Husen Ali Zorkot: A Field Guide to the Butterflies of Lebanon and the Middle East. Internaqtional Union fro Conservation of Nature, Regional Office for West Asia and NMAA Foundation, Chemly & CHemaly, xiv + 607 pp, 20,5 x 14,5 cm, ISBN: 978-9953-0-3644-1.
Az átlagembernek manapság Libanonról és a Közel-Keletről csak az állandó háborúság, az egymással szembenálló, és kiengesztelődésre képtelen népcsoportok torzsalkodása jut eszébe. Legkevésbé a libanoni cédrusok és az a hallatlan fajgazdagság, ami ezt a vidéket jellemzi, ahol három nagy állatföldrajzi régió találkozik: a palearktikus, az afrotrópikus és az orientális. De a lepkészek nem átlagemberek, őket igenis a sok küzdelem közepette is a libanoni cédrusok, a judeai sivatag liliomjai és az arab félsziget vádijainak endemikus lepkéi érdeklik. És akkor ez a könyv pont nekünk, lepkészeknek való.
De a kötet jóval több, mint amit a címe sejtet. Igazából az arab, vagy részben arab nyelvű országok lepkefaunáját tekinti át a szerző, amit az előszavában meg is fogalmaz. Bár címe szerint „terepi zsebhatározónak” készült, de ennek minden ellent mond: méret, súly, koncepció és tartalom azt tanúsítja, hogy inkább a szóban forgó terület pillangóinak monografikus feldolgozása. És valóban, a több mint hatszáz oldal teljes áttekintést nyújt nemcsak a Közel-Kelet, hanem tágabb értelemben vett Észak-Afrika, a teljes Arab-félsziget és az azokkal határos afrotrópikus és orientális területeken tenyésző, több mint 550 nappali pillangó- és búskaszerű lepkefajról.
A kötet külső borítója
A könyv első száz oldala rövid bevezetőt nyújt a lepkészethez, bemutatja az összes arab országot, áttekinti az érintett biómokat és ökorégiókat, és ismerteti az arab világban megjelenő természetvédelmet, és azok mozgalmait. Ezt követi a lepkéket rendszertani sorrendben tárgyaló, több mint négyszáz oldal. A fajok elterjedését szövegközi ábrák szemléltetik, a lepkéket a színes táblákon látható, a valóságot a művész szemével láttattató festmények jelenítik meg. A képek nincsenek megszámozva, így elég körülményes őket a szöveghez társítani. A kötet végén függelékek olvashatók, köztük a Komoró-szigetek, Szomália, és Szudán lepkéinek fajjegyzéke, egy libanoni fajjegyzék terepi használatra és végül, egy több mint harminc oldalnyi angol szójegyzék.
Különféle afrotrópikus boglárkákat bemutató és tárgyaló 272-273. oldalpár.
A kötetet természetesen könyvészeti rész és mutatók zárják. Különös és kicsit szívet szorongató a könyvészeti rész, mert azt mutatja, hogy milyen mélyen megosztott a világ, még olyan kérdésekben is, mint a lepkék kutatása. Az talán „érthető”, hogy a bevezető részben az arab országok között Izrael nem kerül felsorolásra, de az már nem, hogy Dubi Benyamini barátom „Butterflies of Israel”, már hat kiadást megért Field Guide-ja és Vadim Tshikolovets rendkívül sikeres „Butterflies of Europe and the Mediterranean Area” című kötete miért nincs a referenciák között. Mindkét munka hivatkozása még inkább emelte volna a kötet tudományos értékét, sőt talán politikailag nem korrekt, pozitív üzenete is lett volna: a lepkék számára nem akadály az emberek húzta fal vagy kerítés, vagy a meredező szögesdrót. A mesterséges elválasztó vonalak mindkét oldalán jelen vannak, rajzanak, petét raknak, növényt fogyasztanak, és ugyanúgy megörvendeztetik a szívet, érezzen az bármilyen módon. A háborúkat is többé-kevésbé képesek túlélni nemzeti hovatartozás nélkül. Ez kell jellemezze azokat is, akik a lepkékkel foglalkoznak.
Különféle palearktikus tarkályokat bemutató és tárgyaló 394-395. oldalpár
A fenti bekezdést ne vegye senki politikai manifesztumnak. Husein Ali Zorkot nagyszerű munkát végzett, és a közismert libanoni természetbúvár megérdemli a legnagyobb elismerést. Könyve ott lesz mindazok polcán – és talán hátizsákjában a közel másfél kilónyi súly ellenére is – akik szeretnék megismerni a mesés Közel-Kelet pillangóit és búskáit, és ezzel párbeszédet kezdeni a szomszéddal, valamiféle kiengesztelődésre törekedve nemcsak az emberrel, hanem a természetes környezettel is. És ez a kiengesztelődés el kell vezesse arra a felismerésre, hogy a teremtett élőlényekben – jelen esetben a pillangókban - olyan ajándékot kapott, amit az utána következő nemzedékeknek is látni, csodálni kell. És hogy ez nemcsak az övé, hanem a szomszédjáé is, és hogy vele együtt kell gazdálkodni, hogy ez a kincs gyarapodjon, és ne csak ő és barátjai, hanem mások is részesedhessenek belőle. Husein Ali Zorkot könyvének megírásával és az összes lepkefaj megfestésével ehhez már megtette az első lépéseket.
Bálint Zsolt