Dr Horváth Lajos: Háromezer kilométer Afrikában. Gondolat, Budapest, 1963. 244 pp.
Mai kötetünk szerzője, Dr Horváth Lajos (1914-1994) a Magyar Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményében dolgozott 1952-től 1978-ig. Egyiptomi expedíciójának leírása a könyv, amiben többnyire madarak repkednek. De akkor mit keres a lepkés könyvek blogjában? Soós Lajos X-urához hasonlóan itt is titokban maradna az útitársak kiléte, ha nem fednénk fel, ki van a "Laci", "Pista" és az "Olivér" nevek mögött. Mert a könyv, mintha titkosítva lenne adatügyileg. A fülszövegben szereplő 1958-as dátum nem valóságos, és a könyvből még az sem derül ki, hogy az expedíciót az akkori Természettudományi Múzeum küldte ki a csodás keletre, hogy megpróbálják az 1956-os tűzvészek alatt leégett gyűjteményeket pótolni. A fényképeken az emberek arctalanok, olyan helyzetben állnak, mintha szándékosan kerülték volna, hogy felismerjék őket. Emiatt a szereplők könnyed árnyként mozognak a sorok között. Mintha nem lenne semmi valóságalapjuk. Pedig hát csak van!
És mivel itt vagyunk, ebben a blogban, egy lepkészt se lepjen meg, hogy a nyelvtudásért dicsért, az italok szeretete miatt folyamatos csipkelődéssel "jutalmazott", molylepkék után kutató "Laci" nem mást fed, mint Dr Gozmány Lászlót (1921-2006), a múzeumi lepkegyűjtemény egykori kurátorát. A Gozmány-hagyatékából előkerült több album is, az expedíció kinagyított képeivel, amelyek sokkal jobbak és beszédesebbek a könyvben látottaknál. Mindenki mosolyog, fintorog, arcáról elégedettség vagy éppen valami huncutság tükröződik. Dely Olivér, alias "Olivér" is hagyott maga után egy hasonló albumot a Múzeumban. Tehát biztos, hogy számára is nagy élményt jelentett az 1957. augusztus 14-én kezdődő és december 14-én véget ért expedíció. Hajójuk, az 1939-ben épült DEBRECEN (exKASSA) Duna-tengerjáró ma is megvan. Sőt, fönnmaradt Kaszab Zoltán állattári főnökük, a későbbi főigazgató levele is, amit a résztvevőknek írt itthonról, és tett közkinccsé Dr Merkl Ottó és Dr Vörös Judit közel fél évszázad múlva a Rovarász Híradó oldalain (RH - 6. oldaltól).
Bár a könyv szerint Dr Gozmány is kivette részét a Horváthnak oly fontos madarak utáni "lövöldözésből", azért lepkészként sem hiába járta Egyiptom sivatagjait, tengerpartjait és oázisait. Amellett, hogy a múzeumi évkönyv 1958-as kötetében "Laci", "Olivér" meg a könyv szerzője dióhéjban beszámoltak az expedícióról, ezt követően "Laci" több publikációban dolgozta fel a gyűjtött lepkeanyagot, felállítva számos új génuszt, leírva többtucat fajt. Lepkészeti szempontból ez lett volna a legnagyobb jelentősége ennek az expedíciónak? Véleményünk szerint inkább az, hogy az akkor 36 éves, sok tehetséggel megáldott Gozmány László, aki addig talán nem tudta eldönteni diplomata, irodalmár vagy jogász lesz, rálépett a lepkészet ösvényére, hogy majd később világhírű tudóssá váljon. Az általa gyűjtött értékes egyiptomi anyag és annak feldolgozása hozta az első komoly, nemzetközi kapcsolatokat, eredményezte a külföldi meghívásokat. Dr Gozmány szakmai elismerésének koronája a Microlepidoptera Palaearctica című monográfia sorozat szerzői gárdájába való meghívás volt.
Azon már nem morfondírozunk, hogy milyen lett volna az a könyv, amit ő ír az afrikai útról. Mert hát, a mi jóval később megismert Laci bácsinknak köztudottam brilliáns humora volt és jó tolla. Talán az is egyfajta tréfa tőle, a könyvben is jól megreferált "lacis csibészség", hogy meghagyta a regényes beszámoló megírását annak, aki őt az egész út folyamán heccelte; de azért csak hálás volt neki, ahogy a "Laci" valóságos nevére szóló könyvajánlás is mutatja! A csipkelődések ellenére is átsüt a könyv sorain: "Laci" szerette az életet, nem esett kétségbe a nehéz helyzetekben, és megpróbálta mindig a derűs oldalát látni a gondoknak is. Ezt nemcsak az egész Gozmány-életmű, hanem ez a háromezer kilométer is megerősíti, amit Horváth kolléga tollán keresztül ismertünk meg Afrikából.
Bálint Zsolt és Katona Gergely
Az expedíció tagjai: Dr Horváth Lajos (Madárgyűjtemény), Dr Dely Olivér (Kétéltű- és hüllőgyűjtemény), Visóvölgyi István (preparátor) és Dr Gozmány László (Lepkegyűjtemény)
