A Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének kézikönyvtárában Ec 95 jelzet alatt több mint egy évszázadig őriztünk egy kéziratot. Nem keltette fel senki érdeklődését. Mint becses hungaricum, pár évvel ezelőtt átkerült a Múzeum központi könyvtárába, ahol biztos helyen tárolják, féltve őrzik. A katalógus-cédula szerint a kézirat szerzője feltehetően Füle András, aki rablótámadás áldozata lett az 1833-as balkáni expedíción, amit Frivaldszky Imre tervezett és finanszírozott.
A kézirat könyvtári katalógus-cédulája
A 21X13 cm nagyságú, összesen 299 számozott oldalból álló német nyelvű kéziratot a napokban volt lehetőségünk tanulmányozni. A kötetben négy dokumentum van összefűzve: (1) „Schmetterling Kalender 1830” [Lepkenaptár 1830] (1-38 számozott oldal), (2) „Raupen Kalender 1830” [Hernyónaptár 1830] (39-63 számozott oldal), (3) „Pflatzen Katalog 1830” [Növénykatalógus 1830] (64-100 számozott oldal) és (4) „Die Schmetterlinge von Europa A F P 1830” [Európa lepkéi A F P 1830] (1-199 számozott oldal). A kézirat szerzőségét minden bizonnyal Abafi-Aigner megállapítása alapján Füle Andrásnak tulajdonították, mivel a „Lepkészet története Magyarországon” című munkájában a következőket írta: „[Frivaldszky Imre] az első [balkáni] expedíczióval a körmöczbányai születésű Füle Andrást bízta meg, a ki nála több évig segédkezett, a növények és rovarok gyűjtésmódját teljesen elsajátította, s már 1830-ban saját használatára „lepke-naptárt” és „hernyó-naptárt” írt össze.” Mindezt megerősítendő, az Európa lepkéit tárgyaló kézirat címlapján iniciál látható, aminek feloldása lehet „Andreas Füle Pestiensis”.
Az Európa lepkéi című kézirat címlapja
Jól ismerjük mind Füle, mind pedig Frivaldszky kézírását, hiszen számos levelüket őrizzük a Tudománytörténeti gyűjtemény Frivaldszky Imre fondjában. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a két kézírás nagyon hasonlít egymásra, és csak alaposabb elemzés után dönthető el, hogy a szerző nélküli dokumentumok melyiküknek tulajdoníthatók. Végiglapozva a kötetet, első benyomásra az európai lepkés rész kézírása Füle, míg a többi inkább Frivaldszky kézírására emlékeztet.
A lepkenaptár hónapokra bontva sorolja fel a gyűjthető fajokat. Hogy később, már Füle halála után, ezen a kéziraton Frivaldszky dolgozott, több bejegyzés is bizonyítja. A hernyónaptár a lepkenaptárhoz hasonló, de itt nincsenek utólagos bejegyzések. A növénykatalógus nyelvtörténeti szempontból is érdekes, mivel ebben a latin és német nevek és szakszavak mellett bőséges magyar anyagot is olvashatunk. Botanikusok számára is izgalmas lehet. Magyar lepkészeknek viszont a negyedik terjedelmes dokumentum ígér nagyon sokat. Ez az Európa lepkéit német nyelven bemutató oldalak sorozata, amelyek már Frivaldszky Imre 1834-ben nyomtatásban megjelent gyűjtemény-katalógusának rendszerét tükrözik, híven követve Ferdinand Ochsenheimer 1807-ben „Die Schmetterlinge von Europa” cím alatt megjelent munkáját. Úgy tűnik a kézirat Ochsenheimer könyvének szabad kivonata, Magyarországra vonatkozó saját, a magyar lepkészet történetének szemszögéből izgalmas kiegészítésekkel.
A Frivaldszky Imre által 1830-ban megjelentetett gyűjtemény-katalógus első lepkés oldala
Frivaldszky Imre az 1848-as magyar Szabadságharc után az 1850 előtti levelezését és kéziratainak nagy részét megsemmisítette. Néhány dokumentum és kézirat viszont nagy szerencsénkre fennmaradt. Köztük ez is. Minden bizonnyal még Frivaldszky János idejében került be a lepkegyűjteményi szakkönyvtárba, más Frivaldszky könyvekkel együtt. Bízunk benne, hogy lesz lehetőség ezt a magyar lepkészet számára fontos dokumentumot részleteiben is ismertetni. Ha nem, akkor majd valaki megteszi helyettünk a közeli, vagy a távoli jövőben. Addig is tartsuk nyilván és ne feledkezzünk meg róla!
Bálint Zsolt és Katona Gergely