.

Jae-Cheon Sohn 2023: The Subfamily Ypsolophinae of the World. National Institue of Biological Resources, Incheon, 288 pp. ISBN: 978-89-6811-544-8 A teljes kötet online elérhető ITT.

A lepkés szakirodalmat két nagy csoportra oszthatjuk: a szerzők (1) bizonyos földrajzi egység, vagy (2) bizonyos lepkecsoport bemutatását tűzik ki célul. Jelen estben egy alcsalád, jelenlegi magyar nevükön „Íveltszárnyúkarcsúmoly-formák” (!), a földkerekség összes régiójában élő fajáról olvashatunk egy kötetben mindent, ami csak tudható róluk. Lássuk!

Az Ypsolophinae és az Ochsenheimeriinae alcsaládok alkotják az Ypsolophidae családot. Az előbbi alcsalád öt génuszra oszlik, és elterjedési területe szinte az összes kontinensre kiterjed, pontosabban a Palearktisz, Nearktisz, Orientális, Etióp és Neotrópikus faunarégiókból ismertek. A kötetben bemutatott fajok több mint felének eddig ismeretlen a tápnövénye, az ismertek többsége pedig a csikófarkfélék (Ephedraceae), bükkfafélék (Fagaceae) és loncfélék (Caprifoliaceae) közé tartozik.

Mivel nem ismertek köztük kártevő fajok, talán ez indokolhatta azt, hogy eddig egy lepkész sem vált világspecialistájává ennek az alcsaládnak – ezért nem is született összegező munka róluk. Most viszont a koreai szerző, Jae-Cheon Sohn összegyűjtötte mindazt ebben a könyvben, amit lehet: cikkeket, fajleírásokat, fényképeket az imágókról, fejlődési alakokról, ivarszervekről, elterjedési, repülési adatokat, tápnövény- és életmód-leírásokat, és természetesen ezekhez a saját újabb ismereteit is hozzáadta. Mind a 172 fajnál felsorolja a szinonim neveket, típusok fellelhetőségét és lelőhelyeit. Jópár kevéssé ismert faj első ábrázolásaival találkozhatunk a kötetben! A COVID-járvány okozta lezárások miatt nem sikerült a szerzőnek minden fontos gyűjteménybe ellátogatnia, ezért még akadnak pontosításra, pótlásra szoruló témák, amelyek kiegészítésére számíthatunk a jövőben.

A szerző alapos munkát végzett, most pedig következhet a miénk. A Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményében, a Kárpát-medencei gyűjteményben 15 Ypsolophinae-faj található, a Palearktikus molygyűjteményben pedig 24. A kötet szerint két taxonnak van nálunk a névhordozó típusanyaga.  A könyv segítségével tudománytörténeti, muzeológiai, faunisztikai és taxonómiai kérdések tehetők fel, különböző feladatok oldhatók meg, például:

- Érdemes megnézni, milyen országokból vannak a mi lepkéink, van-e olyan, mely valamely ország faunájára nézve új, eddig publikálatlan adat?
- Van-e valamelyik fajból preparált hernyónk? Szerepel-e esetleg a céduláján tápnövény?
- Vajon át kell-e rendezni a gyűjteményt a kötet alapján?
- Találunk-e a szétválogatatlan, meghatározatlan (ún. "indet") anyagban olyan fajokat, amelyeket a kötet alapján meg tudunk határozni?
- Van-e tudományra is új Ypsolophinae-fajunk?
- Meg vannak-e jelölve a típusaink, érdemes-e ezeket dokumentálni, elküldeni a szerzőnek?

Katona Gergely és Bálint Zsolt