Székely Levente, 2020: Rovarászok és történetek a Kárpátokon innen és túl. Orbiculosa Kiadó, Budapest, 280 pp. ISBN:978-615-81591-0-4
Több szempontból is különlegesnek bizonyult a 2020. év. Mindenkinek lesz róla személyes története, hogyan és mivel teltek a karanténos, homeofficeos, boltzáras hetek, hogy fogyott el a boltokból a WC-papír és az élesztő, honnét lett szájmaszkja és bizonyára sokaknak eszébe jut, hogy a Trianon 100 emlékév is most volt. Mi lepkészek talán többet ábrándoztunk a karantén alatt, de volt aki ezt az időt is terveinek megvalósítására fordította.
Székely Levente Erdély délkeleti csücskében, Brassótól keletre, a barcasági Négyfaluban él. Fogorvosi hivatása mellett a lepkék szakavatott ismerője, fáradhatatlan kutatója. Románia lepkéiről számtalan munkája jelent meg, és az ország lepkészeiről 2014-ben megjelent kötetéről mi is beszámoltunk. Levente évről-évre meglátogat minket a Magyar Természettudományi Múzeumban, hogy önzetlen lepkeadományaival és humoros, vagy épp szomorú történeteivel közelebb hozza nem csak Erdélyt, de Romániát is az intézményhez. Egyik látogatásának maradandó emléke az, mikorra Lepkegyűjteményben Izsák Zoltánnal jobbnál-jobb medvés történeteiket mesélték egy péntek délután. Bevallom, másoknak is továbbadtam már ezeket a sztorikat, ha a mackókra terelődött a szó, Benedek Elek egyik hasonló történetével együtt.
Miután megjelent a romániai entomológusokról a könyve, ha találkoztunk, mindig előhozakodtam a kérdéssel, hogy mikor lesz magyarul is olvasható ez nagyszerű kötet? "Nagy munka az, nem éri meg a fáradságot!" - kaptam a választ minden évben, ugyanúgy, egy lemondó legyintés kíséretében. Aztán idén tavasszal, mivel a COVID-19 miatt felborult Levente élete is, jutott idő a fordításra, sőt a bővítésre is. Pál Attila és a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület pedig talált módot a kiadásra. Így Levente egy időre félretette a lepkehálót meg a fénycsapát, fáradságot és időt nem kímélve megcsinálta a román könyv magyar változatát.
Bálint Zsolt után én is átolvastam a kéziratot, és nem gondoltam volna, hogy pl. a különféle nemzetek kitüntetéseinek szakszerű magyar elnevezése miatt többször szakértőhöz kell fordulnom. A kötet első fele komoly, szakmai és élettörténeti adatok sora, melyekből megismerjük a mai Románia területén egykor élt, vagy még most is tevékenykedő rovarászokat. A második rész könnyedebb, már-már anekdotaszerű történeteken keresztül alkothatunk valóban élethű képet arról, milyen volt az élet a határ túlsó oldalán a Kárpátok Géniuszának fényében épülő szocializmusban. Bevallom, néha nem bírtam magamban tartani a kacagást, sőt a barátaimat is megnevettettem egy-egy rövidke sztorit átküldve Messengeren, feldobva az ő munkakedvüket is. Így lett az én koronavírus-történetemnek része Levente lepkészkedő-rovarászkodó kötete. Remélem másoknak is akkora örömet okoz majd, mind nekem!
Katona Gergely