Szabóky Csaba és Ambrus András. 2022. Sopron és környéke lepkéi. Orbiculosa kiadó, Európa Universitas Kft., Érd, 352 pp. ISBN 978 615 81591 2 8, keményfedelű, színes ábrákkal.
A kötet első borítója
Újabb könyvvel lepte meg a magyar lepkészeket az Orbiculosa kiadó, amelyet most Szabóky Csaba nem egymaga, hanem Ambrus Andrással társszerzőségben jegyzett. A társszerzőség indoka az lehet, hogy a fénycsapda anyagokat feldolgozó Szabóky Csaba mellett Ambrus András az, aki kópházi illetősége folytán Sopron és környékének lepkefaunájával nap mint nap szembesül.
A bevezetés (A könyv használata, A szövegben található lelőhelyek, Köszönetnyilvánítás) után rövid, kizárólag szöveges fejezetek következnek (A kezdet, Sopron és környéke lepkészeti kutatása, Sopron és környéke védett lepkéi, Különlegesen védett fajok Sopron környékéről , Sopron környéke kiemelt lepkéi). Ezeket a „Színes képek jegyzéke” zárja. Ezt követi a „Színes képek” fejezet, amely a maga közel kétszáz oldalával a könyv gerincét alkotja: jobb oldalon többnyire négy vagy öt természetes helyzetben levő lepke képe, a bal oldalon ezek egy-egy bekezdésnyi ismertető szövege került elhelyezésre. A kötet végén kapunk egy „Sopron és környékén előforduló lepkefajok élőhelyekkel” elnevezésű listát, majd a „Felhasznált irodalom”, a „Lepkefajok mutatója” és „A szerzők gondolatai” című rövid fejezet magyarul és németül (Gedanken des Autors) zárja a kötetet.
A szöglences 121. oldal
A könyv nagyszerű áttekintést nyújt az egykori Őrség-Várvidék (Burgendland) szegélyén levő város környékének lepkefaunájáról. A mű ugyancsak nagyszerű bevezető a pannon régió lepkéihez. Hangsúlyozni kell, hogy a megszokott makrók mellett a mikrók is megjelennek. Talán ezt kívánta jelezni (véletlenül?) a tartalomjegyzékbe került „Sopronban található lepkecsaládok” mutatója is. De igazából lehetett volna még több, sőt: sokkal több mikró, a mindenki által ismert makrók „kárára”. Mindenképpen!
A hírhedt puszpáng tűzmoly és két pyralida társa
És ha már a fenti bekezdésben végén tettünk egy megjegyzést, folyatjuk. A többször is említett bencés gimnázium gyűjteménye a jezsuitáktól származik, akiknek Sopronban kollégiumuk volt. A bécsi Theresianum tanrendjét követve a bentlakókkal növényeket és állatokat (elsősorban bogarakat és lepkéket) gyűjtöttek a szabadidős órákban. A soproni kollégium is hozzáadott – nem is keveset – a Schiffermüller-féle híres bécsi lepkefajjegyzék megszületéséhez. Ezért Sopron mindenképpen ott van a hazai lepkészet születésénél. És az örök sláger, a Nagy apolló. Pontosan a bencés gimnázium lepkegyűjteményének jegyzékéből lehetett volna végre pontot tenni a soproni apollós mítoszra, ebben a könyvben. A jegyzékben ugyanis egyértelműen jelzik, hogy a faj a fraknói várhegyen fordul elő. Sosem fogták Sopronban. Ebből a fraknói adatból lett később a soproni előfordulási adat, és talán a „soproni” példányok is… Talán megérte volna odaadni a kéziratot több bírálónak, mert több szem többet lát, és a jó bíráló úgy bírál, hogy a megbírált mű jobb és több legyen.
Köszönjük az Orbiculosa kiadó vállalkozását a mű megjelentetésére. És kíváncsian várjuk Szabóky Csaba újabb művét is. Vajon mivel lepi meg a lepkészek magyar olvasótáborát? Végezetül pedig: köszönjük, hogy a múzeumi könyvtárat a szerzők (most is) megajándékozták saját kötetükkel, benne a kézzel írt ajánlással: „Szaporca 2022.9.9. Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének tisztelettel Csaba András”.
Bálint Zsolt és Katona Gergely