HTML

LEPKÉS KÖNYVEK

Blogunkkal a lepkékről szóló kiadványokra, emberekre, lepkékre és úgy általában a lepkészetre szeretnénk felhívni látogatóink figyelmét. Elsősorban a lepkészeket célozzuk meg, akik számára sokszor nem nyilvánvaló, hogy miféle munkákból gyarapíthatják ismeretanyagukat. Emellett természetesen sokan mások, így a természetjárók vagy az állattan vizsgára készülők is haszonnal forgathatják az itt bemutatott lepkés könyveket. Végül nem titkoljuk, hogy a szép könyvek szerelmeseit is szeretnénk tájékoztatni a patinás régiségekről és az újdonságokról egyaránt.

Tudnivalók

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteménye működteti.

logo_jpg.jpg

A blogban megjelenő összes kép a Magyar Természettudományi Múzeum kizárólagos tulajdona.

A képeket felhasználni, csak az intézmény engedélyével szabad. Kérünk mindenkit, ezt szigorúan tartsuk be!

TOVÁBBI BLOGJAINK:

bogaraskonyv_200.jpg

vasilogo.jpg

 

Rovatok

Friss topikok

Linkblog

Címkék

Abafi-Aigner Lajos (18) Ackery (1) Adalbert Seitz (1) Adolf Pieszczek (1) Adrian Hoskins (2) Ady Endre (1) Africa (2) Afrika (6) Afrotropical Region (1) Al-Duna (1) Albert Kindermann (3) Albert Stewart Meek (1) Alexandretta (1) Amazonas (1) Ambrus András (2) America (2) Amerika (4) Andok (2) Andrássy Gyula (1) Andrés Orellana (1) Ángel L Viloria (1) Anker Lajos (1) Anker Rudolf (1) Antherea yamamai (1) Antiochia (1) António Augusto Carvalho Monteiro (1) Apatura (1) Apelbee (1) apiformis (1) Ápisz (1) Apolló (2) Apollo Books (1) araszoló (1) Aristide Caradja (1) Armenia (1) Arotta lángszinér (1) Arthur Conan Doyle (1) Arthur Gardiner Butler (1) Arthur M Shapiro (2) Astragalus (1) atlas (1) Aurelian Popescu-Gorj (1) Australia (1) Ausztrália (3) Axel Hausmann (1) Azerbaijan (1) ázsia (1) Az év rovara (1) A kis lepkegyüjtő (2) Babanyino (1) Babó (1) Bakacsinerdő (1) Bakony (3) Bálint Zsolt (102) Balkán (1) Balogh Imre (1) Bánát (1) Barina Zoltán (1) Bartha Viktor (1) Bátori Ármin (1) Bátorliget (2) Baudisz Antal (1) Bein Károly (1) bemutatkozás (1) Benyovszky Móric (1) Berge (1) Berlin (1) Bernard dAbrera (8) Berthier (1) Berthold de Limogés (1) Bezsilla Borbála (1) Bezsilla László (3) Bezsilla Paula (1) Biblia (1) Bilbo Baggins (1) Bíró Lajos (3) Blattny Lajos (1) Bogár (1) boglárkák (2) Bohrandt Lajos (1) Bolivia (1) Boros István (1) Börzsöny (2) Bozano (1) Braby (1) Brancsik Károly (1) Brasov (1) Brazília (1) Brephos parthenias (1) Brigitte Kan (1) Brill (1) British Museum (1) Buda (1) Budapest (6) Büki József (1) Burgenland (1) Buschmann Ferenc (1) butterflies (6) Butterflies of Caucasus and Transcaucasia (1) Butterflies of the World (1) Búvár zsebkönyv (1) California (1) candefacta (1) Carl Linné (1) Ceaucescu (1) Cerva Frigyes (1) Charaxes (1) Charles Boursin (1) Charles Rothschild (1) Chocó (1) Chondrosoma fiduciaria (1) Christopher Ward (1) cinebutterflies (2) Colias chrysotheme (1) Colias myrmidone (1) Colombia (1) Columbia (1) Coultea (1) COVID-19 (2) Coyah (1) csalán (1) Császár Ernő (1) Csempeszkopács (1) Csepel (1) Csepel 130 (1) Cserey Adolf (1) Csiki Ernő (2) Csíkszereda (1) csiro (3) Csontváry Kosztka Tivadar (2) Cucullia gnaphalii (1) Dabas (1) DAbrera (1) Dahlström Gyula (1) Daniel Czekelius (1) David Attenborough (1) David Jutzeler (1) David K Mitchell (1) DEBRECEN (1) Dely Olivér (1) dichtómia (1) Dietzel Gyula (1) Die Schmetterlinge Europas (1) Diószeghy László (1) distribution (1) diurna (2) dombtetőzés (1) Don-kanyar (2) Drezda (1) Dubi Benyamini (3) Dudich Endre (1) dvd (1) Ecuador (1) Eddie John (1) Eduard Hoffer (1) Eger (1) Egyiptom (1) Emich Gusztáv (5) Emirátusok (1) endemizmus (1) Erdély (2) Ernest Mansell (1) Ernst Mayr (1) Ernst Schatz (1) Erőss Lajos (1) ERTI (1) Eublemma pannonica (1) Eupithecia (2) Európa (1) Europe (2) europe (1) Evenus felix (1) facebook (2) farkröpérek (1) Fauna Helvetica (1) Fauna Hungariae (7) Fauna Regni Hungariae (1) Fazekas Imre (4) Fecskefarkú pillangó (1) Fehérsávos vagráns (1) Fehér Jenő (1) Fekete István (1) Felvégi Frigyes (1) Fenichel Sámuel (2) fénytan (1) Ferdinand Ochseinheimer (2) Ferencz Beatrix (1) Ferencz Károly (1) Földi János (1) Folia entomologica hungarica (1) forceps "a raquettes" (1) Formosa (1) Forró László (1) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) Fragmenta faunistica hungarica (1) Friedrich (1) Frivaldszky (3) Frivaldszky Imre (14) Frivaldszky János (4) Füle András (3) Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium (1) geológus (1) geometrid (2) Geometridae (1) George Lucas (1) George Spratt (1) Georgia (1) Georg Friedrich Treitshke (4) Georg Semper (1) Gergely István (1) Ghana (1) Ghána (1) Gór Ádám (1) Gozmány László (10) Graellsia isabelle (1) Gregor Mendel (1) gróf Wass (1) Gubányi András (2) Guinea (1) Gyalui-havasok (1) gynandromorf (1) gynandromorph (1) Gyurovics László (1) Haberhauer József (1) Hágen Antal (1) Hangay György (2) Hannah Rothschild (1) Hans Rebel (1) Harpke (1) Hatay (1) Hawaii (1) Helops fuelei (1) Henriksen (1) Henri Charriére (1) Herend (1) Herkulesfürdő (1) Hermann Hesse (1) Herman Ottó (2) hermaphrodita (1) hernyók (1) Hesperioidea (1) Hewitson (1) Himalája (1) Hippolyte Lucas (2) HNHM (7) Hobbit (1) Horthy Miklós (1) Horváth Géza (2) Horváth Gyula János (1) Horváth Lajos (1) Hreblay Márton (3) Husein Ali Zorkot (1) Idea (1) Ignaz Schiffermüller (1) Ikarus 31 (1) Ilosvai Varga István (1) Inachis io (1) Indiana Jones (1) Iskenderun (1) Ismeretek Tára (1) Issekutz László (1) Izrael (3) Izsák Zoltán (2) Jagelló egyetem (1) Jámborka Donát (1) Janusz Vojtusiak (1) Jean-Yves Guillosson (1) Jellemző adatok Magyarország faunájához (3) Jeremy Dobson (1) Johann Christian Fabricius (1) Johann Christopher Esper (1) John Banks (2) John Heppner (1) John Wolcot (1) Jókai Mór (2) Joseph Johann Mann (1) Jules de Koenigswarter (1) Julius Lederer (1) Julius Röber (1) káderlap (1) kalap (1) Kamaraerdő (1) Kanada (1) Kaposvár (1) Kardos József (1) Kármel (1) Kárpátok (1) Kaszab Zoltán (3) Katona Gergely (49) Katona Kálmán (1) Kaukázus (2) Kemence (2) Kerecsend (1) kertész (1) Kertészeti Egyetem (1) Kertész Aba (3) Keve András (1) Kieselbach galéria (1) Kína (1) Kismagyari Kempelen Radó (1) Kiss Ádám (2) Kitaibel Pál (1) Kittenberger Kálmán (1) Koch (1) Kolumbia (1) komló (1) König Frigyes (2) könyvek (2) Korea (1) koronavírus (1) Korotojak (1) Kossuth-díj (1) Kovács Lajos (10) Koy Tóbiás (2) Kozma Péter (1) Kreutzer (1) Kudrna (1) Kunhegyes (1) Kun András (1) Kurt Reuter (1) Kutasi Csaba (1) kvantumfizika (1) Ladislaus Reser (1) Lampides boeticus (1) Langerth József (1) lángszinérek (2) Larsen (1) Leah Benyamini (1) Lebanon (1) Lejtényi Sándor (2) Lengyel Gyula (1) Lentikápolna (1) lepidoptera (5) Lepidoptera (1) lepke (6) lepke-csapó (1) lepke-olló (2) Lepkegyűjtemény (3) lepkegyűjtemény (3) lepkéi (1) Lepkeírások (1) lepkék (9) Lepkekirály (2) Lepkék pillék pillangók (1) lepkeolló (1) lepkés (1) lepkeskonyvek (1) Lepkészet Története Magyarországon (5) lepkés videó (1) Lévai Szabolcs (1) Levante (1) Libanon (2) Licenidos Espanoles (1) Limenitis populi (1) Lipthay Béla (2) London (1) lopás (1) Lósy József (1) Lovrin (1) Lukhtanov (1) Lux (1) Lycaena dispar (1) lycaenidae (1) L Hugh Newman (1) Maculinea arion (1) Madárgyűjtemény (1) Magyarország lepkéi (1) Magyar Entomológiai Társaság (1) Magyar Hírlap (1) Magyar Királyi Államvasutak (1) Magyar Nemzeti Múzeum (3) Magyar Rovartani Társaság (5) Magyar Szemőc (1) Magyar Természettudományi Múzeum (22) Magyar Tudományos Akadémia (2) Malcolm Scoble (1) Manaos (1) Margaret Fountaine (1) Mária Terézia (1) MATARKA (1) Mauro Costa (1) MÁV (1) mediterranean (1) Mehádia (1) Melanargia russiae (2) Mender Ákos (1) Merkl Ottó (2) Mészáros Zoltán (5) Metelka Ferenc (2) Micandra sapho (1) Michael Denis (1) Michel Libert (1) Middle East (1) Mocsári szénanimfa (1) Molnár Gábor (3) Mongólia (1) Montedégói Albert Ferenc (1) Móra Ferenc (2) morpho (3) Moses Harris (1) Moult (1) MRT (1) Muray Róbert (1) múzeum (1) Nagybányai Sándor (1) Nagyvárad (1) Nagy Endre (1) Nagy Ferenc (1) nappali (9) Narancsszín Surán (1) Nattán Miklós (1) Neild (2) Nekrutenko (1) Németh Lajos (3) Németh Tamás (1) Nepál (2) Neugebauer Tibor (1) Neurellipes ferenczi (1) névtár (2) NHMUS (7) Niels P Kristensen (1) Noctuidae (2) nordwestasiens (1) Növénygyűjtő (1) Növény és Rovargyűjtő (1) Nyírő Miklós (2) Nymphalini (1) Nymphalis freyi (1) Odéscalchi Eugénie (1) Omán (1) Orbiculosa kiadó (2) Óriáskígyók Földjén (1) Orlovka (1) Ornithoptera (1) Ornithoptera alexandrae (1) Ornithoptera victoriae (1) ornitológia (1) Őrség (1) Országos Lepkész Találkozó (1) Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat (1) Oscar Struve (1) Ottokar Bohatsch (1) Otto Hubber (1) Otto Staudinger (5) Oxford (1) Oxytripia orbiculosa (5) Pachypasa otus (1) Pakisztán (1) Pallas Nagy Lexikona (1) Palóc Múzeum (1) Pál Attila (1) Pál János (2) Pannon Intézet (1) Pantepui (1) Pápa (1) Papilionoides (1) Papilio machaon (1) Papp Jenő (1) Pápua Új-Guinea (2) parlagfű (1) parlagfű naplász (1) Parnassius apollo (2) Pastorális Gábor (1) Pável János (2) Pennerstorfer (1) Perisomena caecigena (1) Peru (1) pestis (1) Pestújhely (2) Peter Frey (1) Petőfi Irodalmi Múzeum (1) photonique (1) Pieter Kan (1) pillangó (1) Pillangóvilág (3) Plebejus sephirus (1) Plusia zosimi (1) Polonyi Vilmos (2) Pronophilini (1) Pungor Zoltán (1) puszpng tűzmoly (1) Pytheas kiadó (4) Rab Gusztáv (1) Racheli Schwartz-Tzachor (1) Rácz Gábor (1) Ráday Levéltár (1) Ramat Hanadiv (1) Réal (1) Reketó (1) ResearchGate (1) Reskovits Miklós (1) Rézbányai László (1) rézvirág (1) Rhyparioides metelkana (1) Río Joly (1) Río Micay (1) Rohoska József (1) Románia (4) Romero (1) Ronkay László (3) Rothschild (2) Rovarász Híradó (1) Rovargyűjtő (2) Rovartani Társaság (1) Rudkino (1) Russian Federation (1) Ryk Tuhlbag (1) Sáfián Szabolcs (2) Sariot (1) Satyrinae (1) Satyrus ferula (1) Scandinavia (1) Schiffermüller (1) Schilberszky Károly (1) Schmidt Antal (7) Schweiger (1) Schweiz (1) scissors nets (1) Scoble (1) Sean Connery (1) Securitate (1) Seitz (1) Seprős Imre (1) Settele (1) Simonics Gábor (1) Sinka István (1) Sinkovits Imre (1) Siproeta epaphus (1) Sir Joseph Banks (1) Skandinávia (1) Smith (1) Soós Lajos (1) Sopron (2) Spanyol (1) Spuler Arnold (1) Stéphane Attal (1) Sun-Jae Park (1) Svájc (1) Szabóky Csaba (7) Szabó Richárd (1) Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület (2) Szaúd-Arábia (1) Széchenyi Zsigmond Könyvtár (2) Szedlacsek (1) Székelykeresztúr (1) Székely Levente (2) Szemerédi István (1) szemőc (1) Szent-Ivány József (8) Szentendre (1) szépke (2) Szigetköz (1) Szinjátszók (1) szitkár (2) Szlabey Ernő (2) Szőcs József (1) szöglenc (2) Szombathely (1) Szombathelyi Ervin (1) Szovjetunió (1) Sztálin (1) Sztarij Oszkol (1) táblahegyek (1) tagfalter (1) Taiwan (1) Takács Attila (1) Tallós Pál (2) Tanzánia (1) Tavia Kurz (1) Teleki Pál (1) Teleki Sámuel (1) Természetrajzi Füzetek (1) Természettudományi Közlöny (1) Természettudományi Múzeum (11) Thaiföld (1) Thecla coronata (1) Thecla werneri (1) Theodore L Mead (1) Theorema sapho (1) The Entomologist (1) Thomas Witt (1) Tibet (1) Tihany (2) Timothy D Magnolis (1) típus (1) Tolkien (1) Tomasz Pyrcz (1) Torben Larsen (3) Törökország (1) Tóth Balázs (1) Trianon (4) Tristan Lafranchis (1) Tshikolovets (2) TTM (6) Turkey (1) Türkmenisztán (1) types (1) Uherkovich Ákos (1) Uhryk Nándor (2) Ulbrich Ede (3) USA (1) Üzbegisztán (1) Vándor boglárka (1) Vane-Wright (1) Vángel Jenő (1) Várbazár (1) Varga Zoltán (1) Velez Zsigmond (5) Venezuela (1) Versec (1) Vidák Özséb (1) Vida Lajos (2) Vig Károly (4) Visóvölgyi István (1) Vladimir Nabokov (1) Vojnits András (10) Volga (1) Volker Michels (1) Vörös Judit (1) Wagner János (2) Walter Rothschild (1) Wass Béla (1) Werner Hopp (1) Werthemstein Rózsika (1) Wiemers (1) William Curtis (1) Winston Churchill (1) Won-Yeong Choi (1) Xanthus János (1) Yosi Ben-Mayor (1) Zebegény (1) Zsákos Bilbó (1)

A lepkeolló

2013.04.17. 14:44 :: KatonaG

Harris_kicsi.JPGMoses Harris (1730-1788) angol entomológus és illusztrátor volt. 1779-ben készült önarcképén, a festészet és metszetkészítés kellékei, lepkék, virágok és az akkoriban használatos, két rúdra rögzített lepkeháló mellett feltűnik egy furcsa eszköz (balra).

Nálunk, a Lepkegyűjteményben is van egy belőle! Nehéz, vasból és dróthálóból készült. Sokat gondolkoztam rajta; mire használhatták?

foto_kicsi.JPG

A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyjteményében található lepkeolló.

 

Banks_kicsi.jpgEgy 1788-ban, Sir Joseph Banks-ről (1743-1820) James Cook kapitány útitársáról kiadott karikatúra alapján ezzel az eszközzel lepkéket fogtak elődeink! (Itt nem lapos, hanem öblös hálók láthatóak.) Ha valójában nem is repülő pille után szaladva, kertészen és veteményen átgázolva használták, de a virágon szívogató lepkék elfogásában jó szolgálatot tehetett, mint arról a Természettudományi Közlönyben Schilberszky Károly* (1863-1935) ír 1896-ban: „Nagyon czélszerű a lepkefogó-ollót (3. ábra) is magunkkal vinni, mellyel különösen bizonyos növények virágain tartózkodó lepkéket csípünk el sértetlenül. Ennek az eszköznek az a jó tulajdonsága is megvan,hogy a megfogott lepke mindjárt rögzítve is van, tehát nem vergődhetik ide-oda, mint a hálóban.” A Pallas nagy lexikona (1893-97) is megemlíti, miszerint: „A lepkéket általában vagy különbözőképen hálóval, lepkeollóval stb.-vel, különböző időben és módon fogják(..)”. Lejtényi Sándor (1858-1924) 1899-es „Rovargyűjtő segédkönyvében” is szerepel még ez az érdekes gyűjtőeszköz és rövidke leírása: „A lepke-olló rendes olló módjára készült lepkefogó, melynek egyik végén karikák vannak az ujjak számára; másik végén pedig nagyon ritka tüllel kétszeresen bevont vas-, vagy sárgarézkeretek (3. ábra). A keretek 12-25 cm. szélesek és 10-15 cm. hosszúak. Ezzel a növényeken ülő lepkéket, vagy más gyenge szárnyú rovarokat fogjuk el. Sikeres használata nagy ügyességet igényel!”



termeszettudomanyi_kozlony_1896.jpg
Schilberszky Károly ábrája, 1896.
lejtényi.jpgLejtényi Sándor ábrája, 1899.

Lepkeollo_Bkicsi.jpgNem csak maga a tárgy ritkaság, de már olvasni sem igen lehet a lepkeollóról; magyar nyelvű művekben az itt bemutatott három, XIX. századi említésén kívül sehol nem találkoztam említésével. Az utóbbi 100 esztendőben teljesen megfeledkeztek róla, és épp ezért örvendetes, hogy mégis megőrződött a Lepkegyűjteményben egy ilyen tudománytörténeti érdekesség, túlélve háborúkat, tűzvészt és selejtezéseket.

Később, ahogy „ráállt az ember szeme”, még találtunk pár ábrázolást: George Spratt: The Entomologist c. karikatúráján (1830) és a híres Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend (1776) c. mű illusztrációján is szerepel (balra).

 

 

 

entomologist.jpg

Georg Spratt: Az entomológus, 1830.

 Frissítés: 2014 nyarán vásároltam meg Dr. Cserey Adolf** (1851-1928) 1901-ben megjelent Rovargyűjtő című könyvét, melyben szintén szerepel a 20. rajzon Lepkeolló, az alábbi  leírással: "9. A lepke-csapó (l.a 20. rajzot.) olló-alaku eszköz, a melyen a közönséges él helyett négyszögletű vagy köralaku rámavan (körülbelül 20 cm hosszú és 15 cm széles.) Az egész olló könnyű legyen, a ráma drótjának vastagsága 2-3 mm. A rámák finom fátyolszövettel bevonatnak és szélei elhasznált kesztyűbőrrel beszegetnek és rávarratnak. ezen szerszámmal az ember nappal nemcsak lepkéket és szitakötőket, hanem szúnyogokat, méheket, darazsakat és legyeket fogdos virágról-virágra, levelekről és a földről; este felé pedig az esti és ejjeli lepkéknek a fogdosásához nélkülözhetetlen eszköz. A falon ülő lepkék óvatosan betakartatnak vele és felszúratnak."

Lepkeollo_Rovargyujto.jpg

Cserey Adolf ábrája, 1901-ből.


Újabb frissítés:
Ifj. Emich Gusztáv***
(1843-1911): A kis Lepkegyüjtő. A lepkészet rövid kézikönyve, különös tekitettel a Magyarországon s főleg Buda-Pest környékén előforduló lepkefajokra és gyüjtésökre. Kezdők s az ifjuság számára. c. könyvben ezt olvashatjuk: "A kisebb és főleg az éji lepkék fogásánál igen jó szolgálatot teend a lepkeolló (Schmetterlingsscheere, Klappe), mely két, ollószerűen egybekötött vas fogantyúból áll, melyeknek rövid, szélesre nyíló részeire egy pér 6 hüvelyk átmérőjű lapos keret van alkalmazva. Ezek vászonnal befoglalják, és fátyolszövettel, igen feszesen vonatnak be. Az olló csak egy kézzel használtatik, s az ülő vagy lassan repkedő lepke a két keret összecsukódása által lesz fogságba ejtve, s a fátyolszöveten át szuratik fel a rovartűre." Szintén 2015-ben került kezembe A kis lepkegyüjtő - Utasitás a kiválóbb lepkék megismerésére és gyüjtésére c. könyv (forrásmegjelölés nélkül "németből fordította és a hazai viszonyokra alkalmazta Bein Károly"****), melyet 1891-ben adtak ki, évszám nélkül. Ebben így írnak az eszközről: "Az olló, mely sokkal ritkábban nyer alkalmazást mint a háló, az ülő lepkék megfogására szolgál. Szerkezete és alkalmazása az 5. ábrából kitűnik; a két egymásra illő kis abroncs fátyol-szövettel van bevonva."
Az 1904-ben megjelent Hazai Lepkék gyüjteménye (Mück után átdolgozta, a hazai viszonyokra alkalmazta és magyarázó jegyzetekkel ellátta: Bátori Ármin***** (1859-1927)) c. füzetecskében is felbukkan: "Az éjjeli lepkék megfogására szolgálnak ollók és önmüködő lepkefogók." Minden jel szerint ekkorra már a lepkeolló ugyan még nem egészen, de a használata teljesen feledésbe merült...

ollo_5.jpg

Bein Károly ábrája, 1891-ből.

 2016-os frissítés:
A News of The Lepidopterists' Society 58(2) füztetében megjelent egy cikk Theodore L. Mead (1852-1936) 1871-es coloradoi expedíciójáról, melyben a felszerelések leltárjában szerepel "2 forceps "a raquettes" [scissors nets]" és illusztrációként António Augusto Carvalho Monteiro (1848-1920) fotója látható gyűjtőfelszerelései körében (1870), és kezében egy lepkeollót is tart:

lepkeollo.JPG
Csiki Ernő****** (1875-1954): Kirándulók zsebkönyve - II. állattani rész, 2. füzet - Útmutató a rovarok, pókok és százlábúak gyüjtésére, konzerválására és rovargyüjtemények berendezésére c. kis füzetecskéje még utoljára említést tesz a szerszám alkalmazásáról, 1925-ben: A lepkeolló olló módjára nyíló készülék, melynek végén négyszögletes, tüllel, organtinnal, vagy finom drótszövettel bevont 15-25 cm átmérőjű drótkeretek vannak. A lepkeollóval, melyet újabban már csak elvétve használnak, főleg a növényeken és a virágokon ülő rovarokat csípjük el. Az olló jól rögzíti a megfogott rovarokat (pl. lepkét, úgy, hogy azokat esetleg már a hálószöveten keresztül is feltűzhetjük (13. kép). Ez a feltűzős ötlet Emich könyvéből származhat, ám a gyakorlatban aligha alkalmazták. Az ábrát pedig Dr. Eduard Hoffer, 1890-ben megjelent Illustriertes Schmetterlingsbuchjából másolták:

eszkozok.jpg

Eduard Hoffer ábrája, 1890-ből.

csiki.jpg

Csiki Ernő ábrája 1925-ből. Ugye mennyire hasonlít a fenti rajzhoz?

 

 2018-as frissítés:
A bécsi Természettudományi Múzeum lapjában, a Quadrifinában olvasható egy cikk Die historische Portraitsammlung der Lepidoptera-Sammlung im Naturhistorischen Museum Wien - Vom Standesportrait bis zum "Entomologen-selfie" des 19. Jahrhunderts. (Szerzői. S. Jovanovic-Kruspel, S. Gaal-Haszler, H. Bruckner és M. Lödl.) Ebben a cikkben négy Lepkeollós felvétellel találkozhatunk:

Az első három képen ugyanaz a német lepkész, Josef Johann Mann (1804-1889) látható, mindhárom képen lepkeollóval. A középső kép hátoldalára az 1869-es évszámot írták. A negyedik képen Oscar Struve látható, 1877-ben, kezében lepkeollóval. Időközben Vig Károly felhívta a figyelmünket egy cikkre, melyben két hatalmas lepkeollót ábrázoló metszet található, az 1799-ben megjelent Jacques Louis Florentin Engramelle (1734-1814) által írt Papillons d'Europe peints d'après nature c. műből:

engramelle-chasse-aux-papillons-page-24-filet-en-ciseau.JPG

engramelle-planche-ii-filets.JPG2019-es frissítés:
Bálint Zsolt bukkant rá Jacob Christian Schaeffer (1718-1790) könyvében, az Elementa Entomologcia című, 1766-ban megjelent műben az alábbi lepkeolló-ábrázolásra (Fig. V.):

1766.jpgAz V-ös tárgy leírása a következő: Tendicula singularis binis lateribus texto viridi obductis Fig. V., quali vti foleo in humili loco fedentia capturus, a quorum punctionibus & ictibus fedulo cauendum est. Huius instrumenti subisido insecta intra eius textum latentia acu commode figi & absque periculo inde eximi possunt.
Jelenlegi tudásunk szerint ez a legkorábbi lepkeolló-ábrázolás.


2020-as frissítés:
Ismét Bálint Zsoltot illeti a köszönet az újabb lepkeolló-ábrázolás felfedezéséért. Georg Friedrich Treitschke (1776-1842) bécsi lepkész, fordító és szövegíró, megbecsült librettista Hülfsbuch für Schmetterlingssammler. Systematische Stellung, Naturgeschichte, Jagd, künstliche Zucht und Aufbewahrung der Schmetterlinge. Beschreibendes Verzeichnis der meisten deutschen, und kürzere Erwähnung der fremden Arten. című, először 1834-ben megjelent munkájának első tábláján látható két lepkeolló is, a lepkész-felszerelések között a falon szögre akasztva:

treitschke_2.jpg

Georg Friedrich Treitschke ábrája 1834-ből.


Én az Alamy stocphoto oldalán bukkantam egy metszetre, melynek eredetijét kis nyomozás után megtaláltam: Lucas Hippolyte (1814-1899): Histoire naturelle des lépidoptères d'Europe című művének első kiadásában (1834) még nem szerepel, de a második kiadásban (1845) már két fekete-fehér táblán bemutatott gyűjtőfelszerelések közt, a második ábrán látható egy kerek hálós lepkeolló, az alábbi magyarázattal:„D’une pince a raquettes, fig. 2.” Ugyanez a tábla szerepel a Histoire naturelle des lépidoptères exotiques kötet 1845-ös kiadásában is.

fig1_lucas.jpgAz 1845-ös kiadás első táblája.

histoirenaturell02luca_0568.jpg

Az  európai lepkés kötet 1845-ös kiadásának utolsó táblája, szintén egy lepkeollóval.

curtis_instructions_1771.jpg2023-ban találtam erre az ábrára William Curtis (1746-1799): Instructions for collecting and preserving insects, particularly moths and butterflies című, 1771-ben megjelent munkájában. A képaláírás szerint: "7. The Forcep Nets".

1833_papillons.jpgRégi gyűjtőfelszereléses metszetek közt kutatva találtam rá Hippolyte és Polydor Pauquet: Musée du naturaliste dedie a la Jeunesse, l'Histoire des Papillons,  című művében látható ábrára, 1833-ból.



A fenti hivatkozások időrendben, és az ábrázolt lepkeollókkal:

  • -          Jacob Christian Schaeffer: Elementa Entomologcia, 1766. Négyszögletes. (kép)
  • -           William Curtis: Instructions for collecting and preserving insects, particularly moths and butterflies, 1771. Nyolcszögletű. (kép)
  • -          Michael Denis & Ignaz Schiffermüller: Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend, 1776. Négyszögletű. (kép)
  • -          Moses Harris: An Exposition of English Insects, 1780. Nyolcszögletű. (kép)
  • -          John Wolcot: Sir Joseph Banks and the Emperor of Morocco, 1788. Kerek. (kép)
  • -          Jacques Louis Florentin Engramelle: Papillons d'Europe peints d'après nature 1799. Mindkettő kerek. (kép, kép)
  • -          George Spratt: The Entomologist, 1830. Háromszögletű. (kép)
  • -          Hippolyte Pauquet & Polydor Pauquet: Musée du naturaliste dedie a la Jeunesse, l'Histoire des Papillons, 1833. Kerek. (kép)
  • -          Georg Friedrich Treitschke: Hülfsbuch für Schmetterlingssammler. Systematische Stellung, Naturgeschichte, Jagd, künstliche Zucht und Aufbewahrung der Schmetterlinge. Beschreibendes Verzeichnis der meisten deutschen, und kürzere Erwähnung der fremden Arten. 1834. Nyolcszögletű; elől kerek, hátul szögletes. (kép az 1844-es kiadásból)
  • -          Lucas Hippolyte: Histoire neturelle des lépidoptères d'Europe, 1845. Mindkettő kerek. (kép, kép)
  • -          Lucas Hippolyte: Histoire naturelle des lépidoptères exotiques, 1845. Kerek. (kép)
  • -          Emich Gusztáv: A kis lepkegyüjtő, 1868.
  • -          Josef Johann Mann fotói, 1869 körül. Elől szögletes, hátul kerek. (kép, kép, kép)
  • -          António Augusto Carvalho Monteiro fotója, 1870. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)
  • -         Oscar Struve fotója, Kerek, egyenes véggel.1877. (kép)
  • -          Dr. Eduard Hoffer: Illustriertes Schmetterlingsbuch, 1890. Kerek; elől szögletes és hátul kerek; kerek, oldalt egyenesen levágva. (kép)
  • -          Bein Károly: A kis lepkegyüjtő, 1891. Kerek, egyenes véggel. (kép)
  • -          A Pallas nagy lexikona, 1893-97.
  • -          Schilberszky Károly: A kerékpár a tudomány szolgálatában. Természettudományi Közlöny, 1896. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)
  • -          Lejtényi Sándor: Rovargyűjtő segédkönyv a középiskolai tanuló ifjuság számára, 1899. Négyszögletes. (kép)
  • -          Dr. Cserey Adolf: Rovargyűjtő, 1901. Kerek. (kép)
  • -          Bátori Ármin: Hazai Lepkék gyüjteménye. 1904.
  • -          Csiki Ernő: Kirándulók zsebkönyve - II. állattani rész, 2. füzet - Útmutató a rovarok, pókok és százlábúak gyüjtésére, konzerválására és rovargyüjtemények berendezésére. 1925. Elől szögletes, hátul kerek. (kép)

 

 

Katona Gergely

5 komment

Címkék: Vig Károly Katona Gergely Lejtényi Sándor Rovargyűjtő lepke-olló Csiki Ernő Emich Gusztáv Moses Harris lepkeolló Sir Joseph Banks Természettudományi Közlöny Schilberszky Károly Pallas Nagy Lexikona George Spratt The Entomologist Michael Denis Ignaz Schiffermüller John Wolcot Georg Friedrich Treitshke Cserey Adolf lepke-csapó Bein Károly A kis lepkegyüjtő Bátori Ármin Eduard Hoffer Theodore L Mead António Augusto Carvalho Monteiro scissors nets forceps "a raquettes" Joseph Johann Mann Oscar Struve Hippolyte Lucas William Curtis

A bejegyzés trackback címe:

https://lepkeskonyvek.blog.hu/api/trackback/id/tr985230860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gera 2013.04.18. 08:53:30

Most akkor nagyon ritka tüll vagy nehéz drótháló?

wu wei 2013.04.18. 09:46:25

ez az izmosabb lepkék elfogásához kellett :)

KatonaG 2013.04.18. 13:49:14

@Gera: A múzeumi példányon drótháló van. Az minden egyes apró részletében megegyezik az 1896-os Schilberszky-cikk rajzával. Hogy Lejtényi miért írt tüllt, azt nem tudom. Előfordulhatott tüllből is, vagy az is, hogy soha nem találkozott élőben vele, és csak írt róla... Kellene egy külföldi kitekintés is a kérdés eldöntéséhez!

nemáá 2017.03.06. 09:53:56

Üdvözlet, sok-sok éve nem gyűjtök már, a múzeumban is dolgoztam (Grünwald néven, Zsolt talán emlékszik rám).
A héten egy régiségkereskedőnél láttam egy nagyon viharvert "lepkeolló"-t. Nagyon örültem neki és a kereskedő is, hogy megmondtam mi az a kovácsoltvas olló, a végén kerettel és végtelenül puha selyem háló maradványokkal...
Ezen kívül egy régi német könyvem van nekem is 1854-es, amelyben az eszköz szerepel egy kézzel festett metszeten :)
Hát ennyi.

Lángszinér 2017.07.25. 08:44:10

KEDVES GRÜNWALD! Hogyne emlékeznék rád. Megvetted a lepkeollót? Ha igen, le tudnád fotózni? Vagy ha nem, megmondanád a kereskedő címét? Érdekelne a könyv címe is meg a kép, amit említesz. Üdv. B. Zsolt

PS.Azért válaszolok ilyen későn, mert nem vettem észre, hogy jött ez a komment.
süti beállítások módosítása