Kudrna, O., Harpke, A., Lux, K., Pennerstorfer, J., Schweiger, O., Settele, J. & Wiemers, M. 2011. Distribution Atlas of Butterflies in Europe. Gesellschaft für Schmetterlingsschutz e.V., Halle/Sale; 576 pp, 18 x 24 cm. ISBN 978-3-938-249-70-3
Ez a könyv a legszebb bizonyítéka annak, hogy a szerzői elhivatottság, jóbarátok és kollégák együttműködése a pénzvilág uralta XXI. században is gyümölcsöző. Sőt ez a gyümölcs olyan, amit szívesen veszünk kézbe, örömmel harapunk bele és jóízűen meg is esszük. Mert az itt bemutatott könyv nem valami nagy “project” melléktermékeként, hanem egyedül az első szerző, Otakar Kurdna szívós és kitartó munkájaként született meg. Ezért csak tisztelettel és édes örömmel üdvözölhetjük ezt a könyvet, és még “megemésztése” sem okoz kínos keserűséget (lásd Jelenések könyve 10, 8-10).
A könyv 441 nappal repülő európai Pillangóformájú (Papilionoidea) és Búskaformájú (Hesperioidea) lepkefaj elterjedését mutatja be. A 665 ezer elterjedési adat alapján készült térképeket rövid jegyzetek kísérik, amelyek részben a legújabb eredményekre és/vagy a szerző saját meglátásain alapulnak. Vitatkozni lehet némelyikükkel, de nem érdemes, mert többnyire olyan problémák merülnek fel, amelyek fölött lassan egy évszázada vitatkoznak a lepkészek. Vagy ha mégis, a kérdéseket először “nemzeti” (értsd: regionális) szempontból érdemes feltenni: miért hiányzik ez a faj és miért van amaz feltüntetve, ez meg nincs. Miért tartja a szerző amazt a taxont “jónak”, emezt pedig nem; és miért nem tartozik Európához Izland, vagy miért áll meg az európai lepkész Oroszország határainál.
A mostanihoz képest jóval kevesebb adat alapján készült az atlasz első változata; éppen tíz éve (2002) jelent meg az Oedippus nevű lepkevédelmi folyóirat különszámaként. Ehhez a magyar lepkészek is hozzájárultak. Az adatok összegyűjtése volt az egyik mozgatórugó a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nappalilepke-védelmi szakosztály számára. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, van már új “Abafink” is, és beszerezhető a sok szempontból az előzőhöz képest jobbik, javított elterjedési atlasz. Igaz ehhez már csak néhányan járultunk hozzá.
Ideje van a mi saját magyar atlaszunk elkészítésének, és a vitatott elterjedési adatok és taxonok újabb kritikai vizsgálatának – nem csak úgy “ex cathedra” kidobni őket az ablakon. Dolgunkat mindenképpen megkönnyíti a Kudrna-atlasz, aminek segítségével felmérhetjük a számunkra érdekesebb fajok elterjedését, és láthatjuk, hogy a Kárpát-medence miben sajátos és miben közös a környező területekkel. Ki lesz az a karizmatikus magyar lepkész, aki mindezt kitartó – előreláthatólag több éves, vagy évtizedes munkával majd megvalósítja?
Bálint Zsolt