Gary R. Feulner, Binish Roobas, Victor Hitchings, Herbert H. H. Otto, Oscar Campbell, Huw G. B. Roberts, Richard J. Hornby & Brigitte Howarth. 2022. Butterflies og the United Arab Emirates including Northern Oman. Motivate Media Group, Abu Dhabi, 527 pp, ISBN 978 1 86063 514 4, 21 x 15 cm, puhafedelű, színes ábrákkal.
A kötet címlapja
Kicsit ironikus felütéssel kezdem ezt a bejegyzést: minél szegényebb a lepkefauna, annál több könyv tárgyalja. Mert már több könyvet is bemutattam a levantei térség lepkefaunájáról, és íme itt van egy újabb, amit nyolc szerző is jegyez. Munkájukat a közelmúltban elhunyt Torben Larsennak (1944-2015) ajánlják, aki több könyvet is írt a régió nappali lepkéiről. Ő volt az aki monografikus módon feldolgozta Szaúd-Arábia nappali lepkéit (1984), és könyvet írt Omán (1980) és Libanon nappali lepkéiről (1974). Ezek a művek már mind klasszikusnak számítanak a lepkészek körében. De várjuk az újabb műveket Kolumbia pillangóiról, meg sem említve Brazíliát vagy Perut…
A Szürke özöndéket és élőhelyét bemutató oldalpár
De a mi szerzőink nem a trópusokon, hanem az Arab-félszigeten kutattak, aminek a lepkefaunáját a következőképpen mutatják be: A szokásos bevezető fejezeteken (Előszó, Bevezetés, Rövid történeti áttekintés a régióban folyt lepkekutatásokról) után kapunk egy fajlistát tudományos és angol nevekkel. Ez utóbbiak számomra igen tanulságosak, mivel tükrözik azt, hogy míg a lepkészek a tudományos nevek szempontjából a teljes objektivitásra törekednek, addig az angol nevek esetébe ennek épp az ellenkezőjét művelik: bennük az emberi fantázia szabad csapongásával szembesülhetünk. Megtudjuk például, hogy a Catopsilia florella angol neve a könyvben „African Emigrant” vagy a Deudorix antalus a „Brown Playboy”. Ezt követően a lepkéket gyakorlatias oldalról közelítik meg a szerzők: határozás, elterjedés, élőhelyek, viselkedés, majd az egyes fajok részletes bemutatása következik. A kötetet vége felé életföldrajzi áttekintés, köszöntek, és a Függelék (amiben a tárgyalt fajok ismert tápnövényei kerülnek felsorolásra) következik. Ezek után kapunk egy szószedet, a hivatkozások listáját, és kapjuk a szerzők bemutatását. A kötetet a tudományos és angol nevek, és általános kifejezések mutatója zárja.
Három kép a Szilénusz fügérke életéből
Nagyszerű könyv ez. Összefoglalja mindazt, amit tudunk az „arab” pillangókról. Sokszor magasztos, de olykor döbbenetes tájképek; nagyszerű felvételek petékről, hernyókról, bábokról, imágókról és élőhelyekről. A kor divatjának megfelelően sokkal több a kép, mint a szöveg. A kevés szöveg pedig lényegre törő, jó fogalmazású oxfordi angol stílusban vonul az olvasó szeme előtt. Az egyetlen kritikus megjegyzés a múzeumi (feszített) példányokra vonatkozhat: ezek talán több figyelmet kaphattak volna, sokszor zavaró a lepkék alatt levő árnyék, itt-ott kilóg a cédula, a példány nincs fókuszban, és sehol sincs méretléc. De ez az ez mondatnyi kritika is erősíti a könyv üzenetét: a szerzők különös hangsúlyt fektettek arra, hogy bemutassák az élő lepkevilágot, és képviselőt belehelyezzék a modern, technika által uralt emberi hétköznapokba. Meggyőződésem, hogy sikeresen, és bizonyos vagyok abban, hogy a szaúdi és ománi hétköznapokban egyre többen felfigyelnek majd a sokszor csupán városi parkokban, vasúti töltéseken, körforgalmak zöld szigeteiben élőhelyre lelő nappali lepkékre. Köszönjük a szerzőknek a fáradtságos munkájukat, és azt, hogy annak gyümölcsét megosztották velünk!
Bálint Zsolt