok beosszák őket a törzsgyűjteménybe. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/budapest/002.jpg" alt="002.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="488" height="656" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A könyv védőborítójának címlapja: A Fecskefarkú pillangó életmenete</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Az ajándékozással könyveket is kaptunk. Mivel a gyűjtemény a „szocialista éra” idejében született, és a gyűjtők hazai faunisták, nem pedig valamely csoportra specializálódott taxonómusok voltak, nem vártunk semmilyen különleges „leletre”. Mégis találtunk egyet: A „The Complete British Butterflies in Colour”. A könyv nincs meg a múzeumi ezerkötetes lepkés könyvtárban. És valószínűleg soha nem is vettük volna meg, hiszen hasonló témájú könyv, véleményem szerint van nem egy tucat, hanem legalább száz. A könyvben <strong>Bezsilla László</strong>, az egykori <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2014/11/06/lepkekiraly" target="_blank" rel="noopener noreferrer">lepkekirály</a>, kalligrafikus írásával ritka bejegyzések olvashatók. És ami még érdekesebb volt számomra, a kolofon oldal néhány sora: „<em>First published 1968 (…) Printed and bound by Kultura, Budapest, Hungary</em>”. Az 1968-ban nagyonis komisz és elítélendő kapitalizmus, csak megtalálta a módját, hogy az olcsó keleti munkaerőt és ipart kizsákmányolja, még ha a berlini fal alatt is kellett átcsusszannia!</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/budapest/001_1.jpg" alt="001_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="429" height="144" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A Lepkekirály bejegyzése a 4. tábla szövegéhez</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Vajon ez a könyv megvásárolható volt idehaza? Egy élelmes nyomdász hazavitte a fölös példányt? Vagy Bezsilla Laci bácsi kapta valamelyik nyugati cserepartnerétől, és tőle került a könyv Kardosékhoz? Soha nem fogom megtudni. De az szinte bizonyos, az én lepkészkedéseimre nagy hatással lett volna. Részben a lepkék miatt tanultam meg németül, mert ha visszafogottan is, de az endékás német nyelvű lepkészeti tárgyú könyveket lehetett kapni a Mezőgazdasági Könyvkiadó könyvesboltjában, ami a mai Vértanúk terén volt (akkor persze másképp hívták…). Így ha megkapom a könyvet, drága megboldogult szüleimnek biztosan gondot okoztam volna azzal a kéréssel, hogy a szovjetorosz "lingua franka" korában taníttassanak angolra, mert szeretnék elmélyedni a lepkék világában. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/budapest/001.jpg" alt="001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="492" height="673" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A különösen szépre sikeredett 21. tábla, rajta az Atalanta szöglenc fejlődési alakjaival </strong><strong>és tápnövényével</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><br />Most, több mint ötven év múlva az első megjelenés után, gyönyörködve <strong>Mansell </strong> képei fölött, olvasva<strong> Newman</strong> ügyes szövegeit meggyőződésem, hogy kisfiúként sokat tanulhattam volna ebből a munkából. Elképzeltem magamat, ahogy kezembe veszem és lapozgatom, szívem repes, és arcom ragyog a boldogságtól. És lám, most is valami hasonló öröm tölt el a jól szerkesztett szövegeket és a szép képeket mustrálva. Örülök, hogy ez a könyv idekerült a múzeumunkba, a Lepkekirály jegyzeteivel, és bizonyítékként, hogy a Magyar Népköztársaságban is tudtak volna szép lepkeábrákat nyomtatni, ha lett volna rá lehetőség a népköztársasági szocialista (nem brit) népművelés keretei között.</p>
<p>Bálint Zsolt <strong></strong> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F02%2Fcomplete_british_butterflies%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F02%2Fcomplete_british_butterflies%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F11%2F02%2Fcomplete_british_butterflies%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Magyar Népköztársaság brit lepkekönyve"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/11/02/complete_british_butterflies#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16260028" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Gozmány_László
Kardos_József
Bezsilla_László
Ernest_Mansell
L_Hugh_Newman
0
Kultúraexport
Magyar nyomdából származó angol lepkéskönyv 1968-ból, vasfüggönyön túlra gyártottuk. Bárcsak kiadták volna magyarul is!
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/budapest/002.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/09/18/rovaraszok_karpatokon_tul
A Kárpátokon innen és túl
2020-09-18T22:07:56+02:00
2020-09-18T22:07:56+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Székely Levente, 2020: Rovarászok és történetek a Kárpátokon innen és túl. Orbiculosa Kiadó, Budapest, 280 pp. ISBN:978-615-81591-0-4</strong><br /><br />Több szempontból is különlegesnek bizonyult a 2020. év. Mindenkinek lesz róla személyes története, hogyan és mivel teltek a karanténos, homeofficeos, boltzáras hetek, hogy fogyott el a boltokból a WC-papír és az élesztő, honnét lett szájmaszkja és bizonyára sokaknak eszébe jut, hogy a Trianon 100 emlékév is most volt. Mi lepkészek talán többet ábrándoztunk a karantén alatt, de volt aki ezt az időt is terveinek megvalósítására fordította.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Székely Levente</strong> Erdély délkeleti csücskében, Brassótól keletre, a barcasági Négyfaluban él. Fogorvosi hivatása mellett a lepkék szakavatott ismerője, fáradhatatlan kutatója. Románia lepkéiről számtalan munkája jelent meg, és <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2014/10/08/a_lepkeszet_tortenete_romaniaban">az ország lepkészeiről 2014-ben megjelent kötetéről mi is beszámoltunk</a>. Levente évről-évre meglátogat minket a Magyar Természettudományi Múzeumban, hogy önzetlen lepkeadományaival és humoros, vagy épp szomorú történeteivel közelebb hozza nem csak Erdélyt, de Romániát is az intézményhez. Egyik látogatásának maradandó emléke az, mikorra Lepkegyűjteményben <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2016/06/17/izsak_zoltan"><strong>Izsák Zoltán</strong>nal</a> jobbnál-jobb medvés történeteiket mesélték egy péntek délután. Bevallom, másoknak is továbbadtam már ezeket a sztorikat, ha a mackókra terelődött a szó, Benedek Elek egyik hasonló történetével együtt.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/szekely/szekely_cover.jpg" alt="szekely_cover.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><br /> Miután megjelent a romániai entomológusokról a könyve, ha találkoztunk, mindig előhozakodtam a kérdéssel, hogy mikor lesz magyarul is olvasható ez nagyszerű kötet? "Nagy munka az, nem éri meg a fáradságot!" - kaptam a választ minden évben, ugyanúgy, egy lemondó legyintés kíséretében. Aztán idén tavasszal, mivel a COVID-19 miatt felborult Levente élete is, jutott idő a fordításra, sőt a bővítésre is. <strong>Pál Attila</strong> és a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület pedig talált módot a kiadásra. Így Levente egy időre félretette a lepkehálót meg a fénycsapát, fáradságot és időt nem kímélve megcsinálta a román könyv magyar változatát.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Bálint Zsolt</strong> után én is átolvastam a kéziratot, és nem gondoltam volna, hogy pl. a különféle nemzetek kitüntetéseinek szakszerű magyar elnevezése miatt többször szakértőhöz kell fordulnom. A kötet első fele komoly, szakmai és élettörténeti adatok sora, melyekből megismerjük a mai Románia területén egykor élt, vagy még most is tevékenykedő rovarászokat. A második rész könnyedebb, már-már anekdotaszerű történeteken keresztül alkothatunk valóban élethű képet arról, milyen volt az élet a határ túlsó oldalán a Kárpátok Géniuszának fényében épülő szocializmusban. Bevallom, néha nem bírtam magamban tartani a kacagást, sőt a barátaimat is megnevettettem egy-egy rövidke sztorit átküldve Messengeren, feldobva az ő munkakedvüket is. Így lett az én koronavírus-történetemnek része Levente lepkészkedő-rovarászkodó kötete. Remélem másoknak is akkora örömet okoz majd, mind nekem! </p>
<p style="text-align: justify;"> Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F09%2F18%2Frovaraszok_karpatokon_tul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F09%2F18%2Frovaraszok_karpatokon_tul%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F09%2F18%2Frovaraszok_karpatokon_tul%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Kárpátokon innen és túl"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/09/18/rovaraszok_karpatokon_tul#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16175070" border="0" /></a><br /></p>
facebook
Románia
Erdély
Bálint_Zsolt
Trianon
Katona_Gergely
Kárpátok
Székely_Levente
Pál_Attila
Izsák_Zoltán
koronavírus
COVID-19
Szalkay_József_Magyar_Lepkészeti_Egyesület
0
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/szekely/szekely_cover.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/09/01/alexandretta
"Alexandretta! Igen, Alexandretta!"
2020-09-01T11:35:00+02:00
2020-09-01T11:35:00+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Ali Atahan, Gülden Atahan, Mehmet Gül & Mehmet Atahan 2018. Hatay'in Kelebekleri - Butterflies of Hatay, Subaşı Kuş ve kelebek Gözlem Derneği, Defne, Hatay, Turkey, 183 pp. ISBN: 9786058118102</strong><br /><a href="https://www.nhbs.com/butterflies-of-hatay-hatayin-kelebekleri-book" target="_blank" rel="noopener noreferrer">(link)</a><br /><br />Gyermekkoromban számtalanszor láttam <strong>George Lucas</strong> harmadik <strong>Indiana Jones</strong>-filmjét, melyben a szent Grált keresve az utolsó keresztes lovaggal is találkozik a címszereplő főhősünk. A címben szereplő felkiáltás <strong>Sinkovits Imre</strong> magyar hangján, <strong>Sean Connery</strong> szájából hangzik el, és azóta is eszembe jut, ha Törökország legdélebbi, Hatay tartományáról esik szó. A film ugyanis több amerikai és európai állomás után ide, az antiochiai Alexandrettába, mai nevén a Hatay tartománybeli İskenderun városába vezet.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/alexandretta/indy.jpg" alt="indy.jpg" class="imgnotext" width="246" height="369" /><small><strong>A két Henry Jones: Sean Connery és Harrison Ford, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag c. filmben.</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">Márpedig most mi is ide utazunk képzeletben, a török szerzők angol és török nyelven írt lepkés kötete által. A könyv a német nyelvű, grandiózus méretű "alapmű" (Die Tagfalter der Türkei: Unter Berücksichtigung der Angrenzende Länden) a tartomány nappalilepke fajszámát 124-ről 38 fajjal 162-re emeli. Ezzel ezt a félreeső, területben a mi Békés megyénkhez hasonlítható (5400 km²) déli tartományt a szerzők is ráhelyezték képzeletbeli lepketérképünkre.<br />A kötet kiadója "Subaşı Kuş ve kelebek Gözlem Derneği" ami magyarra fordítva egy helyi madár és lepkemegfigyelő társaságot jelez. Érdekes párhuzam, hogy Magyarországon is a Magyar Madártani Egyesület keretein belül működött az első hazai lepkész társaság. Hatay madárvilágát bemutató kötetük után (Hatay'ın Kuşları) 2018-ban jelent meg a lepkés könyvük.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/alexandretta/hatay.jpg" alt="hatay.jpg" class="open-in-modal imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="205" height="289" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A könyv címlapja, néhány „különleges” fajjal: a főképen a Cigariris cilissa (Cilissza gyöngyszinér), az alsó sorban bal oldalon: Euchloe belemia (Sugaras özöndék), középen: Coenonympha arcania (Fehérsávos szénanimfa) és végül a jobb oldalon: Melitaea collina (Dombvidéki tarkály).</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">Noha az Indiana Jones filmben csak sivár, köves sziklasivatagot, kopár vádikat látunk, a valóság szerencsére túlszárnyalja a film alkotóinak képzeletét. A térség egyik legcsapadékosabb területéről van ugyanis szó, ahol a tengerparttól a 2200 m magas hegyekig igen változatos növényvilág, és az Európa-Ázsia-Afrika találkozásánál fekvő terület rovarvilága is megragadóan sokszínű. Ez a változatosság a kultúrában is tükröződik, Európai szemmel szokatlan érdekesség például, hogy Törökország nyolc szomszédja közül <a href="https://i.redd.it/w16qd7ez61t41.png" target="_blank" rel="noopener noreferrer">hét más-más betűkészletet használ az íráshoz</a>. Szerencsére a kötet a török mellett angol nyelvű tükörfordítással készült, így számunkra is érthető:<br />Egy-egy oldalon bemutatja az adott faj helyi elterjedését (térképpel is), tápnövényét, élőhelyigényét, gyakoriságát és három fotót is közöl a lepkéről.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/alexandretta/001b.jpg" alt="001b.jpg" class="open-in-modal imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="262" height="414" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A Zefír boglárkát (<em>Plebejus sephirus</em>) bemutató oldal</strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A terület lepkekincsei ma is jól őrzöttek, ahogyan azt <strong>Dubi Benyamini</strong> előszavában is olvashatjuk, bizonyos helyekre csak katonai engedéllyel, kísérővel lehetett eljutni a szíriai háború előtt is. A vidéket járva a szent Grált nem is, de fantasztikus élmény- lepke- és könyvkincsekkel térhetünk haza, mint ahogyan Bálint Zsolt tette, aki a Közel-keleti lepkész konferenciáról (The Third International Congress of Middle East Butterflies) - többek között - ezzel a kötettel tért haza.<br /><br />Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F09%2F01%2Falexandretta%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F09%2F01%2Falexandretta%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F09%2F01%2Falexandretta%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="Alexandretta! Igen, Alexandretta!""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/09/01/alexandretta#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/16179732" border="0" /></a><br /></p>
Indiana_Jones
George_Lucas
Bálint_Zsolt
Sinkovits_Imre
Törökország
Katona_Gergely
Turkey
Sean_Connery
Dubi_Benyamini
Hatay
Iskenderun
Alexandretta
0
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/alexandretta/indy.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/04/24/magyar_tropusi_konyv
Az első magyar trópusi lepkemonográfia
2020-04-24T12:40:55+02:00
2020-04-24T12:40:55+02:00
Lángszinér
https://blog.hu/user/616293
<p style="text-align: justify;"><strong>Bálint Zsolt: Szöglencek, pazarkák, lángszinérek. Egzotikus pillangóalakú lepkék gyűjteménye. Pytheas kiadó, Budapest, 68 oldal + 100 színes tábla, 22 X 33 cm, ISBN 978-615-00-8058-1.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ára: 15.000 HUF.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Megvásárolható - <a href="http://konyvmanufaktura.hu/rendeles-szallitas/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">http://konyvmanufaktura.hu/rendeles-szallitas/</a></p>
<p style="text-align: justify;">Purchase - <a href="http://www.pytheasbooks.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">http://www.pytheasbooks.com/</a></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményi szakkönyvtárában "Ec. 162" jelzet alatt van egy háromkötetes mű. Ez az <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/04/16/staudinger_otto" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Exotische Schmetterlinge</em></a> című monográfia. A korai leltári szám azt mutatja, hogy még Frivaldszky János (1825-1895) idejében érkezhetett a múzeumba. Csodálatosan szép, de fontos munka is ez, ahogy az előző blogbejegyzés is rámutat. Ha kurátori vagy kutatói munkám miatt elő kellett vegyem, kicsit mindig elgondolkoztam azon, hogy mi magyarok milyen szegények vagyunk, hogy nincs egy szép és komoly trópusi lepkés könyvünk se. Most, hosszú évek tervezgetése után végre sikerült az, amit annyira szerettem volna: aki szeretne, most már magyarul is tájékozódhat a trópusi lepkék között.</p>
<p style="text-align: justify;">A könyv célja tehát, hogy magyar nyelven megismertesse az olvasót a földkerekséget benépesítő pillangóalakú lepkék sokféleségével. Ehhez a fent említett, XIX. század végén megjelenő <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/04/16/staudinger_otto" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em></em></a>klasszikus monográfia száz színes tábláját használja fel. Életnagyságban, a maguk eredeti forma- és színpompájukban ragyognak fel a német szerző által, az akkori ismeretek szerint legjellemzőbbnek tartott fajok. A bevezető fejezetek mutatják be a különböző pillangóalakú családokat, felsorolva a rendszertani kategóriák latin és magyar neveit, ez utóbbiakat röviden ismertetve. A száz táblán ábrázolt 1360 példány 1245 fajt képvisel, amelyek tudományos nevét, elterjedését és hernyóinak tápnövényét külön fejezet sorolja fel. Ebben a fejezetben mindegyik fajnál megtalálható az aktuális rendszertani besorolás is. A nagyszerű színes táblák után a lepkéket felfedező és leíró tudósok névjegyzéke olvasható, dióhéjban rövid életrajzukkal. A könyv gyakorlati hasznát betűrendes mutatók biztosítják.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/balint/cover.jpg" alt="cover.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="457" height="583" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A könyv makettje</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A legújabb kor embere a XXI. században soha nem látott kihívásoknak néz elébe. Az egyik a természetes környezet rohamos pusztulása, ami a biológiai sokféleség drasztikus csökkenésével jár. Bármennyire is valóságos ez a jelenség, az emberek többségének nem mond semmit, mivel nincs viszonyítási alapja. Ez a könyv viszont kézzelfoghatóan szembesíti az olvasót azzal a ténnyel, hogy mindaz a hallatlan változatosság, ami a színes táblákon feltündököl és a trópusokon napjainkban még élőben látható, egy évszázad múlva talán már csak féltve őrzött kincsként, múzeumi tárlófiókok mélyén lesz már csak vizsgálható.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/balint/table_97.jpg" alt="table_97.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="492" height="658" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Az eredeti könyv 97. táblája, ami a Dél-Amerikára annyira jellemző Ékröpér- és Farkincás-rokonú fajokat mutatja be</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Manapság szinte mindenkinek lehetősége van elutazni távoli tájakra. Így a magyar olvasó is felkerekedhet és felfedezheti a szöglencek, a pazarkák vagy a lángszinérek csodálatos valóságát a trópusokon. A könyv segítségével most már magyarul is rácsodálkozhat az ott burjánzó élet sokszínűségére. Ezért talán nem lesz pusztába kiáltó szó a teremtett világ megóvására és szeretetére való felhívás. Ez a tapasztalat eredményezheti, hogy a heves zápor után az égen kifeszülő szivárvány az eredeti üzenetét hordozza: az örök szövetségére emlékeztet, amit a teremtő Isten kötött a földön levő minden élőlénnyel. Ez a szövetség arra sarkallja az embert, hogy ne pusztítsa, hanem megóvja és helyi közösségeibe integrálja mindazt, ami élő, hogy „életük legyen, és az bőségben legyen”.</p>
<p style="text-align: justify;">Bálint Zsolt</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F04%2F24%2Fmagyar_tropusi_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F04%2F24%2Fmagyar_tropusi_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F04%2F24%2Fmagyar_tropusi_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az első magyar trópusi lepkemonográfia"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/04/24/magyar_tropusi_konyv#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/15637534" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Frivaldszky_János
Otto_Staudinger
Pytheas_kiadó
0
Első magyar trópusi lepkemonográfia
Megjelent Bálint Zsolt trópusi lepkékről írt kötete, mely ezerkétszáznál is több fajt mutat be.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/balint/cover.jpg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/balint/cover.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/04/16/staudinger_otto
A német lepkekereskedő egzotikus pillangói
2020-04-16T10:17:04+02:00
2020-04-16T10:17:04+02:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Staudinger, Otto. 1884-88. I. Theil. Exotische Tagfalter in systematischer Reihenfolge mit Berücksichtigung neuer Arten. In: Staudinger, O. & E. Schatz, 1884-1892, Exotische Schmetterlinge. Fürth, G. Löwensohn. 1, 333 + [10] oldal, 100 tábla, + térkép. </strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Schatz, Ernst. 1885-1888. II. Theil. Die Familien und Gattungen der Tagfalter systematisch und analytisch bearbeitet. In: Staudinger, O. and E. Schatz (Eds.), 1884-92, Exotische Schmetterlinge. Fürth, G. Löwensohn. 2 (1-4): 1-180 oldal, 1-34 tábla. </strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Röber, Johannes Karl Max. 1889-1892. II. Theil. Die Familien und Gattungen der Tagfalter systematisch und analytisch bearbeitet. In: Staudinger, O. and E. Schatz (Eds.), 1884-1892, Exotische Schmetterlinge. Fürth, G. Löwensohn. 2(5-6): 181-284 oldal 35-50 tábla.</strong></p>
<p><strong> </strong></p>
<p style="text-align: justify;">A lepkészet tudománya most kezd gyerekcipőben járni. Mindezidáig mezítlábas, rugdalózó kisbaba volt. Az évszázadok folyamán megismert pikkelyesszárnyú rovarokat (Lepidoptera), tehát a lepkéket, 1763-ban <strong>Carl Linné</strong> még csak három nagy csoportba osztotta: Pillangók (Papilio), Szenderek (Sphinx), és Pillék (Phalaena). Bécs környékének lepkéit kutatva Linné rendszerét 1775-ben a jezsuiták finomították, majd legtehetségesebb tanítványa, <strong>Johann Christian Fabricius</strong> (1745-1808) számos munkájában tovább fejlesztette a rendszert. A XIX. század folyamán különös lendületet vett az európai lepkék kutatása, sok-sok értékes, a helyi faunát feldolgozó mű született. Eközben a trópusokról szinte özönlött az új anyag a magángyűjteményekbe, és a felvilágosodás lelkesedése által felállított nagy nemzeti múzeumokba is. Az egzotikus tájakon bátor lepkegyűjtők tevékenykedtek életüket kockáztatva. Közülük sokan valamilyen balesetnek vagy a betegségeknek, vagy éppen rablótámadásnak estek áldozatául. Munkájuk tehát nem volt egyszerű, és nemcsak az ismeretlen területek titokzatossága és veszélyei, hanem sokszor anyagi nehézségek is gátolták a sikeres feltáró munkát. Gondoljunk csak a mi <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2017/03/30/mehadia" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Füle András</strong>unkra</a>, <strong>Fenichel Sámuel</strong>ünkre, vagy éppen <strong>Bíró Lajos</strong>ra. A szerencsésebbeknek gazdag támogatói voltak, akik biztosították a felfedezőket arról, hogy a gyűjtött anyagaikat felvásárolják. Nem egyszer meg is előlegezték a sikerességet. Ilyen mecénás kevés volt. Ezek nemcsak maguknak gyűjtögettek, hanem áldoztak arra is, hogy a náluk levő kincseket mások is megismerhessék. Az egyik ilyen mecénás volt a drezdai születésű<strong> Otto Staudinger </strong>(1830-1900).</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/staudinger/869px-staudinger_otto_w2.jpg" alt="869px-staudinger_otto_w2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="489" height="577" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Otto Staudinger (1830-1900) drezdai rovarkereskedő eredeti arcképe, saját aláírásával<br /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Staudinger már kora ifjúságától kezdve érdeklődött a lepkék iránt. Egyetemi diplomamunkáját a Berlin-környéki szitkárokról írta, tehát mondhatjuk úgy is, hogy profi lepkészként tevékenykedett. Több rovargyűjtő expedíción is részt vett, számosat pedig finanszírozott. Az általa az 1800-as évek derekán létrehozott vállalkozás természettudományos anyagokkal kereskedett, és minden idők egyik legnagyobbika volt. A legtöbb jelentős európai természettudományi múzeum vásárolt különféle természettudományos anyagokat a Staudinger cégtől, elsősorban lepkéket és bogarakat. Maga pedig páratlanul gazdag referencia gyűjteményt állított fel, gyűjteményeit ma Berlinben és Drezdában őrzik. Staudinger különös figyelmet szentelt a Pillangóalakúak (Papilionoidea) képviselőire. A hozzá érkező gazdag anyagokból nagy figyelemmel válogatta ki, preparáltatta és céduláztatta a példányokat. Ha tudományos érdeklődése nem párosult volna kereskedelmi tevékenységével, akkor bízvást mondhatjuk, hogy a világ pillangóiról ma kevesebbet tudnánk. Szerencsés pillangókereskedő volt!</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/staudinger/parides0422.jpg" alt="parides0422.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="450" height="270" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Az Amazonasz-vidéki Pizarro pironkó (Parides pizarro Staudinger, 1884) szüntípusa. A fajt a bemutatott példány alapján ábrázolták az "Exotische Schmetterlinge" 13. tábláján </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>(forrás: https://www.butterfliesofamerica.com)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Staudinger számos tudományos munkát is megjelentetett és finanszírozott. Élete végén monumentális vállalkozásba kezdett. Sajtó alá rendezte egyik utolsó művét, aminek a címe: „<em>Exotische Schmetterlinge</em>”. Magyarra a cím talán úgy fordítható legjobban, hogy „egzotikus pillangók”. Ennek célja a világ pillangó-faunájának teljes áttekintése és az összes addig ismert génusz bemutatása volt; és nem eltitkolt szándéka pedig olyan rendszer megalkotása, ami nem az addig sokkal jobban ismert mérsékelt övi, hanem a Földkerekség teljes faunájának vizsgálatán alapszik. A mű 1884 és 1892 között füzetekben jelent meg, amiket később két vagy három kötetbe fűztek össze, díszes táblák közé. Az illusztrátor Staudinger gyűjteménye alapján dolgozott, száz táblát készített, amin közel 1300 példányt ábrázolt életnagyságban, színesben litografálva. Ebben a művében Staudinger kétszáz új tudományos lepkenevet is javasolt. A rendszertani részt <strong>Ernst Schatz</strong> (1844-1887) a boroszlói egyetem professzora kezdte írni, de váratlan halála miatt a drezdai egyetemen zoológusa, <strong>Julius Röber</strong> (1842-1915) fejezte be. Ehhez ötven litografált tábla tartozik, amin a könyv által tárgyalt összes génusz képviselőinek anatómiai jellegzetességét ábrázolták (fej- és lábszerkezet, szárnyerezet). Megjegyezzük, hogy mindez még a rokonsági viszonyok feltárásában nagy segítséget jelentő kitinizált ivarszervi struktúrák felfedezése előtt volt.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/staudinger/harom_kotet_1.jpg" alt="harom_kotet_1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Az "Exotische Schmetterlinge" részei, korabeli dísztáblás kötésben</strong><strong> </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>(forrás: </strong><strong><span style="white-space: nowrap;"><a rel="noopener noreferrer" target="_blank" href="https://assets.catawiki.nl">https://assets.catawiki.nl</a>)</span></strong></p>
<div class="message-part" id="message-part1"></div>
<p style="text-align: justify;">Az „Egzotikus pillangók” pontosan egy tucat lepkecsaládot különített el: Acraeidae (Akreafélék), Brassolidae (Esthajnalászfélék), Danaidae (Danaiszfélék), Erycinidae (Pazarkafélék), Heliconiidae (Helikonkafélék), Hesperiidae (Búskafélék), Lycaenidae (Lángszinérfélék), Morphidae (Szépkefélék), Nymphalidae (Szöglencfélék), Papilionidae (Pillangófélék), Pieridae (Özöndékfélék) és Satyridae (Szemdíszfélék). Ezt a rendszertant követték az 1907 és 1930 között megjelent Seitz-sorozat nappali lepkés kötetei, és egészen a legutóbbi időkig érvényben maradt. Így nem csoda, ha <strong>Bernard d’Abrera</strong> monumentális „<em>Butterflies of the World</em>”-je is a Staudinger-Schatz-féle családfelosztást követi. Az <strong>Ernst Mayr</strong> (1905-2005) féle kladisztikus iskola és a legújabb molekuláris módszerek alkalmazása alapján ma cspán hat pillangóalakú lepkecsaládot különböztetnek meg a lepkészek (Búskafélék, Lángszinérfélék, Özöndékfélék, Pazarkafélék, Pillangófélék és Szöglencfélék). Ezzel az új rendszertannal a lepkészet tudománya belépett a sokat ígérő gyerekkorba, ahol két évszázadnyi kutatás után minden bizonyára váratlan és jelentős felfedezések várnak rá.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/staudinger/13.jpg" alt="13.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Az „Exotische Schmetterlinge” 13. számú táblája, rajta a fent már bemutatott Pizarro pironkóval és más pillangóalakú fajokkal, köztük a legnagyobbal, az afrikai Óriás pillangóval (Druryia antimachus)(Forrás: <a href="https://www.biodiversitylibrary.org/">https://www.biodiversitylibrary.org/</a> )<br /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Bár Staudinger könyve kis példányszámban jelent meg, ennek ellenére megtaláljuk minden olyan múzeum könyvtárában, ahol nagyobb lepkegyűjtemény van. Nem csoda, hiszen a múzeumi kurátorok ennek segítségével állították fel a gyűjteményeket, és váltak így azok egymással kompatibilissé. Annak idején a Magyar Nemzeti Múzeum is beszerezte ezt a művet, még feltehetően megjelenése idejében. Erről árulkodik az „Ec 162”-es korai leltári szám, ami jelzi, hogy a könyv valamikor <strong>Frivaldszky János</strong> (1822-1895) idejében került az Állattár lepkegyűjteményi kézikönyvtárába. Az, hogy intenzív használatban volt, bizonyítja, hogy a három kötet eredeti díszkötése elveszett, az ötvenes évekre jellemző szegényes papírborítású kartonált fedelet kaptak. A táblákat magába foglaló kötet első lapjai eléggé koszosak és roncsoltak, és bizony öt közülük (47-51.) hiányzik. A művet a jelek szerint forgatták nagy elődjeink is, mert itt-ott <strong>Schmidt Antal</strong> (<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2012/12/05/x-ur_schmidt_antal" target="_blank" rel="noopener noreferrer">1880-1966</a>) vagy <strong>Szent-Ivány József</strong> (<a href="https://www.researchgate.net/publication/302421637_Az_entomologus_Dr_Szent-Ivany_Jozsef_1910-1988_tiz_eve_a_Magyar_Nemzeti_Muzeumban_-_The_ten_years_of_Dr_Joseph_Szent-Ivany_1910-1988_he_spent_in_the_National_Museum_of_Hungary_as_an_entomologist" target="_blank" rel="noopener noreferrer">1910-1988</a>) keze írását rejtik a lapok. Dédelgetett tervünk volt, hogy a múzeumi kötet színes tábláit felhasználva olyan kiadványt készítünk, ami magyar nyelven mutatja be a világ pillangóalakú lepkéit. A körülmények úgy hozták, hogy nem a múzeumi, hanem egy másik példány alapján sikerült megvalósítani ezt az álmot! Legközelebb erről számolunk be.</p>
<p> </p>
<p>Bálint Zsolt és Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F04%2F16%2Fstaudinger_otto%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F04%2F16%2Fstaudinger_otto%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F04%2F16%2Fstaudinger_otto%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A német lepkekereskedő egzotikus pillangói"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/04/16/staudinger_otto#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/15614474" border="0" /></a><br /></p>
Berlin
Bálint_Zsolt
Katona_Gergely
Drezda
Frivaldszky_János
Bíró_Lajos
Szent-Ivány_József
Otto_Staudinger
szitkár
Schmidt_Antal
Bernard_dAbrera
Füle_András
Johann_Christian_Fabricius
Fenichel_Sámuel
Ernst_Schatz
Julius_Röber
Ernst_Mayr
0
Az 1300 lepkéből 200 új faj
Egzotikus lepkék három grandiózus kötetben, egy lepkekereskedő, mecénás tollából.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/staudinger/13.jpg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/staudinger/869px-staudinger_otto_w2.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/03/25/nymphalis_freyi
Nyomozás az egzotikus lepkepéldány ügyében: a Benyovszky karáx
2020-03-25T12:09:28+01:00
2020-03-25T12:09:28+01:00
Lángszinér
https://blog.hu/user/616293
<p style="text-align: justify;">Talán amiatt, hogy a magyar Szent Korona sosem uralkodott távoli gyarmatokon, a magyar lepkészek érdeklődése inkább a végtelen ázsiai puszták és a mögöttük égbe nyúló hegyvidékek felé irányult: Mongólia, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Pakisztán, Nepál… A Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteménye ezekből az országokból őrzi a legtöbb „egzotikus” pikkelyröpűt. Nem mintha a magyar lepkészek kevésbé érdekelődtek volna a trópusi dzsungelek és esőerdők káprázatos faunája után, de az állandó háborúságban és politikai megosztottság között élő lepkészeink számára nehezebb volt eljutni a tengerig, aztán ott hajóra szállni, elvitorlázni, és aztán még vissza is jönni. Ráadásul a gyűjtött anyagot minden vészen át haza kellett volna valamiképpen utaztatni.</p>
<p style="text-align: justify;">Az új idők magyar arisztokráciája sem hódolt a lepkegyűjtés szenvedélyének. Lepkészeink főként a középosztály hivatalnokai, iparosai és klerikusai közül kerültek ki, ezért ezerszer is meggondolták, hogy kevés pénzükön mit vásároljanak. Így a lepkészet klasszikus, a XIX-XX. század fordulójának időszakából nagyon kevés egzotikus lepke került a nemzetre hagyományozott magángyűjteményekből. Pedig ebben az időben havonta több száz fajt írtak le a tudomány számára brit, francia és német szaklapokban a különböző kontinensekről Európába érkezett új anyagokból.</p>
<p style="text-align: justify;">A Nemzeti Múzeum igyekezett a legreprezentatívabb fajokat megvásárolni, ezért például <strong>Otto Staudinger</strong> (1830-1900) cégétől szinte évente rendelt az új fajokból, így a gyűjtemény számottevő típusanyaghoz is jutott. Ezért a múzeumban minden egyes trópusi lepkét rendkívüli becsben tartunk. Ebben a féltett gyűjteményrészben okozott szörnyű nagy kárt <strong>Velez Zsigmond</strong> <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2016/04/06/velez_zsigmond" target="_blank" rel="noopener noreferrer">tevékenysége</a>, mivel főleg az egzotikus lepkék példányait cédulázta át és lopta haza. A vásárlási listák alapján csak sejthetjük, hogy mely fajokból voltak nálunk típusok, de bizonyítani csak nagyon ritka esetben tudjuk.</p>
<p style="text-align: justify;">A múzeum Karáxformák (Charaxinae) gyűjteményét még tavaly rendeztem. Ez egy olyan lepkealcsalád, ami megtalálható minden trópikus területen, de Afrikában különösen fajgazdag. Feltűnt nekem a szépséges <em>Charaxes zoolina</em>, amelynek nemcsak a hímje és a nősténye tér el olyannyira, hogy külön fajként írták őket, hanem a száraz és az esős évszakban repülő alakjai is jelentősen eltérnek egymástól. Ezen túl pedig elterjedési területén belül több igen jól elkülönülő földrajzi rasszra is tagolódik.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/madagascar/seitzfaunaafricanaxiiitaf32.jpg" alt="seitzfaunaafricanaxiiitaf32.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Afrikai karáxokat ábrázoló tábla az Adalbert Seitz által szerkesztett „Die Gross-Schmetterlinge der Erde” mind a mai napig egyedülálló könyvsorozatból. </strong><strong>A <em>Charaxes zoolina</em> nőstény példánya alatt a „nenathes” név olvasható</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A gyűjteményből jól emlékeztem egy kissé törött, megviselt madagaszkári nőstény karáx példányára, amire Velez Zsigmond cédulái volták ráhúzva. Több nem is volt belőle. A fajt rögtön felismertem <strong>Vig Károly</strong> mostanában megjelent nagyszerű könyvében (<a href="https://bogaraskonyvek.blog.hu/2019/11/15/vig_karoly_rovartani" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A rovartani kutatások története Magyarországon</a>), ahol a <strong>Brancsik Károly</strong>ról (1842-1915) szóló fejezet nyitólapján ott díszelgett a lepke szép kőnyomatos képe. Aztán magában a fejezetben levő 27.2-s ábráról megtudtam, hogy ez a „Nymphalis Freyi” nevű fajt ábrázolja, amit Brancsik írt le a Trencsén Vármegyei Természettudományi Egylet évkönyvében. A cikkből kiderül, hogy ez volt az egyetlen példány, tehát az ábrázolt lepke a holotípust képviseli. A lepkét a Madagaszkár melletti Nosy Bé szigetén gyűjtötte az ott élő <strong>Peter Frey</strong> nevű kereskedő. Brancsik dolgozta fel az ő anyagait, és nemcsak lepkét, hanem csigákat és más rovarokat is elneveztek róla.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/madagascar/freyi.jpg" alt="freyi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A Trencsén Vármegyei Természettudomány Egylet 1890/1891-es évkönyvének VII. litografált táblája, a 8-as ábrán látható Nymphalis freyi példánnyal</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Gyanút fogtam. Talán az „elvelezelt” példány a Brancsik-féle lepke holotípusát képviseli. És gyanúm beigazolódott. A példány hátulsó szárnya törött. Pontosan úgy, ahogy a Brancsik dolgozatát kiegészítő színes ábra bemutatja! Bár a példány a több mint egy évszázad viszontagságai alatt elvesztette a fejét és a csápjait, de mivel a múzeumban ebből a lepkéből csak ez az egy van, az is régi tűn, és a Brancsik által ábrázolt sérülésekkel, bizonyos, hogy ez a holotípus. Ehhez még jön az az információ, hogy Velez Zsigmond a példány lelőhelyének Madagaszkárt tüntette fel, ami az ő beteges pongyolasága alapján akár Nosy Bé szigete is lehetett. Tehát az eredeti céduláit elvesztett lepkepéldányt egyértelműen sikerült beazonosítani. Rá is került a piros, holotípust jelző kurátori cédula.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/madagascar/s.jpg" alt="s.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A Nymphalis freyi Brancsik, 1891 holotípusa, őrzőhelye: Magyar Természettudományi Múzeum</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Ennek a szép karáxnak jelenleg négy rasszát különbözteti meg a tudomány: <em>C. z. zoolina</em> (Afrika keleti felén Szudán déli részétől Natálig), <em>C. z. betsimisaraka</em> (Madagaszkár), <em>C. z. ehmckei</em> (Angola) és <em>C. z. mafugensis</em> (Uganda, Ruanda). A Brancsik-féle példány a madagaszkári rasszot képviseli, amit előtte hárman is leírták. A francia <strong>Hippolyte Lucas</strong> (1814-1899) <em>Charaxes betsimisaraka</em> és <em>Ch. betanimena</em> néven 1872-ben külön fajként írta le a hímet és a nőstényt, a brit <strong>Christopher Ward</strong> (1836-1900) a <em>Charaxes andriba </em>nevet adta neki 1873-ban, majd egy másik brit lepkész, <strong>Arthur Gardiner Butler</strong> (1844-1925) a <em>Charaxes relatus</em> név alatt írta le 1880-ban. Ennek következtében Brancsik <em>Nymphalis freyi</em>-je az előbbiek fiatalabb társneve, és mivel a legelső nevet a madagaszkári állományokra Lucas javasolta, a tudomány ma az ő nevét alkalmazza erre a szép lepkére.</p>
<p style="text-align: justify;">A lepke kapcsán három olyan apróságra érdemes még kitérni, amit már csak a mindent tudni akaró muzeológus akar kinyomozni. Az egyik az, hogy Brancsik bizonyosan ismerte a karáxokat, mert a törött hátulsó szárnyak esetében a litografált táblán megpróbálta a szárnyak eredeti formáját rekonstruálni. Az, hogy nem találta el, köszönhető a karáxok már említett hallatlan fajgazdagságának, ami a hátulsó szárnyak különböző formájában is megnyilvánul. Ezt jól szemlélteti a Seitz könyvsorozat fent bemutatott táblája. A másik az 1891-es évszám. Bár a <em>Nymphalis freyi</em> név megjelenési évét a szakirodalom 1892-re teszi, az évkönyvet forgatva nincs semmi belső bizonyíték arra, hogy a kötet 1892-ben jelent volna meg. Ha így lenne, akkor az évszámot szögletes zárójelbe kellene tenni. De ez már tényleg olyan apróság, ami talán a muzeológia és nevezéktan nanotartományába tartozik. És a harmadik, hogyan jutott a lepke a múzeum birtokába? Víg Károly könyvéből tudjuk, hogy Brancsik több alkalommal is felajánlott lepkéket a múzeumnak megvásárlás céljából, de különböző indokok miatt, mindig elutasításra talált. A <em>Nymphalis freyi</em> holotípusa mégis a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében van. A példányon nincs olyan cédula, ami a múzeumba érkezését jelezné (ha volt, lehetséges, hogy ezt Velez Zsigmond eldobta). Feltételezzük, hogy Brancsik lepkéit a kalocsai jezsuita gimnáziumnak adta el, vagy odaajándékozta. A gimnázium államosítása után pedig a híres jezsuita gyűjtemény lepkéi felkerültek Budapestre. Ez egyenlőre csak feltételezés, amit nem tudok semmi bizonyítékkal alátámasztani.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/madagascar/kalocsa_100330.jpg" alt="kalocsa_100330.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Kalocsai diák a gimnáziumi gyűjtemény trópusi lepkéivel. (forrás: fortepan)</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Záradékként pedig megjegyzem: Madagaszkárnak azért volt esélye arra, hogy a magyar korona alá tartozzon. <strong>Benyovszky Móric</strong> (1746-1786) ugyanis <a href="https://terebess.hu/keletkultinfo/madagaszkar.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt alapította meg királyságát</a>, igaz francia segítséggel. Aki ismeri a <strong>Mária Terézia</strong> által grófi kiváltságaitól megfosztott kalandor életét, könnyen el tudja képzelni, hogy egy újabb politikai vagy kereskedelmi fordulatot követően, a francia vagy az angol érdekek helyett gátlás nélkül a Habsburg, így a mi Szent Koronánk védnökségébe ajánlotta volna magát a kiskirály. Ezért nyugodtan javasolhatom, hogyha valaha a <em>Charaxes betsimisaraka</em> nevű lepkéről, magyarul kell írni vagy ismeretet terjeszteni, a legjobb névnek a <strong>Benyovszky karáx</strong> tűnik, mert arról sokaknak valóban a lepke hazája, Madagaszkár jut eszébe. Legyen hát nekünk is egy saját, egzotikus lepkénk!<br /><br />Bálint Zsolt</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F25%2Fnymphalis_freyi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F25%2Fnymphalis_freyi%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F25%2Fnymphalis_freyi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nyomozás az egzotikus lepkepéldány ügyében: a Benyovszky karáx"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/03/25/nymphalis_freyi#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/15217464" border="0" /></a><br /></p>
Bálint_Zsolt
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Vig_Károly
Mária_Terézia
Velez_Zsigmond
Benyovszky_Móric
Otto_Staudinger
Adalbert_Seitz
Brancsik_Károly
Hippolyte_Lucas
Christopher_Ward
Arthur_Gardiner_Butler
Charaxes
Nymphalis_freyi
Peter_Frey
0
Mégsem új lepkefaj Madagaszkárról
Egy többször majdnem elveszett trópusi lepkepéldány kalandos útja a hírnév felé különböző gyűjteményeken át a Múzeumba.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/madagascar/kalocsa_100330.jpg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/madagascar/seitzfaunaafricanaxiiitaf32.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/03/23/rab_gusztav_eji_lepkeje
A rab író kipusztult lepkével üzen
2020-03-23T16:02:09+01:00
2020-03-23T16:02:09+01:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Rab Gusztáv, 1944. Éji lepke. Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadás, Budapest. 404 oldal.</strong></p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/rab_gusztav/eji.jpg" alt="eji.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="285" height="424" /></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Minden nemzet lepkészeinek megvan a maga legendás lepkefaja. Az angoloké a Nagypettyes boglárka (<em>Maculinea arion</em>) vagy a Pompás lángszinér (<em>Lycaena dispar</em>). A spanyoloké biztosan az Izabella pávaszem (<em>Graellsia isabellae</em>), a horvátoké meg talán a <em>Perisomena caecigena</em>. Az olaszok szíve pedig a <em>Pachypasa otus</em> nevének hallatán dobban meg. A mi lepkénk bizonyosan az <em>Oxytrypia orbiculosa</em>, a Körjegyű ardóc.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/rab_gusztav/orbiculosa.jpeg" alt="orbiculosa.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Schmidt Antal által nevelt Körjegyű ardóc példány a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből</strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A lepke felfedezése homályba burkolózik. Talán épp <strong>Kitaibel Pál</strong> (1757-1817) gyűjtötte az első példányt, amikor Szegedre utazott és valamelyik pusztai <em>Iris</em> gyökerében hazavitte a hernyót, ami nála bebábozódott is kikelt. Ez az első lepke <strong>Koy Tóbiás</strong> birtokába jutott. Ez alapján írta le a bajor <strong>Johann Christoph Esper</strong> 1799-ben. A Koy-gyűjteményt később <strong>Frivaldszky Imre</strong> vásárolta meg, akitől a Pesti Egyetemhez került. Ez a gyűjtemény aztán 1909-ben a Magyar Természettudományi Múzeumé lett. Akkor már nem volt meg a típuspéldány. A lepke magyar nevét Frivaldszky Imre adta, aki elsőként írt róla részletesebben, és először ábrázolta mind a két ivart. <strong>Jókai Mór</strong> „Az éjjeli fogás” című <a href="https://mandadb.hu/tetel/334576/Jokai_Mor_muvei_100_kotet_Teli_napsugar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">novellájában</a> a tolla hegyére vette Frivaldszkyt, majd <strong>Abafi-Aigner Lajos</strong> nagy részletességgel tárgyalta a Körjegyű ardóc újrafelfedezésének és vadászatának körülményeit „A lepkészet története Magyarországon” <a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2011/10/07/lepkeszet_tortenete_magyarorszagon" target="_blank" rel="noopener noreferrer">oldalain</a>. <strong>Schmidt Antal</strong> pedig 1912-ben monográfiát szánt a fajnak, feltárva a lepke teljes életmentét. Az ardóc a második világháborút követően eltűnt, azóta a lepkészek hiába keresik Magyarországon. Nem találják.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/rab_gusztav/rab_gusztav.jpg" alt="rab_gusztav.jpg" class="imgleft" />A lepkészek között jól ismert volt <strong>Móra Ferenc </strong>(1879-1934) „<em>A tízaranyas pille regénye</em>” <a href="https://mek.oszk.hu/05100/05156/05156.htm#35" target="_blank" rel="noopener noreferrer">című tárcája,</a> ami ügyes újraírása volt az Abafi-Aigner könyvében olvasható kalandos történeteknek. Vitathatatlan, hogy Móra Ferenc szélesen tájékozott irodalmár és muzeológus volt. Bizonyos, hogy a tízaranyas tárcát valóban az Abafi-Aigner könyvében levő regényes történetek ihlették. De az inkább már csak feltételezhető, hogy a civilben <strong>Rohoska József,</strong> írói nevén <strong>Rab Gusztáv </strong>(1901-1963) olvasta Móra művét, és ez inspirálta az „<em>Éji lepke</em>” című regényét 1944-ben. Ez az éji lepke a mi Körjegyű ardócunk, ami köré ügyesen odaszőtte az akkori ízlésnek megfelelő kissé romantikus történetét, amiben van zsarolás, szerelem, gyilkosság, és sok-sok tanulság. És persze lepkék, elsősorban a Körjegyű ardóc.</p>
<p style="text-align: justify;">Lepkész szemmel olvasva a könyvet kitűnik, hogy Rohoska alaposan forgatta a szakirodalmat. Egyértelmű, hogy az ardóccal kapcsolatos meglátásait Abafi-Aigner és Schmidt Antal publikációiból merítette. Az természetes, hogy mint laikus, szakdolgokat nem érthetett, így bizonyos lepkészeti kérdésekről számunkra megmosolyogni valóan ír. Ami viszont fölött elmereng a lepkész olvasó: kiről mintázta Rohoska a főhőst, Jámborka Donátot? Az agglegény lepkészhez túl sok olyan könnyen beazonosítható körülmény kapcsolható, ami valóságra kellett, hogy alapuljon. Talán ez a jámbor lepketudós a megöregedett, bizonyos kollégája által csupán gonosz<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2012/12/05/x-ur_schmidt_antal" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> X-úrként emlegetett</a> Schmidt Antal lenne? Minden erre utal. Talán Rohoska ismerte is Schmidtet. Az író levelezése Franciaországból nemrégen <a href="https://kotvefuzve.reblog.hu/hazakerult-rab-gusztav-iro-a-magyar-flaubert-hagyateka" target="_blank" rel="noopener noreferrer">került haza</a>, és kapott méltó elhelyezést a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A levelek feldolgozása során erre fény derül. Örülnénk neki, mivel Schmidt Antalról, a lepkegyűjtemény egykori vezetőjéről, a második világháborút követő időkből semmi információnk nincs.</p>
<p style="text-align: justify;">Rohoska <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Rab_Guszt%C3%A1v" target="_blank" rel="noopener noreferrer">életútja </a>bármennyire is különlegesnek tűnik, a második világháború utáni, az akkori kormányhoz és politikájához hű magyar értelmiség tipikus sorsa: pellengérre állítás, ellehetetlenítés, rabság, deportálás, száműzetés, disszidálás, és elhalálozás magányosan, idegen földön. Talán valami váteszi volt abban, hogy Rohoska a Magyarországról kipusztult Körjegyű ardóc köré szőtte a történetét. Talán váteszi írói nevének választása is. Az elhallgattatásra ítélt írótípus a kipusztult lepkefaj segítségével üzen a világnak , hogy a jóság, az önfeláldozás és az őszinteség lelkülete mindennél többet ér, és győzedelmeskedni fog a gonoszság, a hazudozás és a nyerészkedés szelleme fölött.</p>
<p>Bálint Zsolt és Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F23%2Frab_gusztav_eji_lepkeje%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F23%2Frab_gusztav_eji_lepkeje%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F23%2Frab_gusztav_eji_lepkeje%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A rab író kipusztult lepkével üzen"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/03/23/rab_gusztav_eji_lepkeje#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/15526604" border="0" /></a><br /></p>
Móra_Ferenc
Bálint_Zsolt
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Abafi-Aigner_Lajos
Jókai_Mór
Petőfi_Irodalmi_Múzeum
Katona_Gergely
Oxytripia_orbiculosa
Frivaldszky_Imre
Kitaibel_Pál
Schmidt_Antal
Koy_Tóbiás
Maculinea_arion
Lycaena_dispar
Graellsia_isabelle
Perisomena_caecigena
Pachypasa_otus
Johann_Christopher_Esper
Rab_Gusztáv
Rohoska_József
Jámborka_Donát
0
Kihalt lepke a magyar irodalomban
Egy Magyarországról 100 éve kipusztult lepke felfedezésének, gyűjtésének története a különféle irodalmi művek lapjain.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/rab_gusztav/orbiculosa.jpeg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/rab_gusztav/eji.jpg
https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/03/20/europa_araszkai
Európa araszkái
2020-03-20T08:59:46+01:00
2020-03-20T08:59:46+01:00
KatonaG
https://blog.hu/user/616336
<p style="text-align: justify;"><strong>Axel Hausmann, 2001. The Geometrid Moths of Europe Volume 1: Introduction to the series. Archiearinae, Oenochrominae, Geometrinae. ISBN: 978-87-88-75735-4</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Axel Hausmann, 2004. The Geometrid Moths of Europe Volume 2: Sterrhinae. ISBN: 978-87-88-75737-8</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Axel Hausmann & Jaan Viidalepp, 2012. The Geometrid Moths of Europe Volume 3: Larentinae I. ISBN: 978-87-88-75739-2</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Vladimir Mironov, 2003. The Geometrid Moths of Europe Volume 4: Larentinae II. ISBN: 978-87-88-75740-8</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Peder Skou and Pasi Sihvonen 2015. The Geometrid Moths of Europe Volume 5: Ennominae I. ISBN: 978-90-04-25220-2</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Bernd Müller, Sven Erlacher, Axel Hausmann, Hossein Rajaei, Pasi Sihvonen & Peder Skou, 2019. The Geometrid Moths of Europe Volume 6: Ennominae II. (Boarmiini, Gnophini, additions to previous volumes) 906 pp. ISBN: 978-90-04-25222-6</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/geometrid/geometrids.jpg" alt="geometrids.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="557" height="527" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A 19 év alatt megjelent kötetek borítói.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Megjelent a Geometrid Moths of Europe (Európa araszkái) könyvsorozat utolsó, hatodik része is, terjedelme miatt két részre bontva. Így hát végre teljessé vált a müncheni araszka-specialista, <strong>Axel Hausmann</strong> által szerkesztett mű. A dán Apollo Books sorozatának hosszúra nyúlt kiadását a holland Brill fejezte be, aki közben az Apollót bekebelezte. Ez a kötetek megjelenésében és minőségében nem hozott semmiféle változást. A sorozatot a kiadó a következőképpen mutatja be:</p>
<p style="text-align: justify;">A könyvsorozat által lefedett földrajzi terület Európa egésze. A kötetekben a lepkéket a legjobb minőségű színes táblák szemléltetik. Az ivari kétalakúságot, az imágók többalakúságát és lehetőleg az összes alfajt is ábrázolják. A legtöbb faj természetes méretben kerül bemutatásra, de a kisebb génuszok képviselői, mint például az <em>Idaea</em> és az <em>Eupithecia</em>, fel lettek nagyítva.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/geometrid/geoterkep.jpg" alt="geoterkep.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="317" height="476" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Mintaoldal, az <em>Eupithecia tenuiata</em> elterjedési térképe és bemutatása.</strong></p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">Minden faj a következőképpen kerül tárgyalásra:</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Tudományos név; hivatkozások az összes alkalmazható névre (érvényes és társnevek).</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Diagnózis külső bélyegek alapján, szükség esetén részletrajzokkal.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Minden faj hím és női ivarszervei vonalrajzokkal vagy fényképekkel ábrázolva.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Elterjedés: az európai és az érintett területen túli elterjedés összefoglalása, kiegészítve az európai elterjedést ábrázoló térképpel.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Rajzási idő, részletes információkkal a repülési időről vagy időszakokról, lehetőség szerint az elterjedési terület különböző részeire hivatkozva. További információ arról, hogy a faj miképpen telel.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Életmenet, beleértve a gazdanövényeket is.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Élőhely, tekintettel az előfordulási magasságokra.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• Hasonló fajok különbségeinek aprólékos bemutatása, amit szövegközi ábrák segíthetnek.</p>
<p style="margin: 0cm; margin-bottom: .0001pt; text-align: justify;">• További tudnivalók, amelyekre az előző bekezdések egyike sem tért ki.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/geometrid/geokepek.jpg" alt="geokepek.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="329" height="496" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A sorozat egyik színes táblája.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ez a könyvsorozat az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb lepkészeti munkája. Mindenképpen hiánypótló, mert a múlt század derekán megjelent Seitz-sorozat óta az Araszkafélék európai képviselőit egyetlen mű sem tekintette át. Egy híján ezer fajt mutat be nagy körültekintéssel, de a részletekben nem elveszve. Alapos és tudományos tartalma, jól áttekinthető, és művészi kiállítása miatt lelket-szívet, és kutató szellemet egyaránt gyönyörködtető munka. A Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének kézi könyvtárában is fontosnak tartottuk, hogy ott díszelegjen a teljes sorozat. Bizony forgatjuk, sokszor elővesszük, segítségül hívjuk. Meggyőződésünk, hogy annak, aki kezébe veszi és olvassa bármelyik kötetet, vagy éppen határoz belőle, a miénkkel megegyező lesz a tapasztalata. Köszönjük a szerkesztőnek, a sok-sok társszerzőnek és persze a kiadónak, hogy ez a nagyszerű munka oly sokak örömére megszülethetett.</p>
<p style="text-align: justify;"> Bálint Zsolt és Katona Gergely</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F20%2Feuropa_araszkai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F20%2Feuropa_araszkai%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Flepkeskonyvek.blog.hu%2F2020%2F03%2F20%2Feuropa_araszkai%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Európa araszkái"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://lepkeskonyvek.blog.hu/2020/03/20/europa_araszkai#comments"><img class="item_ctp" src="https://lepkeskonyvek.blog.hu/rss/image/post/id/15526810" border="0" /></a><br /></p>
geometrid
Európa
Brill
Bálint_Zsolt
Magyar_Természettudományi_Múzeum
Katona_Gergely
Europe
Idea
Axel_Hausmann
Apollo_Books
Eupithecia
Seitz
0
Európa araszkái
Magyar lepkészek segítségével, 19 év alatt lett teljes a lepkés könyvsorozat, melynek akciós ára is több mint 1000euro.
https://lepkeskonyvek.blog.hu/media/image/geometrid/geometrids.jpg
.
https://lepkeskonyvek.blog.hu
https://m.blog.hu/le/lepkeskonyvek/image/geometrid/geometrids.jpg