Tristan Lafranchis, David Jutzeler, Jean-Yves Guillosson, Pieter Kan & Brigitte Kan, 2015. La Vie des Papillons. Ecologie, Biologie et Comportement des Rhopalocères de France. Diatheo, 751 pp, 16,5x 24 cm; ISBN 978-2-9521620-6-7,
http://diatheo.weebly.com
Nagyszerű könyvet tarthat kezében az, aki nem hódol a könyvek halálát sugalló korszellemnek és megveszi ezt a másfél kiló súlyt is meghaladó kötetet. A több mint háromezer színes fényképet és ábrát tartalmazó mű nagyszerű összefoglalója a francia nappali lepkészetnek és méltó helye van a lepkész könyvespolcán. Ezen túl pedig méltó tükre a korszellem józanabb oldalának. Miért?
Nemcsak a színes képek és a tördelés könnyedsége az, ami tükrözi a kort és hogy még érdemes könyvet venni, hanem a megírt szöveg stílusa. Nagyszerű olvasni a szöveget, amiben a régi francia természetrajz hagyománya újul meg és frissítő módon idézi fel az enciklopédisták, lamarkisták, buffonisták, darwinisták idejét. Bár én magam nem vagyok a francia kultúra nagy barátja, el kell ismernem, szép a nyelvük, és sokszor bizony számít az elegancia, amit ők nagy kedvvel képesek megmutatni a világnak. Egy ilyen könyv esetében ez nem elhanyagolható körülmény. Igazi francia könyv ez még abban is, hogy a hernyók táplálónövényei és maguk a lepkék nevei a főszövegben mindenütt franciául olvashatók... Úgy gondolom emiatt szép és gördülékeny a textúra, és élvezettel olvassa még a nem lepkész szemmel olvasó is.
Bár a könyv beosztása a megszokott és semmi különös nincs benne, kezdve a köszönetnyilvánításokkal, célkitűzésekkel, szótárral, a lepkék életének és élőhelyeinek áttekintésével, és a divatos természetvédelmi vonatkozású megközelítésekkel, a családok és lepkefajaik részletes tárgyalásával, ami nagyszerű, az a fenti bekezdésben említett nyelvezet, az igényes, de könnyed esszészerűség. Továbbá az, hogy ebben az esszészerűségben a szerzők nagy hangsúlyt fektetnek a megfigyelésekre, a bizonyíték-alapú természetrajzra, aminek különösen szép példája az élőhelyekről szóló rész, meg a Boglárka-formájúak (Polyommatinae) hangyakapcsolatait tárgyaló külön fejezet. Sok-sok hazai, publikálatlan megfigyelés itt számomra értelmet vagy bizonyítást nyer (pl. A Zöldes csillér állományok fluktuációja, a Nagy tarkály hernyójának dimorfizmusa, stb.), és persze a rengeteg gyönyörű kép, ami mutatja: a digitális kor valóban paradigmaváltás a lepkészetben is. Köszönjük a szerzőknek és barátaiknak, hogy megírták és ilyen remekül megszerkesztették ezt a gyönyörű könyvet.
Bálint Zsolt